Duna-Ipoly Nemzeti Park

Dunakanyar légifotó (Kalotás Zsolt)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.

Az Országgyűlés 1991. áprilisában fogadta el azt a határozatát, amely a Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szól. Ezek között szerepel az érintett térségben egy nemzeti park létesítése.
 
A nemzeti park létesítésének célja a folyók és a felszín alatti vízkészlet, valamint az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló erőforrásainak védelme, a kultúrtörténeti értékek megóvása, a természeti értékek és a természeti értékeket övező jellegzetes és néhol még érintetlennek mondható táj megőrzése.

Védetté nyilvánító jogszabály: a Duna–Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. A rendelet védetté nyilvánított a Duna Esztergom–Budapest szakaszához kapcsolódó, valamint az Ipoly vidékén lévő 15 131,2 hektár, illetve a Nemzeti Park területéhez csatolt a már védetté nyilvánított 45 183,1 hektár, összesen 60 314,3 hektár kiterjedésű területet.

Természeti értékek
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.
 
A földtani és tájképi értékek körében a Duna és a hegyek kapcsolatának legszebb példája a Dunakanyar. A nemzeti park területén vulkáni és üledékes eredetű kőzetek egyaránt megtalálhatók, kiegészülve a folyóvölgyek helyenként ma is változó allúviumával, a kavicságyban épülő-pusztuló zátonyokkal. Kiemelkedő jelentőségűek a hegységi részeken eredő források és változó vízhozamú patakok, melyek szinte kivétel nélkül az Ipolyba vagy a Dunába sietnek.
 
A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at.
 
A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik.
 
A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.
 
A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők
A Dunakanyar Budapest és környéke lakosságának napi kiránduló, hétvégi pihenő-, és tartós üdülőterülete, ahol az alapvető gazdálkodási célokon kívül az erdőknek ki kell elégíteniük a lakosság pihenési, természetjárási és sportolási igényeit is.
 
A Duna-Ipoly Nemzeti Park inkább a bakancsos turisták, a téli sportok világa, ahol jellemző a gyalogos természetjárás. Az erdőgazdasági feladatok ellátását lehetővé tevő feltáró úthálózat kiépítése a hegység belsejébe vonzza az autókat, növeli az autós turizmust.
 
A hegységek mai zártságának, viszonylagos zavartalanságának fenntartására irányuló védelmi munkát, ugyanakkor az irántuk egyre fokozódó turisztikai érdeklődésből adódó ellentmondást a természetvédelmi szempontból kevésbé értékes peremkerületi részek látnivalóinak kibontásával, ott a fogadás feltételeinek megteremtésével kívánjuk ellensúlyozni.
 
A 70-es években betelepített muflon - különösen a Szent Mihály-hegyen - talajeróziót, a növényvilág károsodását okozza. A természetes vadeltartó képességet meghaladó vadlétszám az erdővagyon értéknövekedését, a tartamos erdőgazdálkodást gátolja, a természeti értékek fennmaradását veszélyezteti.
 
Az üdülőnépességet vonzó Dunakanyarban a beépítési törekvések a védett területeket is elérhetik. A jelenlegi jogi szabályozás, az önkormányzatok kritikus anyagi helyzete az ütközések fokozódásához vezethet.
A védett terület 96%-át kitevő erdőkben az erdőfelügyelet és a természetvédelem lényegében azonos érdekekből fakadó együttműködése révén kell biztosítani a tartamosságot, az erdők közjóléti és védelmi rendeltetését.

Kultúrtörténeti értékek
A Duna és az Ipoly halgazdagsága, az erdők vadbősége már a kőkori ember számára is vonzóvá tette a Dunakanyar környéki vidéket. A Börzsönyben főleg a folyóvölgyekben, míg a Pilisi oldalon számtalan barlangban is megtalálták a kőkorszaki ember nyomait. A Pilisszántói-kőfülke, a kesztölci Legény-, és Leány-barlang, a pilisszentléleki Bivak-barlang mind megőrizte a jégkorszak emberének eszközeit, zsákmányállatainak csontját. A késő bronzkorból származó földvárak maradványit már mindkét hegység belsejében megtalálhatjuk (Árpádvár, Jelenc hegy, Rustok hegy, Godó vár, Pogányvár stb.)
 
A Kr. u. I. században a Dunántúl a Római Birodalom határtartományává vált. A Duna vonalában kiépülő erődítményrendszer, a limes maradványaival a Duna jobb partján Óbudától Esztergomig találkozhatunk. A Visegrád és Esztergom közötti kb. 24 km-es szakasz a limes-rendszer legjobban megerősített része volt, kilométerenként egy-egy határvédő objektummal. Jelentős római erődítmények álltak Leányfalu és Dunabogdány területén, Visegrádnál a Sibrik-dombon, a pilismaróti Hideglelőskereszt-csúcson és az egyik legjobb dunai átkelő felett, Esztergomban. Az ókori sztoikus császár, Marcus Aurelius a kvád törzsek ellen vívott csaták szünetében itt írta Elmélkedéseit. A Börzsönyi oldalon csupán egy római erődítményt találhatunk: a verőcei Duna-parton található hídfőállást a már említett kvád törzsek elleni szüntelen csatározások miatt építették ki a rómaiak.
 
A Római Birodalom bukását követően rendkívül vegyes összetételű népesség váltotta egymást a területen, majd a magyarok betelepedése után ezek a nemzetiségek fokozatosan beolvadtak a magyarságba.
 
A honfoglalást követő századokban a Dunakanyar és környéke az ország központja lett. Esztergomot még Géza fejedelem tette fejedelmi székhellyé. 969-970 körül itt született, majd itt keresztelkedett meg első királyunk, a később szentté avatott I. István. A Géza kori palota volt hazánk első világi rendeltetésű kőépülete. III. Béla az 1180-as években várpalotává építtette át a korábbi kővárat. A tatárjárás során Esztergom szinte teljesen elpusztult, lakosságából jó, ha tizenöt fő életben maradt, de a várat a spanyol Simeon vitézül megvédte. A hatalmas pusztítások után szerte az országban kővárakat emeltek az ország védelmének megerősítése érdekében. A királyi pár is jó példával járt elől: Mária királyné ékszereinek árából egy évtized alatt felépíttették Visegrád várát, mely átvette Esztergom szerepét, mint királyi székhely. Az Árpád-ház kihalása után, Károly Róbert uralkodása idején kezdődtek meg a visegrádi királyi palota építkezései.
 
Fénykorát a palota Mátyás király uralkodása idején élte, mikor reneszánsz pompája az olasz udvarok gazdagságával vetekedett. Napjainkban újjáéled a későgótikus, reneszánsz építészeti és szobrászati alkotásokkal díszített palota pompája: rekonstruálták a Herkules-kutat, a díszudvar kerengője csodás színekben ragyog, a kiállító termekben régi korok egyedi gyártású cserépkályháiban gyönyörködhetünk, maketteken tanulmányozhatjuk a palota átépítésének folyamatát. Bár a Börzsöny nem büszkélkedhetett egyetlen királyi várral sem, a tatárjárás után itt is számtalan lakótornyos, sánccal körülvett föld- és kővár épült (Bibervár, Csehvár, Kámor, Zuvár stb.). Az erődítmények közül a legimpozánsabb a Nógrádi vár, leghíresebb azonban Drégely vára, melyért 1552. július 6-9 között, a 150 fős legénység utolsó leheletéig küzdött az ostromló 10-12 ezer fős török sereg ellen. Ma a Nógrádi- és a Drégelyi vár is felújítás alatt áll.
 
A középkorban persze nem csak várak épültek a területen, hanem jelentős egyházi építkezések is folytak. A legtöbb itteni kolostor az egyetlen magyar alapítású rendhez, a pálos rendhez köthető. A hagyomány szerint az esztergomi származású boldog Özséb a Pilis erdeiben élő remetéket maga köré gyűjtve hívta életre - úgy 1250 körül - a pálos szerzetesrendet. Klastrompusztán építette meg az új rend első monostorát, halála után itt is helyezték végső nyugalomra. IV. Béla vadászkastélyát adományozta e rendnek; a Szent Léleknek szentelt kolostor nevét mai napig viseli a közeli település. Pilisszentlélek határában ma is állnak a hajdan virágzó kolostor romjai. Szintén királyi adományként jutott a pálosok kezére a kékesi Szent László kolostor, melynek épülete a török időkben elpusztult. E hajdan volt szerzetesi központ nevét és helyét Pilisszentlászló község őrzi. Ma is áll viszont a Nagy Lajos király által 1352-ben alapított márianosztrai pálos kolostor épülete. Bár maga a kolostor már évtizedek óta fegyházként működik, a zarándokhelyként is jelentős nagyhírű templomban néhány éve már újra a pálosok teljesítenek szolgálatot. Más szerzetesrendek virágzó kolostorainak nyomát is meglelhetjük e tájon. A francia alapítású ciszterciták pilisszentkereszti apátsága 1213-ban szörnyű tragédia színhelye volt, melyet Katona József Bánk Bán című remekművéből mindannyian jól ismerünk.
 
A török időkben a Királyi Magyarország és a Török Birodalom ütközőzónájába került táj hadszíntérré változott. Sorra estek el váraink, a falvak lakosait lemészárolták, a túlélők is elmenekültek a területről.
 
A XVIII. század elejére az elnéptelenedett vidéket újra kellett telepíteni. A megmaradt magyar lakosság mellé szerb (Szentendre, Pomáz), német (Nagymaros, Zebegény, Dunabogdány, Pilisvörösvár) és szlovák (Ipolydamásd, Kóspallag, Pilisszentlászló, Pilisszántó) telepesek érkeztek. A németek hagyományosan a bányászatban, míg a szlovákok a favágásban jeleskedtek. Bár napjainkra erőteljesen felgyorsult e nemzetiségek asszimilálódása, azért a térségben járva gyakran hallhatunk még német vagy szlovák beszédet, s ha máshol nem, hát a tájházakban múzeumokban megismerkedhetünk e nemzetiségek sajátos kultúrájával is.
 
Az utóbbi száz év emlékeiből a gazdálkodástörténeti értékek említhetők elsősorban. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés a természeti kincsek fokozottabb kihasználását vonta maga után. Sorra nyíltak a területen a kőbányák, megsokszorozódott a fakitermelés. A kő és a fa elszállítására pedig keskeny nyomtávú vasutak épültek az erre alkalmas völgyekben. A múlt század 40-es éveire mintegy 200 km hosszúságban épültek kisvasutak szerte a Börzsöny területén. Később aztán a teherautók elterjedésével leáldozott a kisvasutak ideje. A legtöbb vonalat felszámolták, a megmaradt néhány vonal hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye az idegenforgalmi hasznosítás lett. Szerencsére ez egyre több helyen megvalósul: a Kismaros-Királyrét és a Kemencei vonal után megindult a forgalom a Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta vonalon is. Ez utóbbi vonal a tervek szerint később majd egészen Szobig szállítja az utasokat.
 
A fa elszállításának egy másik, érdekes, szintén a Börzsönyben használatos módja volt a faúsztatás. A szokolyai Szén-patak - Nagy-Vasfazék patak térségében helyenként ma is látható az a gát és csatornarendszer, amellyel csaknem a Dunáig úsztatták le a faanyagot. Előfordult persze az is, hogy a fát még helyben feldolgozták, s csak a végterméket szállították tovább. A régi, kiterjedt hamuzsír-égetés emlékét idézi a Csarnavölgyi "hamuház" romja. A hamuzsír a papír-, üveg- és salétromgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga, valamint a szappanfőzéshez szükséges segédanyag volt, éppen ezért igen nagy kereslet mutatkozott iránta. Tudnunk kell azonban, hogy a hamu átlagosan 0,5%-át teszi ki a fának, a belőle nyerhető hamuzsír pedig még ennek is a töredéke, ami óriási méretű erdőirtást feltételez. Ezt felismerve, az erdők óvása érdekében, már Mária Terézia rendeletekkel korlátozta a hamuzsírfőzést.
 
A fa helyi feldolgozásának másik módja volt a faszénégetés. A nehezen megközelíthető területeken lépten-nyomon található fekete színezékű, mesterségesen kialakított lapos platók a valamikori boksaszenítés helyszínei. Manapság ez a tevékenység az erdőgazdálkodás gyakorlatában újjáéledni látszik, de már a védett területen kívülre szorul.
 
Az 1870-es évektől szinte napjainkig a nagy történelmi események elkerülték a térséget, a csendes, gyönyörű vidéket viszont felfedezték a művészek. Szentendrén élt és alkotott Ferenczy Károly és művész gyermekei, a múlt század húszas éveinek végén pedig itt jött létre az a művésztelep, amelyet Iványi Grünwald Béla, Réti István, Vajda Lajos, majd Bálint Endre és Barcsay Jenő neve fémjelez. Szőnyi István Zebegényben telepedett le, s festményein a Dunakanyar életét, tájait jelenítette meg. Az írók és színművészek a Duna partján, Leányfalutól Visegrádig találtak alkotó és pihenőhelyet, leghíresebb közöttük talán Móricz Zsigmond, akinek leányfalusi háza ma múzeum. A visegrádi Szentgyörgy-pusztán élt jeles költőnk Áprily Lajos. A közelmúlt nagy magyar színészegyéniségei között Latinovits Zoltán, Egry István, Gobbi Hilda, Fónay Márta pihent és dolgozott sokat a Dunakanyarban. A Budakalásszal szemközti Luppa-szigeten ma is áll Kozma Lajos saját tervezésű nyaralója, amely a Bauhaus-mozgalom egyik legszebb magyarországi alkotása.

Cím:

Ügyfélfogadás: 1121 Budapest, Költő u. 21. (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központi irodaépülete)

Megközelítés:

Széll Kálmán térről 21-es vagy 21A autóbusszal, illetve Boráros térről 212-es autóbusszal vagy fogaskerekűvel Városkút megállóig. GPS: 47.49847, 18.99274

E-mail:

dinpi@dinpi.hu

Telefon:

+36 1 391 4610

Nyitva tartás:

Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 8.00-16.30, pénteken: 8.00-14.00.

Fax. +36 1 200 1168

Álláshirdetéseink

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság pályázatot hirdet az alábbi álláshelyek betöltésére.

Tovább

Tájséta és teljesítménytúra a 25 éves Duna–Ipoly Nemzeti Parkban

A Duna–Ipoly Nemzeti Park 2022-ben ünnepli megalapításának 25. évfordulóját! Ebből az alkalomból 3 különleges túrát szervezünk.

Tovább

Környezeti nevelés az Ipoly ártéren

Május 24-én Ipolyvecén tartottuk meg a hagyományos Ipoly-völgy Kincsei rendezvényünket, melyen mintegy 360 környékbeli óvodás és iskolás vett részt. 

Tovább

FELHÍVÁS - DUNA-IPOLY NEMZETI PARKI TERMÉK védjegy kérelmezésére

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság védjegyet kíván adományozni

Tovább

Dömösi Zöld Forgatag visszatekintő

Az idei Dömösi Zöld Forgatagra ismét sokan, közel 500-an látogattak el. 

Tovább

A Duna védelmét örökbe hagyták számunkra

A Táti és süttői Duna-szigetek 2020. március 25-én váltak védetté, amivel a szigetekre egykoron jellemző élőhelyek, állatok és egyaránt új esélyt kaptak. Cikkünkben Hopp Ferencre és Dr. Sághy Antalra, a szigetek egykori védelmezőire emlékezünk.

Tovább

Negyvenezer facsemetét ültettünk

2021 tavaszán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az esztergomi projektterületen 40 ezer csemetét ültetett az invazív növényektől és a lőszerektől mentesített területeken.

Tovább

Járművekkel a Börzsönyben

Mindenkit arra buzdítunk, hogy a nemzeti parkba lehetőleg közösségi közlekedéssel érkezzenek. Amennyiben mégis az autózást választják érdemes teleautót szervezni és a lenti tudnivalókat figyelembe véve használni a védett területeken található utakat.

Tovább

Szabadok maradtak a héja fiókák

Szabadok maradtak azok a héja fiókák, amelyeket május 9-én szedtek ki fészkükből solymászok Tahitótfalu hegyvidéki részén. 

Tovább

Avarváros lakói

November van, szürke nyirok fed mindent. A fák szinte kopaszak, néhány levél kapaszkodik már csak erőtlenül a vékony ágacskákba. Lassacskán minden elcsendesül...

Tovább

Cincér-hónap!

Címerállatunk, a havasi cincér idén az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet. Ebből az alkalomból tematikus cincér-túrákat indítunk a Börzsönyben és a Pilisben.

Tovább

A kígyóbűvölés nem is olyan veszélyes szakma…

…gondolhatta az egerészölyv, és lecsapott a könnyű zsákmánynak ígérkező erdei siklóra. Ám hamar rájött, hogy rosszul taktikázott, hiszen a másfél méteres hüllő villámgyorsan csavarodott a támadó lába és alsóteste köré és egy elegáns szorítónyolcassal gúzsba kötötte.

Tovább

Ismét 24 órás túrák a Börzsönyben!

Természet, Történelem, Tájhasználat. Rendhagyó és különleges túránk során tapasztalt erdőjárókkal vethetjük be magunkat 24 órára a Börzsöny szívébe!

Tovább

NYÁRI TÁBORAINK

Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!

Tovább

Újra hosszúszárnyúak a Kelet-Bakonyban

A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) egy fokozottan védett, zavarásra igen érzékeny faj. Ismételt jelenléte pedig természetvédelmi szempontból mindenképpen figyelemre érdemes.

Tovább

A Hiúz Házból eredtünk a hiúz nyomába

2019. február 14-én – Valentin napon – a WWF Magyarországgal közösen egy nyomkereső kirándulásra invitáltuk a Börzsönybe a sajtó képviselőit.

Tovább

Jó úton a Pilisi Bioszféra Rezervátum

Az UNESCO elismerte a természetvédelmi összefogást a Pilisben.

Tovább

Az első fotó a börzsönyi farkasról

A Börzsöny Alapítvány felvételén szinte biztosan az újra megjelent nagyragadozó látható.

Tovább

Hálóval virágot – avagy hogy kerül a lárva a vízibuszba?

Hálókkal, szűrőkkel, vödrökkel és gumicsizmával felszerelt gyerekcsapat jelent meg a Lupa-szigettel szemközti Duna parton. A közelben úszkáló vadkacsák és az épp pihenőt tartó vízitúrázók csodálkozó pillantásaitól kísérve az ifjú vízbiológusok a Dunában élő apróbb, de szabad szemmel is jól látható gerinctelen lények után kutattak a sekély vízben.

Tovább

„Nyári mikulások” a Börzsönyben

A börzsönyi nyár kezdetének jelzőfaja a keresztcsőrű (Loxia curvirostra). Ez a hazánkban csak szórványosan fészkelő pintyféle július első napjaiban érkezik hozzánk a Kárpátok felől, sokszor – főként a jó toboztermést ígérő években – nagyobb csapatokban lepve el a fenyveseket.

Tovább

Kérdőív

A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén 2018 május 5-6. között végzett felmérés során kérdőív kitöltésére is kértük Önöket. Amennyiben a helyszínen eleve nem adott meg email-címet (QR-kóddal, vagy honlapról navigált ide), kérjük, válaszaival ezúton is segítse munkánkat. Köszönjük!

Tovább

ÖNKÉNTES FELHÍVÁS

A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén tavaly ősszel megkezdett munka folytatódik! Jelentkezési határidő: 2018. május 2.

Tovább

Idén is 24 órás túrák a Börzsönyben!

A tavaly kipróbált exkluzív élménytúrát idén 3 alkalommal szervezzük meg.

Tovább

Visszatért a farkas a Börzsönybe?

Darányi László, Igazgatóságunk természetvédelmi őre számolt be egy nem mindennapi felfedezésről.

Tovább

ÖNKÉNTESSÉG

Nagyszabású kutatást indítunk a Pilisi Bioszféra Rezervátum területén.

Tovább

Erdőtűz megfékezve!

Péntek délután, a Természetvédelmi Őrszolgálat és a Pilis Parkerdő munkatársainak közös akciójával sikerült még a kezdetén felszámolni egy induló erdőtüzet a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, a Prédikálószék közelében.

Tovább

Régi torony új kilátásokkal

Új természetvédelmi kiállítás és kilátótorony épül Visegrádon.

Tovább

24 órás túra a Börzsönyben

Természet, Történelem, Tájhasználat

Tovább

Eljött a szentjánosbogarak ideje

Vajon mit kell tudnunk ezekről a különleges, fénylő lényekről?

Tovább

Kirándulóhajó és kisvasút menetrendek

Kirándulóhelyeinket már régóta nem csak négy keréken lehet megközelíteni.

Tovább

Bemutatták a Dunakanyar Látogatóközpont terveit

A tervek szerint 2019-ben átadásra kerülő komplexum a térség legmeghatározóbb ökoturisztikai látványossága lesz.

Tovább

Nyomunkban járt a hiúz!

Múlt szombati túránkon óriási szerencsénk volt: Remek állapotú hiúznyomokat találtunk, ráadásul este kiderült, hogy minket is követett valaki...

Tovább

Erdőállapot-felmérések eredményei az Északi-középhegységben

Részlet a legújabb Cincér-újságból

Tovább

Újabb hiúz-észlelés a Börzsönyben!

Szilveszter napja után Pünkösdkor, Botond névnapján is bejelentkezett a Börzsönyben élő hiúz.

Tovább

Denevérhálózás a Gyilkos-tónál

Ízelítő az idei Év Emlősei, denevérek világából.

Dr. Hegyi Zoltán, természetvédelmi őr beszámolója.

Tovább

Pihenünk

Tájékoztatjuk Kedves Ügyfeleinket és Látogatóinkat, hogy a július 1-i Köztisztviselők Napjára való tekintettel Igazgatóságunk központi irodájában (Budapest XII., Költő u. 21.) az ügyfélfogadás, valamint a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár nyitva tartása szünetel. Ez alól KIVÉTELT jelent a haszonbérleti pályázatok benyújtása, amellyel kapcsolatosan 8.00-13.00 között fogadjuk ügyfeleinket. Bemutatóhelyeink és látogatóközpontjaink szokásos nyitva tartásuk szerint fogadják a vendégeket!

Tovább

Magyar Nemzeti Parkok Hete 2016-ban is!

Magyar Nemzeti Parkok Hete 2016 rendezvény keretében május 28 –június 05. között változatos programok várják a természeti élmények iránt érdeklődőket.

Tovább

„TeSzedd”-tünk

2016. április 28-29. között Igazgatóságunk működési területén több helyszínen is részt vett az egyre nagyobb tömegeket megmozgató „TeSzedd” hulladékmentesítő programban.

Tovább

Kenutúrák a szentendrei Duna-ágon

Itt a jó idő, ideje kenuba szállni és felfedezni a szentendrei Duna-ág csodáit.

Tovább

Ködös tájakon jártunk – január 30-i túraélmények

Az elmúlt hétvégén vállalkozó kedvű vendégeink egy-egy ködös, ámde izgalmas programon vehettek részt a gödöllői rengetegben, valamint Királyréten a Hiúz Ház közelében.

Tovább

Denevérmentés az esztergomi József Attila Általános Iskolában

2016. január 10-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata – lakossági bejelentés alapján – helyszíni ellenőrzést tartott az esztergomi József Attila Általános Iskolában, ahol a felújítási munkálatok során (homlokzatszigetelés, nyílászáró csere) denevérek kerültek veszélybe.

Tovább

Január 9. Túraélmények a hiúz nyomában

Múlt szombaton megtartottuk idei első, nyilvános hiúznyom-kereső túránkat a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, a Magas-Börzsönyben.

Tovább
További kapcsolódó hírek megjelenítése További kapcsolódó hírek elrejtése

Kökörcsin Ház Erdei Iskola

A Kökörcsin Ház a Duna-Ipoly Nemzeti Park helyi környezeti nevelési és ökoturisztikai központja. Változatos tematikájú szakvezetéses túrákat, iskolai csoportok, egyesületek és egyéb csoportok számára pedig egyéb megrendelhető foglalkozásokat is kínálunk a természetvédelmi oltalom alatt álló egykori katonai gyakorlótéren és tágabb környezetében.

Tovább

Apródok útja tanösvény

Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.

Tovább

Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont

A Magas-Börzsöny kapujában, számtalan túraútvonal kiindulópontjában található mozgalmas, új kiállítással és tanösvénynel kiegészült minősített erdei iskolánk, ahol iskolai és óvodai csoportoknak egy napostól az egy hetesig, szállással egybekötött változatos programokat biztosítunk.

Tovább

Királyréti tanösvény

A Királyréti tanösvény a Börzsöny szívében, 2,9 km hosszan húzódik. A kilenc állomásból álló útvonalon megismerkedhet az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével.

Tovább

Páskom legelő tanösvény

A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.

Tovább

Strázsa-hegyi tanösvény

A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.

Tovább
További kapcsolódó helyek megjelenítése További kapcsolódó helyek elrejtése

Honti Szakadék

Az Ipolyba futó mellékvizek munkájának eredményeként az 1700-as évek végén – völgyfő leszakadással – keletkezett Honti Szakadék a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik látványossága, amely Nógrád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének döntése alapján „Nógrádikum” díjat is kapott.

Tovább

Cincér újság (2013. ősz-tél) – Erdők védelme

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Előd Réka

Letöltés

Cincér újság (2014. tél) – Védett területek Budapest körül

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2015. nyár) – Turjánvidék, az Alföld rejtett kincse

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2015. tavasz) – Megújul az Alcsúti Arborétum

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Küzdelem az özönnövények ellen a Duna árterén

A kiadvány az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával készült.

Letöltés

ROSALIA kézikönyvek 2. Frank Tamás – Szmorad Ferenc: Védett erdők természetességi állapotának fenntartása és fejlesztése

E kötet megjelenését a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program (SEE/B/0010/2.3/X) támogatása tette lehetővé.

Letöltés

Cincér újság (2016. nyár) - Kárpáti erdeink kutatása

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2016. ősz)

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2016. tél)

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Rosalia tanulmánykötetek 9. - Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben

A Rosalia sorozat 9. része szemelvényeket mutat be „Az erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban” című kutatási pályázat eredményeiből. A 2012 és 2017 között megvalósult projekt az Északi-középhegység, ezen belül a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és az Aggteleki-karszt Natura 2000 erdei élőhelyeinek és a hozzájuk kötődő néhány élőlénycsoport (erdőlakó madarak, denevérek és xilofág rovarok) állományainak megőrzését elősegítő kutatásokat hajtott végre. A kötet első fele egy újszerű erdőállapot-értékelési módszertannak és a három terepidény során végrehajtott erdő-térképezés eredményeinek bemutatásával foglalkozik. A kötet második fele a Börzsönyben végzett zoológiai felmérések adatainak elemzéséből született tanulmányokat tartalmazza. E tanulmányok az erdőlakó madarak és a holtfához kötődő Natura 2000 bogárfajok felmérési adatainak és az erdőállapot-felmérés során született háttéradatoknak összefüggéseit vizsgálják.

Letöltés

Cincér újság különszám (2016)

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Horváth Ferenc, Bajomi Bálint

Letöltés

Cincér újság (2017. nyár)

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2017. ősz) – 20 éves a Duna-Ipoly Nemzeti Park!

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2017. tél) – Mindent a barlangokról

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2018. tavasz)

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2018. nyár) - Az élettel teli tölgyesekért

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Rosalia tanulmánykötet 1. - Barina Zoltán: A Gerecse hegység flórája

Mintegy 10 éves terepi, herbáriumi és könyvtári kutatómunka eredményeként született meg „A Gerecse hegység flórája”.  A kötet más  flóramonográfiákhoz hasonlóan tartalmazza a hegység területéről a mai napig jelzett 1533 edényes növényfaj adatainak részletes felsorolását és értékelésüket. Az előforduló helynevek teljes körű feldolgozása, pontos lokalizációjuk megadása és szinonimikájuk rendezése tudományos értékén túl fontos gyakorlati alkalmazhatóságot is biztosít a kötetnek.


A kötetben a Gerecse természeti adottságainak és növényföldrajzának leírása mellett megtalálható a hegység területén kutatómunkát végzett 66 botanikusunk életpályájának hosszabb-rövidebb bemutatása.


A kötet összeállítása során mindvégig a használhatóság volt a fő szempont, így remélhetőleg olyan mű született, mely a Gerecsével foglalkozó különböző szakterületeken dolgozó kutatók, a természetvédelem és minden érdeklődő számára alapműként szolgálhat a jövőben.

Letöltés

Rosalia tanulmánykötet 5. - A Naszály természetrajza

A Naszály a sasbérceknek nevezett, környezetükből meredeken kiemelkedő hegyek egyik legszebb hazai példája, a Cserhát-vidék legnyugatibb része. A Kosi-dombságból emelkedik ki. Délről Vác-Pesti Duna-völgy, észak-nyugtról a Börzsönyi-peremhegység veszik körül. Csúcsa (Naszály-csúcs) 651,8 m tengerszint feletti magasságával a környező táj  legmagasabb pontja.


A tanulmánykötet bemutatja a Naszály hegységen folyó természetvédelmi munkát és a legújabb, botanikai és zoológiai kutatási eredményeket.

Letöltés

Rosalia tanulmánykötet 6. - Természetvédelem és kutatás a Duna-Tisza közi homokhátságon

A Rosalia sorozat 6. kötete a Duna–Tisza köze száraz, homoki élőhelyeinek természetvédelmi problémáival, az azokra adható helyi léptékű kezelési válaszokkal foglalkozik. Könyvünk az érintett élőhelyekre vonatkozó alkalmazott és alapkutatásokat magában foglaló hatalmas tudásanyagból merít.


A kötetben elsősorban a 2006 és 2011 között a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével megvalósult két LIFE-Nature pályázat fókuszában álló témákból, azaz a nagykőrösi homoki tölgyesek és a pannon bennszülött tartós szegfű (Dianthus diutinus) megőrzéséhez kapcsolódó legfrissebb ismeretekből válogattunk. A tanulmányok bemutatják, hogy mit tudunk jelenleg erről a speciális alföldi élőhelyegyüttesről és növényfajról.


Ismertetjük a megőrzésük érdekében végrehajtott beavatkozásokat és azok hatásának monitorozását. Mindezt a tágabb tájegység természetvédelmi helyzetét nagyobb léptékben bemutató anyagokba ágyaztuk.

Letöltés

Rosalia kézikönyv 1. - TÁJGAZDÁLKODÁS PANNON GYEPEKEN

 A hazai gyepek túlnyomó része legeltetéses és kaszálásos művelés alatt áll. Ez az évszázadok óta folytatott, hagyományos gazdálkodás olyan értékes természetközeli életközösségek kialakulásához vezetett, melyek megőrzése és védelme kizárólag a megfelelő gazdálkodás fenntartása mellett biztosítható eredményesen. Azonban az elmúlt néhány évtized alatt drasztikusan lecsökkent állatlétszám nagyon megérezhető gyepeink állapotán, azok romlásához, becserjésedéséhez vezetett. Ez a tendencia mind az állattenyésztők, mind a természetvédők elé komoly feladatot állít. Csak közös munkával lehet elérni, hogy a még mindig meglévő természeti értékeinket úgy meg tudjuk őrizni, hogy az a következő generációk számára is élvezhető legyen, illetőleg, hogy megbecsült, jól jövedelmező munkalehetőséget és megélhetést biztosítson a gyepek művelésével foglalkozóknak.


Gyepeink sokszínűsége gazdálkodási szempontból is eltérő kihívásokat jelent.

Letöltés
További kapcsolódó kiadványok megjelenítése További kapcsolódó kiadványok elrejtése

NYÁRI TÁBORAINK

Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!

Tovább

Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont

A Börzsöny kapujában, számtalan túraútvonal kiindulópontjában található Igazgatóságunk erdei iskolája és látogatóközpontja Királyréten, ahol 3-6-8 ágyas szobákban 41 fő részére, valamint 2 ágyas, zuhanyzós szobákban 10 fő részére biztosítunk szálláslehetőséget. Vendégeink a látogatóközpont nyújtotta lehetőségek közül is válogathatnak – interaktív természetismereti kiállítás, vezetett séták a Királyréti tanösvényen várják az érdeklődőket.

Tovább

Pedagógus továbbképzés

Élménypedagógia a mindennapokban – központban a természet szeretete
Pedagógusoknak előírt kreditpont beszámítási lehetőség.

Tovább

PEDAGÓGUS HÍRLEVÉL

>>> A hírlevél megjelentetése átmenetileg szünetel. A korábbi számok alább böngészhetőek. <<<


 


Pedagógusoknak összeállított hírlevelünkben rendszeresen beszámolunk a nemzeti park  környezeti  oktató-nevelő munkájáról, valamint ajánlókat küldünk az aktuális programok, vezetett  túrákról, előadásokról, természetismereti táborokról. 


Több mint hírlevél! Az aktuális lehetőségeken túl időről időre a digitális oktatást segítő tartalmakkal járulunk hozzá a természetismereti tudás élményszerűbb átadásához, a természet körforgásához kapcsolódó  interaktív  tartalmakkal készülünk óvodások és iskolások számára egyaránt.

Tovább

Kenutúrák

Bérelhető kenuk és természetismereti kenutúrák.

Tovább

FELHÍVÁS - NEMZETI PARKI TERMÉK védjegy kérelmezésére 2024.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság védjegyet kíván adományozni

Tovább
További kapcsolódó szolgálatások megjelenítése További kapcsolódó szolgálatások elrejtése

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban (2 fordulós pályázat).

Megvalósult

Natura 2000 erdők állapotfelmérése és erdőkhöz kötődő állatfajok kutatása a Kárpátok Egyezmény magyarországi hegységeiben.
Olyan alapkutatás lefolytatása a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és az Aggteleki-karszt területén, mely nem pusztán erdeink hosszú távú fenntartását, hanem az erdők sorsát meghatározó szervezetek szorosabb együttműködését is biztosítani fogja a jövőben.

Tovább

Élettelen természeti értékek védelme a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben és a Börzsönyben

Megvalósult

A pályázat célja 29 barlangban a bejárat kiépítése, a létrák cseréje és a hulladék elszállítása, 5 bánya kõzetfelületeinek alpintechnikával történõ vizsgálata a balesetmentesség biztosítása érdekében, valamint a Honti-szakadékban tanösvény kiépítése.

Tovább

A Duna ártéri élőhelyeinek helyreállítása és kezelése

Megvalósult

A projekt célja a szlovákiai és magyarországi helyszíneken bolygatott dunai holtágak és árterek vízjárásának visszaállítása, a közösségi jelentőségű ártéri élőhelyek helyreállítása és ezekhez kapcsolódóan a természetvédelmi törekvések széleskörű megismertetése.

Tovább

VEKOP- 4.2.1-15-2016-00005 Pannon homoki élőhelyek fejlesztése

Megvalósult

A projekt elsődleges célja a mára erősen megfogyatkozott Pannon homoki gyepek és Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek állapotának javítása és kiterjedésének növelése.

Tovább

VEKOP-4.2.1-15-2016-00006 A természet felfedezésének élményét nyújtó bemutatóhelyek fejlesztése Natura 2000 fajok és élőhelyek megismertetése érdekében, Budapest vonzáskörzetében – I. ütem

Megvalósult

A projekt keretében két természetvédelmi bemutatóhely fejlesztését tervezzük megvalósítani Budapest vonzáskörzetében. A meglévő épületek jelen állapotukban nem tudnak a természet felfedezés élményét nyújtó bemutatásnak megfelelő helyszínéül szolgálni, leromlott állapotuk miatt fejlesztésre szorulnak, illetve hiányoznak a szükséges infrastrukturális feltételek.

Tovább
További kapcsolódó pályázatok megjelenítése További kapcsolódó pályázatok elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.