Alcsúti Arborétum TT

A Nagy Platán (fotó: Kolláth Ferenc)

A park stílusa tájképi dendrológiai kert. A terepalakulat változatos, lankás, közepén dísztóval, míg a szélén patakok futnak keresztül. Ezek a vízfelületek egyben a park mikroklímáját is jelentősen módosítják.

Védettségét a jelenleg hatályos, az Alcsúti arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 33/2007. (X. 18.) KvVM rendelet tartja fenn.

Védetté nyilvánítási határozat száma: OTT. 344/1952. számú határozata
A terület természetvédelmi törzskönyvi száma: 37/TT/52
Terület nagysága: 40,5 ha
Érintett közigazgatási határ: Alcsútdoboz, 078 sz. külterület

A védett természeti értékek főbb jellemzése
 
József nádor 1818-ban kapja meg az Alcsúti Uradalmat, ahol 2 év múlva már építi kastélyát Pollack Mihály tervei szerint. Az uradalom hamarosan az ország legelső mintagazdaságává alakul. A kastélykertet 1825-től alakítják, a schönbrunni Tot család közreműködésével.
 
Növényzete a XIX. századi növényhasznosítás eredményeként egy 540 fajból álló fás növény gyűjtemény, melynek származati helyei: Európa, Kisázsia, Kelet-Azsia és Észak-Amerika. Legszebb idős példányai a parknak a platánok, törökmogyorók, tulipánfák, vasfák, vérbükkösök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok, de értékes a hárs, juhar, tölgy és gesztenyefajok gyűjteménye is. Egyedülállóan különös értékű a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű törökmogyoró és a közeli Csaplári erdő 170 éves libanoni cédrusa.
 
Állatvilága másodlagos, az énekesmadár állománya jelentős. A kerti építmények közül a kastélykápolna, babaház, medveház, a gloriette és kisebb parki építmények jelentősek. Sajnos a kastély 1945 után elpusztult, ma már csak a homlokzati fal áll.
Az arborétum ma korlátozott közhasználatú park. Funkciója génbank-gyűjtemény, bemutatóhely, kirándulóhely, rekreációs terület, madárvédelmi és kísérleti telep, történelmi emlékhely, kerttörténeti emlék, kultúrterület.
 
Különleges értéke, hogy eredeti állapotában megmaradt hamisítatlan reformkori kert. Műemléki és természetvédelmi védettséget egyaránt élvez.

Bemutatóhelyei: a kastélykápolnában kerttörténeti kiállítás, a babaházban József főherceg katonái című kiállítás működik.

Főbb veszélyeztető tényezők és speciális védelmi feladatok:
A park eredeti állapotában való megtartása, a növénycsoportok és térhatások eredetire való visszaállítása fontos feladat. A növénygyűjtemény fejlesztése, új fajták beszerzése és ültetése, a műemlékek, építmények felújítása is a kezelő folyamatos feladata.
Az arborétumot fenyegető veszélyeztető tényezők közül megemlíthetjük:
Génerózió, a gyűjtemény állományának csökkenése. Az idős fák természetes pusztulása mellett egyes farontó gombák elszaporodása, a levegő minőségének romlása, az éveken át tartó aszályos nyarak, egyes télvégi erős lehűlések komoly károkat okoznak.
Vízminőség romlása: ennek oka a vízgyűjtőterületek elszennyeződése, a tó iszappal való feltöltődése. A közeli bányászat a talajvíz szintjét jelentősen süllyesztette, a patakok vízhozamát nagymértékben csökkentette.
Szomszédos területeken folyó tevékenységek hatása.
Közúton történő veszélyes hulladékok és anyagok szállítása. Fordult már elő olajszállításból eredő baleset, aminek következtében nagymértékű talaj- és vízszennyeződés következett be.
A közeli állattartó telepek intenzív működtetése szintén kedvezőtlen hatású lehet a védett területre.

Látogatással, programokkal kapcsolatos információk: +36 22 353 219, www.alcsuti-arboretum.hu

Idén korábban nyílnak a hóvirágok az Alcsúti Arborétumban

A szokatlanul enyhe időjárásnak köszönhetően a természetvédelmi területen is megkezdődött a hóvirágzás.

Tovább

Hóvirágok védelme a hóvirág ünnepen

Márciusban több ezren látogatnak el az Alcsúti Arborétumba a Hóvirág Ünnepre. Íme pár betartandó dolog, hogy ezek a csodálatos kis növények is átvészeljék a nagy "népszerűséget".

Tovább

Mikor nyílik a hóvirág?

Ebben az évben a tartós hideg és a fagyott talajréteg miatt a szokásosnál későbbre várható a hóvirágok, köztük a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) virágzása is.

Tovább

Mária-szobor avatás az Alcsúti Arborétumban

Múlt héten, pénteken ünnepélyes keretek között felavattunk egy Mária Immaculata-szobrot az Alcsúti Arborétumban.

Tovább
További kapcsolódó hírek megjelenítése További kapcsolódó hírek elrejtése

Alcsúti Arborétum

A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.

Tovább

Orangerie

Az orangerie a kastéllyal egy időben épült lapos tetős épület volt, melyben a kerti növényágyak növényeit teleltették, s terebélyes citrom- és narancsfákat neveltek.

Tovább

Csörgedező

A Csörgedező kisebb medencés bővületeit Kneipp mester gyógymódja szerint használta a család. Kneipp katolikus pap volt, a róla elnevezett gyógyvízkúra a mai napig igen elterjedt világszerte, József Károly is neki köszönhette egészségét.

Tovább

Történeti betekintés

A terület régészeti feltárása napjainkig nem fejeződött be, az eddig ismert leletek a kastély építésének köszönhetők.

Tovább

A három plebejus fa

A kert létesítésekor Jókai Mór leírása szerint csak három fa – egy dió, egy fűz és egy tölgy – az úgynevezett három plebejus fa állt a területen.

Tovább

Angol-, barokk-, történeti kert vagy arborétum?

Az Alcsúti Arborétum történeti, tájképi kert, mely értékes gyűjteménye révén megkapta az arborétum elnevezést.

Tovább

Tavasz

Míg a nemzeti park számos területén azon dolgozunk, hogy a természetes tájat megőrizzük minél teljesebb sokszínűségében, hogy azt utódainknak épségben adhassuk át, addig ez a bemutatóhelyünk annak mintapéldája, amit az ember tehet egy terméketlen tájon a természet sokféleségének megteremtésére.

Tovább
További kapcsolódó tudásanyagok megjelenítése További kapcsolódó tudásanyagok elrejtése

Cincér újság (2015. tavasz) – Megújul az Alcsúti Arborétum

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.