Tatai Kálvária-domb TT

A természetvédelmi terület a tatai Kálvária-domb mellett található. A földtani természetvédelem egyik nemzetközileg ismert és elismert látványos bemutatóhelye, a földtörténeti középkor valóságos szabadtéri múzeuma ez a felhagyott kőbánya.

Védettségét a Tatai Kálvária-domb természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 77/2007. (X. 18.) KvVM rendelet tartja fenn. A védettség indoka és célja a területen található földtani, felszínalaktani és őslénytani értékek megőrzése.

 

Alapadatok

  • Védetté nyilvánítása: 1225/1958 OTvH sz. határozattal
  • Törzskönyvi száma: 67/TT/5 8
  • Kiterjedése: 2,7 ha
  • Érintett település: Tata
  • Természetvédelmi kezelő: Állami Földtani Intézet


A védett természeti terület rövid jellemzése

A 2,6 hektáros területen 195 millió év történelme figyelhető meg és tanulmányozható. Mivel a területen lévő földtani szelvény a földtörténeti középkor triász, jura és kréta időszakára egyaránt az egyik legkomplexebb, legreprezentatívabb szelvény ezért Magyarország egyik földtani alapszelvényeként van nyilván tartva.
A legidősebb, triász rétegek több ezer méter vastagságú tömegének csak a legfelső, mintegy 10-20 m vastag szelvénye tanulmányozható a felszínen. Ez a fehérszínű egysejtűekben és sekélytengeri élőlények vázaiban gazdag dachsteini mészkő.

Nagy számban fordulnak elő a 10-20 cm vastag és erős héjú Megalodus kagylók is.
Az összesen 40 méter vastag jura képződmények 60 millió évet átölelő eseménysorozattal ismertetik meg a látogatót. Nagy számban figyelhetők meg Brachiopodák (pörge karvák) és látványos díszítésű Ammonitesek (lábasfejűek).

A jura-időszakhoz tartozó tűzkőréteg tanulmányozása során a neolit korszak emberének kőfejtő eszközeire (agancs-szerszámok, pattintott kőeszközök) valamint értékes régészeti és őslénytani leletanyagra is bukkantak a bánya területén. Az ősemberi tűzkőbányászat emlékeit kiállításon szemlélheti meg az érdeklődő.
A 135 millió évvel ezelőtt beköszöntő és kb. 70 millió éven át tartó kréta időszak is képviselteti magát. A kréta kezdetén Tata környéke szárazulat volt. A bemutatóhelyen feltárták a kréta tenger egykori sziklás partvonalát, ahol az árapály élővilág maradványai is tanulmányozhatók.

A szárazföldi lepusztulás folyamatát tengeri elöntés követte, melynek terméke az ún. "kékkő" (krinoideás mészkő), a kőfejtő bányászott kékesfehér kőzetanyaga. Ebből építették a tatai várat is.

Kapcsolattartó:

Csonka Péter

E-mail:

csonkap@dinpi.hu

Telefon:

+36 30 663 4659

Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.