Barlangleső

Nagyon látványos, hatalmas kupolacsarnokkal rendelkező felszakadt barlang a Bajóti Öregkő sziklás oldalában. Igazi ősemberbarlang, a Dunántúl egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye.

Más karsztvidéken élő emberek, például Aggtelek környékén, zsombolynak nevezik a függőleges aknával induló barlangot. Ha keletkezését tekintve nem is, de tájképileg erre a barlangra is illene az elnevezés.

A budai hegyeket koronázó fehér mészkősziklák árnyékában itt-ott hűvös barlangnyílások rejtőznek, ahová túráink során behúzódhatunk, ha magasan delel a nap, vagy épp kedvezőtlenné válik az időjárás. Ilyen a kirándulók körében is régóta ismert Remete-szurdok barlangja.

Klotild hercegnő ikonikus személyisége ihlette névadóit a Piliscsaba fölött emelkedő erdős-ligetes nyaralóhelynek, és egy közeli titokzatos barlangüregnek. Klotildligetről indulva ember emlékezet óta kedvelt turista célpont a könnyű vasárnap délelőtti kirándulással felkereshető Klotild-barlang.

Az 1800-as években a barlangkutatás szinte kizárólag régészeti célú feltárást jelentett, amely alapja volt a később szerteágazó tevékenységi körű szervezett barlangkutatásnak. Magyarországon az egyik legrégebben „feltárt” barlang a Kis-kevélyi-barlang, más néven Mackó-barlang.

A Visegrádi-hegységben ezen a helyen 15 millió évvel ezelőtt nagy erejű vulkánkitörések zajlottak. A lávadómok és a kráter gyakori összeomlásával pusztító törmeléklavinák söpörtek végig a vulkánok lejtőin. Itt a Vasas-szakadék sziklafalában ilyen lavinák rétegeit figyelhetjük meg. Az összecementálódott kődarabokból álló kőzet oldalirányú mozgásával nyíltak meg a szakadékok és a felszín alatt is folytatódó hasadék barlangok.

A két látványos bejárat sokáig különálló barlangot rejtett. A több évtizede tartó kutatásoknak köszönhetően ma már ugyanabba a rendszerbe vezetnek, mely jelenleg hazánk 3. leghosszabb barlangjaként ismert.

Képzeljük el, a kelő nap melegében sütkérező sziklaüregben miként kerekedett fel az elgémberedett tagjait melengető Magdaléni rénszarvasvadász törzs, mielőtt ijjat-dársát ragadva útját állta a bevándorló ínycsiklandó vadállománynak, húst és írhát remélve az alig pislákoló tundrai zimankó mindennapjainak átvészeléséhez.

A főváros első lélegzetvételeit, történelmi viharait, és lüktető fejlődését is zavartalanul szemlélhette a Remete-hegyen nyíló Tábor-hegyi-barlang. Hasonló, szabadba nyíló természetes bejáratú barlangok a Duna vonalában csak a Gellérthegy oldalában nyílnak, ugyanis a hegység barlangjainak felfedezését nagy részben a kőbányászatnak, és az épületek alapozási munkáinak köszönhetjük.

A Babó-lyuknak is nevezett barlangról számos legenda terjeng a környéken élők köreiben. Többek között az, hogy a föld alatti folyosókon át el lehet jutni egészen az ide 15 kilométerre fekvő Etyekig. Erre ugyan még nem derült fény, de abban biztosak lehetünk, hogy a Žselezna Baba a Zsámbéki-medence legjelentősebb barlangja.

Tizenöt millió évvel ezelőtt e helyen nagyerejű kitörésekkel, lávafolyásokkal és hatalmas törmeléklavinákkal, hegyomlásokkal kísért vulkáni működés zajlott. Az 1500 méter magasságot is elérő vulkáni kúpokat 2-300 méter mélységű sekély tenger ölelte körbe.

Az Országos Kéktúra Csobánkát Pilisborosjenővel összekötő szakasza az Írottkő felől érkezve panorámát nyit a túraútvonal fővárosi szakaszának látképére. A Redlinger Adolf nevét viselő turistaút felett meredező fehér sziklák árnyékában nyílik a Gyopáros-barlang.

Ez a barlang kis híján áldozatul esett a felszínformáló erőknek. Természetesen nem napokról vagy hónapokról beszélünk, hanem földtani értelemben vett, viszonylag rövidke időről, néhány ezer évről. A barlangnak két bejárata van, és természet adta adottságainak köszönhetően a hegyoldalból érkező üledéket magába gyűjtötte.

Az újkor beköszöntével fejlődésnek indult iparosodás egyik legfontosabb alapanyaga a vasérc volt, melyet a környező hegyekben is kutattak az ércek nyomába eredő bányászok. A felszínen is látható ércesedés feltárására kezdetleges vágatok létesültek, egyik-másik még ma is ott rejtőzik az erdő mélyén.

Igazi felfedezőutat ígér a Macska-barlang bejárása. Komoly felszerelésre nem lesz szükség, de a legfontosabbat, megbízható lámpánkat ne feledjük otthon.

A múlt század elején itt létesült kőbányában eleinte csak egy turisták által ismert kisebb járat volt ismert, a Tűzoltó-, vagy Kristály-barlang. Ennek egyik oldalágában 1948-ban barlangkutatók egy szűkület átbontásával jutottak be a barlangrendszer folytatásába. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület barkangászai a szomszédos kőfejtőben már ismert Pál-völgyi-barlanghoz hasonló méretű, ám annál jóval hosszabb barlangrendszert jártak be. Emlékezve 1848-ra, az új barlangrészt Centenáris-barlangnak nevezték el.

A magyar turizmus számára a múlt században az Ördöglyuk volt az igazi barlangi kaland. Évente kirándulók százai keresték fel a Zsíroshegyi Turistaházat, hogy megtekintsék a barlangot is. A Magyar Barlangkutató Társulat külön bizottságot hozott létre a barlang kutatására, és turisztikai kiépítésére.