Duna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.
Az Országgyűlés 1991. áprilisában fogadta el azt a határozatát, amely
a Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról
szól. Ezek között szerepel az érintett térségben egy nemzeti park
létesítése.
A nemzeti park létesítésének célja a folyók és a
felszín alatti vízkészlet, valamint az érintett területek erdeinek,
termőtalajának és más megújuló erőforrásainak védelme, a kultúrtörténeti
értékek megóvása, a természeti értékek és a természeti értékeket övező
jellegzetes és néhol még érintetlennek mondható táj megőrzése.
Természeti értékek
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a
Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti
szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A
Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység,
a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből
következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló
határainkon belül.
A földtani és tájképi értékek körében a Duna
és a hegyek kapcsolatának legszebb példája a Dunakanyar. A nemzeti park
területén vulkáni és üledékes eredetű kőzetek egyaránt megtalálhatók,
kiegészülve a folyóvölgyek helyenként ma is változó allúviumával, a
kavicságyban épülő-pusztuló zátonyokkal. Kiemelkedő jelentőségűek a
hegységi részeken eredő források és változó vízhozamú patakok, melyek
szinte kivétel nélkül az Ipolyba vagy a Dunába sietnek.
A
nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg
emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben
pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A
Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az
Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el
elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az
ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok
pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több
típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park
unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri
rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének
köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka
veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén
előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at.
A
nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek.
A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal
ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a
rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a
folyóvizekhez kötődik.
A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.
A
kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen
színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A
hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A
nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók
mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő
jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány.
Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú
fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék
nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a
récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér
kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen,
a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a
hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.
Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők
A Dunakanyar Budapest és környéke lakosságának napi kiránduló,
hétvégi pihenő-, és tartós üdülőterülete, ahol az alapvető gazdálkodási
célokon kívül az erdőknek ki kell elégíteniük a lakosság pihenési,
természetjárási és sportolási igényeit is.
A Duna-Ipoly Nemzeti
Park inkább a bakancsos turisták, a téli sportok világa, ahol jellemző a
gyalogos természetjárás. Az erdőgazdasági feladatok ellátását lehetővé
tevő feltáró úthálózat kiépítése a hegység belsejébe vonzza az autókat,
növeli az autós turizmust.
A hegységek mai zártságának,
viszonylagos zavartalanságának fenntartására irányuló védelmi munkát,
ugyanakkor az irántuk egyre fokozódó turisztikai érdeklődésből adódó
ellentmondást a természetvédelmi szempontból kevésbé értékes
peremkerületi részek látnivalóinak kibontásával, ott a fogadás
feltételeinek megteremtésével kívánjuk ellensúlyozni.
A 70-es
években betelepített muflon - különösen a Szent Mihály-hegyen -
talajeróziót, a növényvilág károsodását okozza. A természetes vadeltartó
képességet meghaladó vadlétszám az erdővagyon értéknövekedését, a
tartamos erdőgazdálkodást gátolja, a természeti értékek fennmaradását
veszélyezteti.
Az üdülőnépességet vonzó Dunakanyarban a
beépítési törekvések a védett területeket is elérhetik. A jelenlegi jogi
szabályozás, az önkormányzatok kritikus anyagi helyzete az ütközések
fokozódásához vezethet.
A védett terület 96%-át kitevő erdőkben az
erdőfelügyelet és a természetvédelem lényegében azonos érdekekből fakadó
együttműködése révén kell biztosítani a tartamosságot, az erdők
közjóléti és védelmi rendeltetését.
Kultúrtörténeti értékek
A Duna és az Ipoly halgazdagsága, az erdők vadbősége már a kőkori
ember számára is vonzóvá tette a Dunakanyar környéki vidéket. A
Börzsönyben főleg a folyóvölgyekben, míg a Pilisi oldalon számtalan
barlangban is megtalálták a kőkorszaki ember nyomait. A
Pilisszántói-kőfülke, a kesztölci Legény-, és Leány-barlang, a
pilisszentléleki Bivak-barlang mind megőrizte a jégkorszak emberének
eszközeit, zsákmányállatainak csontját. A késő bronzkorból származó
földvárak maradványit már mindkét hegység belsejében megtalálhatjuk
(Árpádvár, Jelenc hegy, Rustok hegy, Godó vár, Pogányvár stb.)
A
Kr. u. I. században a Dunántúl a Római Birodalom határtartományává
vált. A Duna vonalában kiépülő erődítményrendszer, a limes
maradványaival a Duna jobb partján Óbudától Esztergomig találkozhatunk. A
Visegrád és Esztergom közötti kb. 24 km-es szakasz a limes-rendszer
legjobban megerősített része volt, kilométerenként egy-egy határvédő
objektummal. Jelentős római erődítmények álltak Leányfalu és Dunabogdány
területén, Visegrádnál a Sibrik-dombon, a pilismaróti
Hideglelőskereszt-csúcson és az egyik legjobb dunai átkelő felett,
Esztergomban. Az ókori sztoikus császár, Marcus Aurelius a kvád törzsek
ellen vívott csaták szünetében itt írta Elmélkedéseit. A Börzsönyi
oldalon csupán egy római erődítményt találhatunk: a verőcei Duna-parton
található hídfőállást a már említett kvád törzsek elleni szüntelen
csatározások miatt építették ki a rómaiak.
A Római Birodalom
bukását követően rendkívül vegyes összetételű népesség váltotta egymást a
területen, majd a magyarok betelepedése után ezek a nemzetiségek
fokozatosan beolvadtak a magyarságba.
A honfoglalást követő
századokban a Dunakanyar és környéke az ország központja lett.
Esztergomot még Géza fejedelem tette fejedelmi székhellyé. 969-970 körül
itt született, majd itt keresztelkedett meg első királyunk, a később
szentté avatott I. István. A Géza kori palota volt hazánk első világi
rendeltetésű kőépülete. III. Béla az 1180-as években várpalotává
építtette át a korábbi kővárat. A tatárjárás során Esztergom szinte
teljesen elpusztult, lakosságából jó, ha tizenöt fő életben maradt, de a
várat a spanyol Simeon vitézül megvédte. A hatalmas pusztítások után
szerte az országban kővárakat emeltek az ország védelmének megerősítése
érdekében. A királyi pár is jó példával járt elől: Mária királyné
ékszereinek árából egy évtized alatt felépíttették Visegrád várát, mely
átvette Esztergom szerepét, mint királyi székhely. Az Árpád-ház kihalása
után, Károly Róbert uralkodása idején kezdődtek meg a visegrádi királyi
palota építkezései.
Fénykorát a palota Mátyás király uralkodása
idején élte, mikor reneszánsz pompája az olasz udvarok gazdagságával
vetekedett. Napjainkban újjáéled a későgótikus, reneszánsz építészeti és
szobrászati alkotásokkal díszített palota pompája: rekonstruálták a
Herkules-kutat, a díszudvar kerengője csodás színekben ragyog, a
kiállító termekben régi korok egyedi gyártású cserépkályháiban
gyönyörködhetünk, maketteken tanulmányozhatjuk a palota átépítésének
folyamatát. Bár a Börzsöny nem büszkélkedhetett egyetlen királyi várral
sem, a tatárjárás után itt is számtalan lakótornyos, sánccal körülvett
föld- és kővár épült (Bibervár, Csehvár, Kámor, Zuvár stb.). Az
erődítmények közül a legimpozánsabb a Nógrádi vár, leghíresebb azonban
Drégely vára, melyért 1552. július 6-9 között, a 150 fős legénység
utolsó leheletéig küzdött az ostromló 10-12 ezer fős török sereg ellen.
Ma a Nógrádi- és a Drégelyi vár is felújítás alatt áll.
A
középkorban persze nem csak várak épültek a területen, hanem jelentős
egyházi építkezések is folytak. A legtöbb itteni kolostor az egyetlen
magyar alapítású rendhez, a pálos rendhez köthető. A hagyomány szerint
az esztergomi származású boldog Özséb a Pilis erdeiben élő remetéket
maga köré gyűjtve hívta életre - úgy 1250 körül - a pálos
szerzetesrendet. Klastrompusztán építette meg az új rend első
monostorát, halála után itt is helyezték végső nyugalomra. IV. Béla
vadászkastélyát adományozta e rendnek; a Szent Léleknek szentelt
kolostor nevét mai napig viseli a közeli település. Pilisszentlélek
határában ma is állnak a hajdan virágzó kolostor romjai. Szintén királyi
adományként jutott a pálosok kezére a kékesi Szent László kolostor,
melynek épülete a török időkben elpusztult. E hajdan volt szerzetesi
központ nevét és helyét Pilisszentlászló község őrzi. Ma is áll viszont a
Nagy Lajos király által 1352-ben alapított márianosztrai pálos kolostor
épülete. Bár maga a kolostor már évtizedek óta fegyházként működik, a
zarándokhelyként is jelentős nagyhírű templomban néhány éve már újra a
pálosok teljesítenek szolgálatot. Más szerzetesrendek virágzó
kolostorainak nyomát is meglelhetjük e tájon. A francia alapítású
ciszterciták pilisszentkereszti apátsága 1213-ban szörnyű tragédia
színhelye volt, melyet Katona József Bánk Bán című remekművéből
mindannyian jól ismerünk.
A török időkben a Királyi Magyarország
és a Török Birodalom ütközőzónájába került táj hadszíntérré változott.
Sorra estek el váraink, a falvak lakosait lemészárolták, a túlélők is
elmenekültek a területről.
A XVIII. század elejére az
elnéptelenedett vidéket újra kellett telepíteni. A megmaradt magyar
lakosság mellé szerb (Szentendre, Pomáz), német (Nagymaros, Zebegény,
Dunabogdány, Pilisvörösvár) és szlovák (Ipolydamásd, Kóspallag,
Pilisszentlászló, Pilisszántó) telepesek érkeztek. A németek
hagyományosan a bányászatban, míg a szlovákok a favágásban jeleskedtek.
Bár napjainkra erőteljesen felgyorsult e nemzetiségek asszimilálódása,
azért a térségben járva gyakran hallhatunk még német vagy szlovák
beszédet, s ha máshol nem, hát a tájházakban múzeumokban
megismerkedhetünk e nemzetiségek sajátos kultúrájával is.
Az
utóbbi száz év emlékeiből a gazdálkodástörténeti értékek említhetők
elsősorban. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés a természeti
kincsek fokozottabb kihasználását vonta maga után. Sorra nyíltak a
területen a kőbányák, megsokszorozódott a fakitermelés. A kő és a fa
elszállítására pedig keskeny nyomtávú vasutak épültek az erre alkalmas
völgyekben. A múlt század 40-es éveire mintegy 200 km hosszúságban
épültek kisvasutak szerte a Börzsöny területén. Később aztán a
teherautók elterjedésével leáldozott a kisvasutak ideje. A legtöbb
vonalat felszámolták, a megmaradt néhány vonal hosszú távú
fennmaradásának egyetlen esélye az idegenforgalmi hasznosítás lett.
Szerencsére ez egyre több helyen megvalósul: a Kismaros-Királyrét és a
Kemencei vonal után megindult a forgalom a Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta
vonalon is. Ez utóbbi vonal a tervek szerint később majd egészen Szobig
szállítja az utasokat.
A fa elszállításának egy másik, érdekes,
szintén a Börzsönyben használatos módja volt a faúsztatás. A szokolyai
Szén-patak - Nagy-Vasfazék patak térségében helyenként ma is látható az a
gát és csatornarendszer, amellyel csaknem a Dunáig úsztatták le a
faanyagot. Előfordult persze az is, hogy a fát még helyben feldolgozták,
s csak a végterméket szállították tovább. A régi, kiterjedt
hamuzsír-égetés emlékét idézi a Csarnavölgyi "hamuház" romja. A hamuzsír
a papír-, üveg- és salétromgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga,
valamint a szappanfőzéshez szükséges segédanyag volt, éppen ezért igen
nagy kereslet mutatkozott iránta. Tudnunk kell azonban, hogy a hamu
átlagosan 0,5%-át teszi ki a fának, a belőle nyerhető hamuzsír pedig még
ennek is a töredéke, ami óriási méretű erdőirtást feltételez. Ezt
felismerve, az erdők óvása érdekében, már Mária Terézia rendeletekkel
korlátozta a hamuzsírfőzést.
A fa helyi feldolgozásának másik
módja volt a faszénégetés. A nehezen megközelíthető területeken
lépten-nyomon található fekete színezékű, mesterségesen kialakított
lapos platók a valamikori boksaszenítés helyszínei. Manapság ez a
tevékenység az erdőgazdálkodás gyakorlatában újjáéledni látszik, de már a
védett területen kívülre szorul.
Az 1870-es évektől szinte
napjainkig a nagy történelmi események elkerülték a térséget, a csendes,
gyönyörű vidéket viszont felfedezték a művészek. Szentendrén élt és
alkotott Ferenczy Károly és művész gyermekei, a múlt század húszas
éveinek végén pedig itt jött létre az a művésztelep, amelyet Iványi
Grünwald Béla, Réti István, Vajda Lajos, majd Bálint Endre és Barcsay
Jenő neve fémjelez. Szőnyi István Zebegényben telepedett le, s
festményein a Dunakanyar életét, tájait jelenítette meg. Az írók és
színművészek a Duna partján, Leányfalutól Visegrádig találtak alkotó és
pihenőhelyet, leghíresebb közöttük talán Móricz Zsigmond, akinek
leányfalusi háza ma múzeum. A visegrádi Szentgyörgy-pusztán élt jeles
költőnk Áprily Lajos. A közelmúlt nagy magyar színészegyéniségei között
Latinovits Zoltán, Egry István, Gobbi Hilda, Fónay Márta pihent és
dolgozott sokat a Dunakanyarban. A Budakalásszal szemközti
Luppa-szigeten ma is áll Kozma Lajos saját tervezésű nyaralója, amely a
Bauhaus-mozgalom egyik legszebb magyarországi alkotása.
Részletek:
- Cím: Ügyfélfogadás: 1121 Budapest, Költő u. 21. (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központi irodaépülete)
- Megközelítés: Széll Kálmán térről 21-es vagy 21A autóbusszal, illetve Boráros térről 212-es autóbusszal vagy fogaskerekűvel Városkút megállóig. GPS: 47.49847, 18.99274
- E-mail: dinpi@dinpi.hu
- Telefon: +36 1 391 4610
- Nyitva tartás: Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 8.00-16.30, pénteken: 8.00-14.00.
Fax. +36 1 200 1168
Kapcsolódó programok
Madárgyűrűzés Királyréten
A PROGRAM MEGTELT!
Programunk helyszíne a királyréti etető, amely rengeteg madarat segít ki a téli ínséges időszakban. Cinkék, erdei pintyek, csízek, csuszkák, harkályok, szajkók járnak „szotyizni”. Ezen a délelőttön lehetőséget kínálunk különböző madárfajok kézbeli tanulmányozására, a gyűrűzés, mint kutatási eszköz megismerésére.
TÉLI TÚRÁK NEMZETI PARKJAINKBAN: Családi nap Királyréten – A téli erdő
Fedezzük fel együtt a januári erdő titkait! 2019 első családi napján várjuk azokat, akik nem riadnak meg a hidegebb időtől sem. Rövid erdei sétánk után kézműveskedés, rejtvények, fejtörők várják a családok apraját, nagyját. Majd elmerülünk a mikrovilágban, és a bennünket körülvevő környezetet mikroszkópon át fürkésszük tovább. Tartsanak velünk a gyerekek, szülők, nagyszülők, keresztszülők is – fedezzük fel a környezetünket családi körben!
TovábbMadárgyűrűzés Királyréten
A PROGRAM MEGTELT! Programunk helyszíne a királyréti etető, amely rengeteg madarat segít ki a téli ínséges időszakban. Cinkék, erdei pintyek, csízek, csuszkák, harkályok, szajkók járnak „szotyizni”. Ezen a délelőttön lehetőséget kínálunk különböző madárfajok kézbeli tanulmányozására, a gyűrűzés, mint kutatási eszköz megismerésére.
TovábbCsaládi nap Királyréten – Boszorkánykonyha
Vajon mit használtak eleink a betegségek megelőzésére, legyőzésére? Családi programunkon a februári erdőben keressük a gyógyhatású és festőnövényeket. Fűben, fában orvosság, tartja a régi mondás. De nem is csak gyógyír! Rengeteg növényből festék is kinyerhető.
TovábbCsaládi nap Királyréten – Tél vége? Tavasz kezdete?
A februári erdőben még a tél az úr vagy már kezdődik a tavasz? Egy órás terepi sétánk során ennek jeleit keressük a természetben, hiszen március elején, egy gyakran tavaszias február után ez nem is olyan egyértelmű. A teremben kézműveskedés, mikroszkópok, fejtörők, rejtvények várják a családok apraját-nagyját.
TovábbHódok nyomán a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban
Túránkon lehetőség nyílik rá, hogy a hódok nyomait tanulmányozzuk, és egy grandiózus, hódok által készített vízvisszatartó „duzzasztómű rendszert” megszemléljünk. Magyarországon sok évtized után újra terjedőben vannak a hódok. Olyannyira sikeresen teszik ezt ezek a védett, rejtett életmódot élő „óriásrágcsálók”, hogy az időszakos vízfolyásokon is megjelentek már. Fából és sárból bámulatos vízrendezéseket képesek végezni!
TovábbCincér-túra a Pilisben
Különleges túránk alkalmából címerállatunk, a havasi cincér nyomába eredünk, mely 2019-ben az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet.
TovábbCincér-túra a Pilisben
Különleges túránk alkalmából címerállatunk, a havasi cincér nyomába eredünk, mely 2019-ben az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet.
TovábbEsti rákászat Királyréten a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban
Egy világszinten ritkuló tízlábú rákfaj után eredünk. A kövi rák tiszta, középhegységi vízfolyások lakója. Rejtett életmódja miatt, nagyon keveset tudunk állományai alakulásának okairól, így rendkívül fontos, hogy rendszeresen vizsgáljuk élőhelyeit. Miután a kövi rák éjszaka keresi táplálékát, így nekünk is naplemente után kell lámpákkal felvértezve „rákászkodnunk”.
TovábbCincér-túra a Börzsönyben
Különleges túránk alkalmából címerállatunk, a havasi cincér nyomába eredünk, mely 2019-ben az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet.
TovábbDenevérhálózás Királyréten a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban
Nyári estéken erdeinkben gyakran láthatjuk a cikázó röptű denevéreket. A víz - különösen ebben az időszakban - kiemelt jelentőségű az erdőben lakó élőlények számára.
Egy erdei kis tó, vagy egy bő vizű dagonyázó hely nem csak nagyobb rovarbőséget, hanem ivóhelyet is biztosít a denevérek számára. A tó körül felállított denevérfogó függönyhálók segítségével megpróbáljuk felmérni a vízhez érkező denevérek mennyiségét és a fajok változatosságát.
Kapcsolódó hírek
Cincér-hónap!
Címerállatunk, a havasi cincér idén az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet. Ebből az alkalomból tematikus cincér-túrákat indítunk a Börzsönyben és a Pilisben.
TovábbMagyar Nemzeti Parkok Hete
Idén május 24. - június 2. között kerül megrendezésre a Magyar Nemzeti Parkok Hete, amelynek keretein belül mind a 10 hazai nemzeti park változatos programokkal, kedvezményekkel várja látogatóit!
TovábbA kígyóbűvölés nem is olyan veszélyes szakma…
…gondolhatta az egerészölyv, és lecsapott a könnyű zsákmánynak ígérkező erdei siklóra. Ám hamar rájött, hogy rosszul taktikázott, hiszen a másfél méteres hüllő villámgyorsan csavarodott a támadó lába és alsóteste köré és egy elegáns szorítónyolcassal gúzsba kötötte.
TovábbIsmét 24 órás túrák a Börzsönyben!
Természet, Történelem, Tájhasználat. Rendhagyó és különleges túránk során tapasztalt erdőjárókkal vethetjük be magunkat 24 órára a Börzsöny szívébe!
TovábbNYÁRI TÁBORAINK
Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!
TovábbÚjra hosszúszárnyúak a Kelet-Bakonyban
A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) egy fokozottan védett, zavarásra igen érzékeny faj. Ismételt jelenléte pedig természetvédelmi szempontból mindenképpen figyelemre érdemes.
TovábbA Hiúz Házból eredtünk a hiúz nyomába
2019. február 14-én – Valentin napon – a WWF Magyarországgal közösen egy nyomkereső kirándulásra invitáltuk a Börzsönybe a sajtó képviselőit.
TovábbJó úton a Pilisi Bioszféra Rezervátum
Az UNESCO elismerte a természetvédelmi összefogást a Pilisben.
TovábbAz első fotó a börzsönyi farkasról
A Börzsöny Alapítvány felvételén szinte biztosan az újra megjelent nagyragadozó látható.
TovábbHálóval virágot – avagy hogy kerül a lárva a vízibuszba?
Hálókkal, szűrőkkel, vödrökkel és gumicsizmával felszerelt gyerekcsapat jelent meg a Lupa-szigettel szemközti Duna parton. A közelben úszkáló vadkacsák és az épp pihenőt tartó vízitúrázók csodálkozó pillantásaitól kísérve az ifjú vízbiológusok a Dunában élő apróbb, de szabad szemmel is jól látható gerinctelen lények után kutattak a sekély vízben.
Tovább„Nyári mikulások” a Börzsönyben
A börzsönyi nyár kezdetének jelzőfaja a keresztcsőrű (Loxia curvirostra). Ez a hazánkban csak szórványosan fészkelő pintyféle július első napjaiban érkezik hozzánk a Kárpátok felől, sokszor – főként a jó toboztermést ígérő években – nagyobb csapatokban lepve el a fenyveseket.
TovábbKérdőív
A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén 2018 május 5-6. között végzett felmérés során kérdőív kitöltésére is kértük Önöket. Amennyiben a helyszínen eleve nem adott meg email-címet (QR-kóddal, vagy honlapról navigált ide), kérjük, válaszaival ezúton is segítse munkánkat. Köszönjük!
TovábbÖNKÉNTES FELHÍVÁS
A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén tavaly ősszel megkezdett munka folytatódik! Jelentkezési határidő: 2018. május 2.
TovábbIdén is 24 órás túrák a Börzsönyben!
A tavaly kipróbált exkluzív élménytúrát idén 3 alkalommal szervezzük meg.
TovábbVisszatért a farkas a Börzsönybe?
Darányi László, Igazgatóságunk természetvédelmi őre számolt be egy nem mindennapi felfedezésről.
TovábbErdőtűz megfékezve!
Péntek délután, a Természetvédelmi Őrszolgálat és a Pilis Parkerdő munkatársainak közös akciójával sikerült még a kezdetén felszámolni egy induló erdőtüzet a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, a Prédikálószék közelében.
TovábbEljött a szentjánosbogarak ideje
Vajon mit kell tudnunk ezekről a különleges, fénylő lényekről?
TovábbKirándulóhajó és kisvasút menetrendek
Kirándulóhelyeinket már régóta nem csak négy keréken lehet megközelíteni.
TovábbBemutatták a Dunakanyar Látogatóközpont terveit
A tervek szerint 2019-ben átadásra kerülő komplexum a térség legmeghatározóbb ökoturisztikai látványossága lesz.
TovábbNyomunkban járt a hiúz!
Múlt szombati túránkon óriási szerencsénk volt: Remek állapotú hiúznyomokat találtunk, ráadásul este kiderült, hogy minket is követett valaki...
TovábbErdőállapot-felmérések eredményei az Északi-középhegységben
Részlet a legújabb Cincér-újságból
TovábbÚjabb hiúz-észlelés a Börzsönyben!
Szilveszter napja után Pünkösdkor, Botond névnapján is bejelentkezett a Börzsönyben élő hiúz.
TovábbDenevérhálózás a Gyilkos-tónál
Ízelítő az idei Év Emlősei, denevérek világából.
Dr. Hegyi Zoltán, természetvédelmi őr beszámolója.
Pihenünk
Tájékoztatjuk Kedves Ügyfeleinket és Látogatóinkat, hogy a július 1-i Köztisztviselők Napjára való tekintettel Igazgatóságunk központi irodájában (Budapest XII., Költő u. 21.) az ügyfélfogadás, valamint a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár nyitva tartása szünetel. Ez alól KIVÉTELT jelent a haszonbérleti pályázatok benyújtása, amellyel kapcsolatosan 8.00-13.00 között fogadjuk ügyfeleinket. Bemutatóhelyeink és látogatóközpontjaink szokásos nyitva tartásuk szerint fogadják a vendégeket!
TovábbMagyar Nemzeti Parkok Hete 2016-ban is!
Magyar Nemzeti Parkok Hete 2016 rendezvény keretében május 28 –június 05. között változatos programok várják a természeti élmények iránt érdeklődőket.
Tovább„TeSzedd”-tünk
2016. április 28-29. között Igazgatóságunk működési területén több helyszínen is részt vett az egyre nagyobb tömegeket megmozgató „TeSzedd” hulladékmentesítő programban.
TovábbKenutúrák a szentendrei Duna-ágon
Itt a jó idő, ideje kenuba szállni és felfedezni a szentendrei Duna-ág csodáit.
TovábbKödös tájakon jártunk – január 30-i túraélmények
Az elmúlt hétvégén vállalkozó kedvű vendégeink egy-egy ködös, ámde izgalmas programon vehettek részt a gödöllői rengetegben, valamint Királyréten a Hiúz Ház közelében.
TovábbDenevérmentés az esztergomi József Attila Általános Iskolában
2016. január 10-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata – lakossági bejelentés alapján – helyszíni ellenőrzést tartott az esztergomi József Attila Általános Iskolában, ahol a felújítási munkálatok során (homlokzatszigetelés, nyílászáró csere) denevérek kerültek veszélybe.
TovábbJanuár 9. Túraélmények a hiúz nyomában
Múlt szombaton megtartottuk idei első, nyilvános hiúznyom-kereső túránkat a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, a Magas-Börzsönyben.
TovábbKapcsolódó helyek
Kökörcsin Ház Erdei Iskola
A Kökörcsin Ház a központja a Nemzeti Park helyi környezeti nevelésének, aminek keretében iskolai csoportok, egyesületek, turistacsoportok számára kínálunk programokat a ma már természetvédelmi oltalom alatt álló volt katonai gyakorlótéren.
TovábbApródok útja tanösvény
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
TovábbHiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont
A Magas-Börzsöny kapujában, számtalan túraútvonal kiindulópontjában található mozgalmas, új kiállítással és tanösvénynel kiegészült minősített erdei iskolánk, ahol iskolai és óvodai csoportoknak egy napostól az egy hetesig, szállással egybekötött változatos programokat biztosítunk.
TovábbKirályréti tanösvény
A Királyréti tanösvény a Börzsöny szívében, 2,9 km hosszan húzódik. A kilenc állomásból álló útvonalon megismerkedhet az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével.
TovábbPáskom legelő tanösvény
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
TovábbStrázsa-hegyi tanösvény
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.
TovábbKapcsolódó termékek
CINCÉR-füzetek 8. Az Ipolytól Drégelyvárig
A Duna és az Ipoly árterének növény-és állatvilágán kívül a dejtári Páskom legelő és a drégelypalánki Apródok útja tanösvény bejárásához is segítséget nyújt a füzet.
2007, 28 oldal, A5.
CINCÉR-füzetek 11. Királyréti tanösvény
A tanösvény a Börzsöny szívében kilenc állomáson, játékos feladatokon keresztül ismertet meg minket a Duna-Ipoly Nemzeti Park természeti kincseivel, régi korok tájhasználatának, gazdálkodásának emlékeivel.
2013, 20 oldal, A5.
Békafüzet
Kreatív füzet gyerekeknek. A tanösvény a Börzsöny szívében kilenc állomáson, játékos feladatokon keresztül ismertet meg minket a Duna-Ipoly Nemzeti Park természeti kincseivel, régi korok tájhasználatának, gazdálkodásának emlékeivel.
2013, 14 oldal, A5.
Duna-Ipoly Nemzeti Park album
A Duna-Ipoly Nemzeti Park védett természeti értékeit, csodálatos tájait magyar és angol nyelven bemutató album.
2014, 93 oldal, 230x270 mm,
magyar-angol.
Duna-Ipoly Nemzeti Park térkép
A térkép a Nemzeti Park területét ábrázolja, valamint röviden leírja a terület természeti és kulturális értékeit magyar, angol és szlovák nyelven.
Méretarány: 1 : 65 000
Fedezze fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot!
A kiadvány a Duna-Ipoly Nemzeti Park földrajzát, növény- és állatvilágát és kulturális értékeit mutatja be, s ízelítőt nyújt a terület szállás-, program- túraajánlataiból.
2007, 40 oldal, B5.
Nemzeti Park a Dunakanyarban
A kiadvány bemutatja a Duna-Ipoly Nemzeti Park rendkívüli gazdagságú flóráját és faunáját, geológiai jellemzőit, néprajzi, kultur-, művészet- és ipartörténeti érdekességeit.
2009, 113 oldal, B5,
Gyűjtődoboz a Duna-Ipoly Nemzeti Park Ig. tanösvényfüzeteivel
Tartalmazza az aktuálisan készleten lévő tanösvényfüzeteket.
TovábbMintás bögre
A Duna-Ipoly Nemzeti Park védett állatait és növényeit ábrázoló bögrék (hiúz, nagy tűzlepke, havasi cincér, barna ásóbéka, közönséges denevér, boglárka, védett fajok)
TovábbDINPI francia kártyacsomag
Gyártó az osztrák PIATNIK cég. A kártyalapokat Kókay Szabolcs és Zsoldos Márton művészi festményei illusztrálják. A kártyákon a fajok nevei magyarul, latinul, angolul és németül is szerepelnek.
TovábbA természet menedékei a Duna mentén
Album a Duna-menti nemzeti parkok világáról. A Kudich – Zsirmon természetfotós házaspár munkáját a Duna-menti nyolc ország 14 nemzeti parkjának 60 szakembere segítette.
2014, 92 oldal, 230x270 mm,
magyar / angol.
Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz
A kiadvány bemutatja a Börzsöny és az Ipoly völgye földrajzi elhelyezkedését, földtani felépítését, ismerteti az éghajlatot és a vízrajzot, továbbá bemutatja a térség növény- és állatvilágát, valamint történelmét.
TovábbKapcsolódó tudásanyagok
Honti Szakadék
Az Ipolyba futó mellékvizek munkájának eredményeként az 1700-as évek végén – völgyfő leszakadással – keletkezett Honti Szakadék a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik látványossága, amely Nógrád Megye Önkormányzata Közgyűlésének döntése alapján „Nógrádikum” díjat is kapott.
TovábbKapcsolódó szolgálatások
NYÁRI TÁBORAINK
Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!
TovábbHiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont
A Börzsöny kapujában, számtalan túraútvonal kiindulópontjában található Igazgatóságunk erdei iskolája és látogatóközpontja Királyréten, ahol 3-6-8 ágyas szobákban 41 fő részére, valamint 2 ágyas, zuhanyzós szobákban 10 fő részére biztosítunk szálláslehetőséget. Vendégeink a látogatóközpont nyújtotta lehetőségek közül is válogathatnak – interaktív természetismereti kiállítás, vezetett séták a Királyréti tanösvényen várják az érdeklődőket.
TovábbAkkreditált pedagógus továbbképzés
60 órás akkreditált pedagógus képzés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyein! A továbbképzések várhatóan évente kétszer, tavasszal és ősszel kerülnek meghirdetésre.
TovábbKenu- és kerékpárkölcsönzés
A kenu- és kerékpárkölcsönzéssel technikai okok miatt jelenleg nem foglalkozunk.
TovábbErdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban (2 fordulós pályázat).
Időszak: 2012.05.09 - 2016.06.30
Megvalósult
Natura 2000 erdők állapotfelmérése és erdőkhöz kötődő állatfajok kutatása a Kárpátok Egyezmény magyarországi hegységeiben.
Olyan alapkutatás lefolytatása a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és az Aggteleki-karszt területén, mely nem pusztán erdeink hosszú távú fenntartását, hanem az erdők sorsát meghatározó szervezetek szorosabb együttműködését is biztosítani fogja a jövőben.
Élettelen természeti értékek védelme a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben és a Börzsönyben
Időszak: 2014.10.31 - 2015.09.30
MegvalósultA pályázat célja 29 barlangban a bejárat kiépítése, a létrák cseréje és a hulladék elszállítása, 5 bánya kõzetfelületeinek alpintechnikával történõ vizsgálata a balesetmentesség biztosítása érdekében, valamint a Honti-szakadékban tanösvény kiépítése.
TovábbA Duna ártéri élőhelyeinek helyreállítása és kezelése
Időszak: 2015.12.01 - 2022.01.31
FolyamatbanA projekt célja a szlovákiai és magyarországi helyszíneken bolygatott dunai holtágak és árterek vízjárásának visszaállítása, a közösségi jelentőségű ártéri élőhelyek helyreállítása és ezekhez kapcsolódóan a természetvédelmi törekvések széleskörű megismertetése.
TovábbVEKOP- 4.2.1-15-2016-00005 Pannon homoki élőhelyek fejlesztése
Időszak: 2016.05.02 - 2021.12.06
FolyamatbanPannon homoki gyepek és erdős területek helyreállítása, özönnövények visszaszorítása.
TovábbVEKOP-4.2.1-15-2016-00006 A természet felfedezésének élményét nyújtó bemutatóhelyek fejlesztése Natura 2000 fajok és élőhelyek megismertetése érdekében, Budapest vonzáskörzetében – I. ütem
Időszak: 2016.01.01 - 2020.05.31
FolyamatbanA projekt keretében három természetvédelmi bemutatóhely fejlesztését tervezzük megvalósítani Budapest vonzáskörzetében. A meglévő épületek jelen állapotukban nem tudnak a természet felfedezés élményét nyújtó bemutatásnak megfelelő helyszínéül szolgálni, leromlott állapotuk miatt fejlesztésre szorulnak, illetve hiányoznak a szükséges infrastrukturális feltételek.
Tovább