Fülkés sziklák (kaptárkövek)
A kaptárkövek hazai tájaink különleges természeti értékei, s egyben rejtélyes kultúrtörténeti emlékei is, melyek megőrzése az utókor számára alapvető fontosságú.
A régmúlt korok embere által faragott fülkékkel – és a fülkék környezetében található kőbe vésett csatornákkal, lyukakkal, kőüstökkel, tál alakú mélyedésekkel vagy éppen sziklahelyiségekkel – rendelkező földtani-felszínalaktani képződményeket összefoglalóan fülkés szikláknak vagy más néven kaptárköveknek nevezzük.
Mivel a fülkés sziklák magukon viselik az ember formaalakító tevékenységének nyomait, valamint többségükhöz helyi monda, eredetmonda is fűződik, ezért a „jeles kövek” csoportjába soroljuk őket. Ezek a sziklák hazai tájaink különleges természeti értékei, s egyben rejtélyes kultúrtörténeti emlékei is, melyek megőrzése az utókor számára alapvető fontosságú.
A fülkés sziklák előfordulása az Észak-magyarországi- középhegységhez és a Dunántúli-középhegységhez köthető – ebben a középhegységi sávban olyan kőzetek fordulnak elő, amelyek jól faraghatóak, ugyanakkor a külső erőkkel szemben ellenállók, így lehetővé tették a fülkék több évszázadon keresztül történő fennmaradását. A fülkés sziklák leggazdagabb előfordulása Eger környékén, a Bükkalján lelhető fel, de kis csoportjuk a Pilis és a Budai-hegység területén (különösen a Tétényi-platón) – valamint a szórványlelőhelynek tekinthető csákvári Haraszt-hegyen - Igazgatóságunk működési területén található.
A faragott fülkéket vizsgálva, a magyarországi több mint félezer felmért fülke tulajdonságait az alábbiakban foglalhatjuk össze:
Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkék peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy a fülkéket lefedték, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzítették. A keretnyommal rendelkező fülkék elég rendszertelenül vannak elhelyezve a sziklafalakon, a nyílások rendkívüli formagazdagsága pedig megkövetelte, hogy mindegyikhez egyedi méretű és alakú fedelet készítsenek. A fülkék oldalai fölfelé kissé összetartanak, felül enyhén lekerekítettek, boltozottak, néhány esetben csúcsívesen záródnak. Boltozatuk legtöbbször hátrafelé lejt, a hátsó fal szélesebb, mint a nyílásperem.
A fülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. A „kaptárkő” a fülkés sziklák gyakran használt elnevezése – ez a név a fülkék faragásának egyik közkeletű magyarázatára, a sziklaméhészetre utal, azonban más magyarázatok is születtek a fülkék eredetére: urnatemetkezésre szolgálhattak, vagy (legvalószínűbbnek tekinthetően) kultikus helyek voltak. A fülkés sziklák rejtélyének megoldását nagyban nehezíti az okleveles adatok hiánya, a néphagyomány ellentmondásossága és a régészeti feltárások eredményeinek nem egyértelmű volta. A kutatások egyelőre egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak elegendő bizonyítékot. A rejtély továbbra is megoldásra vár!
forrás: Szakrális kőemlékeink – kaptárkövek Magyarországon (szerkesztette: Dr. Kiss Gábor, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011, Budapest)
Tovább
olvasom
Bezárás
