Földtani alapszelvények megóvását szolgáló természeti emlékek

Lábatlani Tölgyháti kőfejtő földtani alapszelvény

A DINPI működési területén a földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet az alábbi földtani alapszelvényeket nyilvánította országos jelentőségű védett természeti területté (természeti emlékké):

Biatorbágyi Nyakas-kő földtani alapszelvény

Budapesti Pusztaszeri úti földtani alapszelvény

Budapesti Róka-hegyi bánya földtani alapszelvény

Lábatlani Köszörűkő-bánya földtani alapszelvény

Lábatlani Tölgyháti kőfejtő földtani alapszelvény

Pázmándi Zsidó-hegyi pirofillit-bánya és pannon földtani alapszelvény

 

 


 

A védetté nyilvánítás célja egyes, az etalon értékű feltárások rendszerébe illeszkedő földtani alapszelvények természetvédelmi célú megőrzése és bemutathatóságának fenntartása.

 

Biatorbágyi Nyakas-kő földtani alapszelvény:

Kiterjedés: 3,2169 hektár

A helyszín a bádeni-szarmata korszakok határára jellemző események és képződmények egyik legjobb hazai feltárása. Az alapszelvény alsó részén a késő-bádeni korú Rákosi Mészkő Formáció zömében sekélyvízi-partközeli környezetben képződött, peremi és szegélyzátony kifejlődésű rétegei tanulmányozhatóak. Fő tömegét kötetlenebb molluszkás mészhomokkő, meszes homokkő, illetve mésszel cementáltabb lithothamniumos mészkő alkotja. A rétegsorban vékonyan rétegzett (1-10 cm), és vastagpados (50 cm) kifejlődés is megtalálható. Felső részében gazdag sekélyvízi puhatestű-fauna jelenik meg.

Fedőjében folyamatos településsel a szarmata korszakba datált Tinnyei Mészkő Formáció települ, mely a Nyakas-kő jellegzetes, kipreparálódó „kalapját” (Gombaszikla) is alkotja. Fő tömegét brakkvízi-partszegélyi molluszkás durvamészkő, oolitos mészkő alkotja. Biogén törmelékanyagában a bryozoa és molluszka töredékek az uralkodóak, bentosz foraminiferákkal. Bázisán lokálisan meszes kötőanyagú abráziós konglomerátumot, áthalmozott lithothamniumokat, „lajtamészkő”-kavicsokat találhatunk.


 

 

 

Pusztaszeri úti földtani alapszelvény

Érintett település: Budapest II. kerület

Kiterjedés: 0,0289 hektár

A földtani alapszelvényt maga a Pusztaszeri út bevágása tárja föl, ami megtörve a Duna felé húzódó lejtő morfológiáját, betekintést enged a hegyoldalt alkotó kőzettömegbe: felső-eocén - alsó-oligocén korú Budai Márga Formáció nemzetközi jelentőségű típusfeltárása látható itt, ami útbevágásként mesterséges tereplépcsőt alkot a Pusztaszeri út oldalában. Jelenleg a rétegsor csak 12 m összvastagságban van feltárva.


 

 

Róka-hegyi bánya földtani alapszelvény:

Érintett település: Budapest III. kerület

Területi kiterjedés: 0,5972 hektár

A Rókahegyi-bánya területén található, EOV koordinátákkal lehatárolt részterület országos jelentőségű védett természeti területté átminősítését (korábbiakban helyi jelentőségű védetttséget élvezett) az itt található Ol-07 kódszámú nemzetközi – globális – jelentőségű földtani alapszelvény, a Tardi Agyag Formáció típusfeltárása teszi indokolttá. A kőfejtő a Dachsteini Mészkő, a Szépvölgyi Mészkő és a Budai Márga Formációk tektonikus érintkezését is feltárja. Az egykori kőbányából visszamaradt bányaudvarok a diszkordanciával (üledékhézaggal) és/vagy tektonikusan érintkező, alapszelvény értékű triász-eocén-oligocén rétegeket, abbráziós és paleokarsztos formakincset, valamint periglaciális talaj-jelenségeket tárnak fel.

Az egyik lezökkent tektonikus blokkban a budai márgára települ diszkordánsan, közel 14 méter vastagságban az a sárgásszürke, sötétszürke színű, gyengén rétegzett agyagmárga-márga sorozat, ami a Tardi Agyag Formáció felső tagozatának nem tipikusan euxin fáciesű, hanem parthoz közelebbi környezetben lerakódott, ritka kifejlődése. A szelvény jelentőségét megerősíti az a tény, hogy ez a normális sótartalmú, nem euxin jellegű képződmény egyidős azzal a tipikus, euxin kifejlődésű tardi agyaggal, ami tőle csak néhány 100 m-re található meg a Péter-hegyen. Ez az ősföldrajzi helyzet a képződmények további tanulmányozását teszik lehetővé.


 

Lábatlani Köszörűkő-bánya földtani alapszelvény:

Kiterjedés: 7,2493 hektár

Az alapszelvény helyszíne felhagyott kőfejtő, meredek, állékony kőzetből álló kőfejtőfallal.

A Búzás-hegy ÉNy-i oldalán, a Köszörűkő-bányában, és a fölötte lévő hegyoldalon a völgyet preformáló vető mentén 0,5-5 m vastagságú, konglomerátum/homokkő anyagú, kipreparálódott rétegfejek, padok bukkannak elő.

A feltárt képződmény a krétába sorolható, a mintegy 125-110 millió éves Lábatlani Homokkő Formáció jól elhatárolható részét képező Köszörűkő-bányai Konglomerátum Tagozat. Elterjedése Lábatlan község szűkebb környezetére korlátozódik. Felszínen csupán a Köszörűkő-bányában és környezetében tanulmányozható, melyet a Tagozat alapszelvényének tekintenek. A homokkő rétegekkel elválasztott, változó vastagságú konglomerátum egy tenger alatti hordalékkúp csatornájának felső szakaszán, zagyárból lerakódott képződmény.


 

Lábatlani Tölgyháti kőfejtő földtani alapszelvény:

Kiterjedés: 10,1048 hektár

Országos jelentőségű védett természeti területté (természeti emlékké) nyilvánítását az itt található, nemzetközi szinten is tudományos jelentőségű, J-35 kódszámú földtani alapszelvény teszi indokolttá, benne a Gerecse egyetlen teljes, alsó- és középső-jura medence fáciesű rétegsorával.

A Tölgyháti-kőfejtő a Nagy-Bersek hegytől nyugatra, a Kis-Tűzköves hegyhez tartozó hegyváll északnyugati végén helyezkedik el. Az eredeti morfológia a környezet analógiája alapján egy lépcsős-sziklakibúvásos, meredek ÉÉNy-i dőlésű lejtő lehetett. A feltárás magassága 50 m, ami 3, a bányászat nyomán kialakult szintre tagolódik. A kőfejtőhöz két kisebb, meredeken dőlő falakkal határolt bányaudvar tartozik.

A feltárás az ún. „gerecsei jura” folyamatos rétegsorát tárja fel, azaz a késő-triászban még sekélytengeri karbonát-platformnak a késő-juráig bekövetkező, fokozatos mélymedencévé alakulását mutatja be, a 210-150 millió év közötti időintervallumot reprezentálva. A feltárás a Tölgyháti Mészkő Formáció sztratotípusa is egyben.


 

Pázmándi Zsidó-hegyi pirofillit-bánya és pannon földtani alapszelvény:

Kiterjedés:m 3,1959 hektár

Védetté nyilvánítását a területén található E-16 kódszámú földtani alapszelvény (a Nadapi Andezit Formáció Pázmándi Metaszomatit Tagozatának egyedülálló feltárása) tette indokolttá. Az alapszelvény a középső–késő-eocén (nE2-3, 29-44 millió év) korú Nadapi Andezit Formáció Pázmándi Metaszomatit Tagozatába tartozik. A terület két kőfejtője az átalakult andezitet, valamint a Pannon-beltó abráziós partjának sziklaképződményeit tárja fel. Az átalakult andezit kőzettípusa kemény, az intenzív hidrotermális kőzetelváltozások következtében kiindulási kőzetében többnyire felismerhetetlen, porózus, likacsos, gyakran breccsás szerkezetű. Itt, egyes helyeken még felismerhető az eredeti andezit porfíros kőzetszövete (porfiroblasztos kőzetszövet). A késő-eocénban a szintén eocén korú andezit hidrotermális, pneumatolitos hatásra metaszomatikusan átalakult, másodlagos kvarcittá, pirofillitté. A feltárt metaszomatit az indexásványok alapján a savanyú metaszomatózis magas hőmérsékletű, pirofillit-kvarc-topáz zónájába tartozik. A kőfejtő felső részén, a hegytetőn abráziós sziklafelszínek figyelhetők meg, melyek a Pannon-tó abráziós tengerpartjának a maradványai. A közeli kavicsfejtőben (DNy-ra 100 m) 6-7 m vastag abráziós rétegsor (görgeteg, homokos kavics, homok) van feltárva. Itt három, felfelé finomodó félciklus különíthető el (dőlés: ÉNy/15-20º).

A Zsidó-hegy meredek, energikus lejtőjű oldalait 1-5 m magas sziklakibukkanások tagolják.

 


Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.