A Remete-barlang (Remeteszőlős)
A budai hegyeket koronázó fehér mészkősziklák árnyékában itt-ott hűvös barlangnyílások rejtőznek, ahová túráink során behúzódhatunk, ha magasan delel a nap, vagy épp kedvezőtlenné válik az időjárás. Ilyen a kirándulók körében is régóta ismert Remete-szurdok barlangja.
Találd meg!
A Remeteszőlős határában nyíló barlangot az Országos Kéktúra Nagykovácsit és Máriaremetét összekötő szakasza mentén találhatjuk meg. Amennyiben közösségileg közelítjük meg a barlangot, Hűvösvölgy felől a 157-es busszal a Szirom utcáig, a 63-as busszal Rácskitelep megállóig utazunk. Mindkét oldalról jól láthatóak a Remete-szurdok sziklaormai. Alig egy kilométeres sétával érhetjük el az útról is látható barlangbejáratot.
Fedezd fel!
A hegység északnyugati, nagyrészt mészkőből felépülő hegyeit impozáns megjelenésű szurdokvölggyel vágja át az Ördögárok-patak. A meredek letörésű sziklás hegyoldalban több, mint tíz kisebb barlang ismert, például a Remeteszőlős irányából is látható Remete-kőfülke. A völgy feletti fennsík peremén nyílik továbbá a Hét-lyuk-zsomboly is, amely a kötéltechnikával bejárható függőleges aknáival egyedinek számít a Budai-hegységben. A szurdokvölgyet tagoló sziklabordák egyikének tövében nyílik a fokozottan védett Remete-barlang is. Bejárati szádája déli irányba a patakmederre néz. Noha eddig kialakulásának eredetére nem sikerült egyértelmű választ kapnia a kutatóknak, feltételezhetően – a környék barlangjaitól eltérően, - inaktív forrásbarlang lehet. Jellegzetes „ősember barlang”, amely egy öblös barlangteremből, és az abból nyíló kisebb oldalágból áll. Vélhetően ez a barlang is egykor egy nagyobb barlangrendszer része volt, vagy most része egy eddig még feltáratlan barlangnak. A víz egykori oldó katásának nyomait már a bejárat közelében is láthatjuk, üstszerű bemélyedések formájában. Jellegzetes barlangi képződményei, például cseppkövek, csak kezdetleges formában figyelhetők meg. Leginkább a kialakulására jellemző formakincseit figyelhetjük meg. A falak a belső zónában paplanhoz hasonlóan korrodált felületűek. A bejáratnál az ú.n. kifagyásos aprózódás nyomai láthatóak. Szembetűnő a mennyezetet kettéosztó magas hasadék, amely helyenként megközelíti a felszínt. A hasadékba szorult kőtömbök közötti kürtők kiváló denevér lakhelyek, amelyek télen állandó telelőhelyek is.
| Alapinformációk | |
|---|---|
| A helyszín | |
| helyszín: | Budai-hegység |
| legközelebbi település: | Remeteszőlős |
| túra hossza, ideje: | 500 m / 10 perc |
| megközelíthetőség : | jelzett turistaúton (kék kocka vagy kék kör jelzés) |
| terület védettsége : | fokozottan védett |
| A barlang | |
| barlang hossza : | 44 méter |
| bejárat GPS koordinátája : | 47°63255 N, 18°92929 E |
| védettség : | fokozottan védett |
| látogathatóság : | szabadon látogatható |
| legfőbb értékei : | régészeti jelentőség, látványos bejárat |
Tudj meg többet!
A lakott területek közelében régóta ismert rejtélyes üregekhez mindig kapcsolódik valamilyen történet, hamar megtudhatjuk, hogy lakták-e valaha emberek az adott barlangüreget. A Remete-barlang, adottságainál fogva kiváló menedékhely, amire már a múlt század elején felfigyeltek a kutatók. Az „ősember barlang” jelleg, úgymint dél felé néző bejárati nyílás, védett elhelyezkedés és tágas belső tér, megfelelő körülményeket biztosított az emberek számára. Az ásatások során a kitöltésből nagy számban került elő bronzkori, kelta-, és római kori, a VIII-XIV. századból származó, cserépedény töredékekből és különböző eszközökből álló gazdag leletanyag. A históriák szerint lakóhelye volt egy pálos szerzetesnek, a rend 1782. évi feloszlatása után. A barlang elnevezésének eredete is ebből a korszakból származik.
p>A barlang lahóhelyül szolgál denevérek számára is. Aktív időszakukban a denevérek innen indulnak táplálék iránt. Telente a mennyezeten emelkedő hasadék-kürtők védelmében töltik pihenő idejüket, téli álmot alszanak. Ne feledjük, minden denevérfaj védett, ne zavarjuk őket!
p>Az Ördög-árok szurdokvölgyét nem csupán barlangjai, és a triász időszakra jellemző földtani képződményeik teszik különlegessé. A kéktúra mentén haladva a Remete-szurdok és a Nagy-szénás közötti karsztos területen tanulmányozhatjuk a növénytakaró változását, a szurdok hársas törmeléklejtőitől a molyhos tölgyeseken át a sziklagyepekig.