Sobri Jóska barlangja
Találd meg!
Bodajk és Fehérvárcsurgó között található kedvelt kirándulóhely a Gaja-szurdok, melynek északi oldalában nyílik Sobri Jóska barlangja. A barlangot a szurdok mindkét vége felől megközelíthetjük. Legrövidebb úton Bodajk felől érhetjük el, amennyiben a Balinka felé vezető országútról térünk le délre a piros jelzésen. A szurdok bejáratát jelentő vadvédelmi kerítés kapujától a patak mentén haladva kb. 700 méter után érünk a barlangot rejtő sziklák alá. Fehérvárcsurgó felől, a Gaja-szurdok Tájcentrum Főkapujától szintén jelzésen indulunk a patak mentén. Ebből az irányból kb. 2,5 km megtétele után először a túlparton nyíló Rigó-lyukat fogjuk megpillantani, majd további 150 méter után érünk a Sobri Jóska barlang alá.
Külön jelzés nem vezet hozzá, de a környék geológiáját bemutató tábla mellett, a sziklás hegyoldal párkányain felkapaszkodva találhatjuk meg a barlangot, a völgytalp felett kb. 30 méteres magasságban. A sziklapárkányokon óvatosan közlekedjünk, nedves időben csúszósak lehetnek a sziklák!
Fedezd fel!
A hegyoldalban felfelé kapaszkodva a sziklapárkány egy éles kanyarja után tűnik fel a barlang nyugat felé néző, széles, lapos bejárata. Ezen belépve egy tágas, 5-6 méter átmérőjű vízszintes teremben találjuk magunkat. A bejárattól jobb kézre egy kicsi, négykézláb járható oldaljárat tart felfelé, melynek végéből fény szűrődik be. Az oldaljárat végén nyíló keskeny kis hasadékon akár ki is lehet mászni a felszínre.
A barlang fő terméből befelé indulva egy szintén négykézláb járható járat vezet tovább, mely néhány méter, és egy éles jobb kanyar után csak hason kúszva járható méretűvé szűkül. Innen nem igazán érdemes tovább menni, mert a járat további kb. 3 méter után végleg elszűkül.
A barlang belsejében jól megfigyelhető a befoglaló dolomitkőzet vastag réteges szerkezete, ahogy fél-egy méter vastagságú, enyhén kibillent kőzetrétegeket vág keresztül a barlang járata. Jobb oldali falán a réteglapok mentén szivárgó víz kisebb cseppköveket, cseppkőlefolyásokat hozott létre, melyeket a felszín közelsége miatt ma már nem táplál állandóan szivárgó, oldott anyagokban gazdag víz. Ezért ezek mára már szárazzá, fosszilissá váltak, és nem épülnek tovább.
Bár régészeti leletek nem ismertek belőle, a barlang valószínűleg ősidők óta ismert lehetett, melyre a falain látható koromnyomok is utalnak. Mint ahogy arra sincs bizonyíték, hogy a híres-hírhedt betyár valaha is járt volna itt, de rejtett elhelyezkedése és nehéz megközelíthetősége jó alapul szolgál az ezzel kapcsolatos mendemondáknak.
| Alapinformációk | |
|---|---|
| A helyszín | |
| helyszín: | Keleti-Bakony, Gaja-szurdok |
| legközelebbi település: | Bodajk |
| túra hossza, ideje: | 700 méter | 15 perc |
| megközelíthetőség : | jelzett turistaúton (kék és piros jelzés) |
| terület védettsége : | - |
| A barlang | |
| barlang hossza : | 22 méter |
| bejárat GPS koordinátája : | 47,31276° N 18,21757° E |
| védettség : | védett |
| látogathatóság : | szabadon látogatható |
| legfőbb értékei : | szép felszíni környezet, látványos bejárat |
Tudj meg többet!
Az Északi-Bakonyban, Nagyesztergár mellett eredő Gaja-patak a hegység keleti peremére érve délre fordul, és mélyen bevágódva töri át magát a hegység dolomitrögein. Az áttörés mentén, Balinka és Fehérvárcsurgó között egy 4 km hosszú, erősen kanyargós, meredek sziklás falú szurdok jött létre, mely ma Gaja-szurdok Tájcentrum néven is ismert kedvelt kirándulóhely.
A Keleti-Bakonyt felépítő triász időszaki dolomit nehezen oldódó, könnyen aprózódó, töredező kőzet, mely kevésbé alkalmas karsztosodásra, barlangok kialakulására. Ennek ellenére a szurdokban mintegy 10 kisebb barlangot ismerünk melyek egyrészt a völgytalp közelében, másrészt magasan a szurdok peremén helyezkednek el. Nagy részük csak néhány méter hosszúságú, meglehetősen szűk, jelentéktelen méretű barlangocska. A dolomit kőzet kevésbé karsztosodó, de könnyen aprózódó tulajdonságából fakadóan ezek a barlangok elsősorban szerkezeti törésvonalak mentén jöttek létre, melyet a dolomitra jellemző kifagyás következtében létrejövő fizikai aprózódás, kipergések hoztak létre. Sokszor figyelhető meg, hogy az üregek egy-egy kevésbé ellenálló réteglap mentén jöttek létre. Így van ez Sobri Jóska barlangja esetében is, ahol a barlang jobb oldali falán jól megfigyelhetőek a dolomit kőzet különböző minőségű réteglapjai. A sötétebb színű, töredezett alsó rétegekre szinte teljesen fehér, homogénebb, jobban oldható rétegek rakódtak, melyeken az oldás nyomok is jól látszanak. A felső kőzetréteg jobb oldhatóságát bizonyítják a barlang falain látható apró kis oldás nyomok, likacsok, kisebb vályúk, bemélyedések is.
A kicsi barlang számos denevér élőhelyéül szolgál, akik mind a végpont felé menő járatban, mind az oldaljáratban szívesen húzzák meg magukat a mennyezet zugaiban. Vigyázzunk rájuk, lehetőleg ne zavarjuk, és főleg ne bántsuk őket! Ne feledjük, hazánkban valamennyi denevérfaj védett!
A természeti és történelmi látnivalókban gazdag Gaja-szurdok remek kirándulóhely, ahol a tanösvényekkel, erdei tavacskával, szabadtéri tűzrakó helyekkel felszerelt területen akár egy egész napot is tartalmasan el lehet tölteni. Érdemes felkapaszkodni a völgy fölé magasodó Károlyi-kilátóba is, ahonnan az egész szurdokra nagyon remek kilátás nyílik.
A szurdokban több barlang is nyílik, de nagy részük csak igen rövid és szűk üreg. Ha azonban a Gaja-patak vízállása engedi, megnézhetjük a Sobri Jóska-barlangjától kb. 150 méterrel lejjebb, a patak túloldalán nyíló Rigó-lyukat is.