Vár-völgyi Kő-lyuk
Találd meg!
A Csókakői vár alatti autóparkolótól mindössze 500 méter távolságra található, könnyű kis sétával megközelíthető barlang. Az országos kék jelzésen indulva a Vár-völgyben felfelé, hamarosan elérünk egy jobbra (ÉK-i irányban) kiágazó oldalvölgyet, mellyel szemben a várba felvezető, piros vár jelzéssel jelölt lépcsősor vezet. A jobb oldali mellékvölgyön induljunk felfelé, majd kb. 100 méter után egy bal kézre eső kis ösvényen kapaszkodhatunk fel a barlang bejáratához.
Fedezd fel!
Keletre néző száját könnyen megpillanthatjuk a fák között húzódó alacsony sziklafal aljában, melyhez jól kitaposott ösvény visz. A kb. 3 méter magas, háromszög alakú bejárat egy kis termecskébe vezet, melyben a lealacsonyodó mennyezet hamar lehajlásra kényszerít. A legbelső részébe már csak guggolva, vagy négykézláb férünk be, de a száraz aljzatnak köszönhetően nem leszünk koszosak.
Belsejében a barlangok kialakulásának oldásos formakincsét figyelhetjük meg: legömbölyített kőzetfelszíneket, beöblösödéseket, lyukacsos oldásformákat. A falakon több helyen különböző kiválások is láthatók: a mennyezeten található apró, kicsi borsókövek, vékony kérget képező cseppkőlefolyások, farkasfogas bekérgezések, de helyenként néhány arasznyi, fosszilis cseppkőképződményt is megfigyelhetünk. Legvége kettéágazik, az elágazás közelében arasznyi cseppkőoszlopok, apró mészgömböcskék is láthatóak a falakon.
| Alapinformációk | |
|---|---|
| A helyszín | |
| helyszín: | Vértes-hegység, Vár-völgy |
| legközelebbi település: | Csókakő |
| túra hossza, ideje: | 500 méter | 10 perc |
| megközelíthetőség : | jelzett turistaút (országos kék) közelében |
| terület védettsége : | - |
| A barlang | |
| barlang hossza : | 15 méter |
| bejárat GPS koordinátája : | 47,36193° N 18,27798° E |
| védettség : | védett |
| látogathatóság : | szabadon látogatható |
| legfőbb értékei : | látványos bejárat |
Tudj meg többet!
A Vértest felépítő dolomitos kőzetek geológiai adottságából fakadóan a hegység kevésbé karsztosodik, ezért itt a valódi víznyelők, források nem jellemzőek. A kevés kivétel között szerepel ez a barlang is, mely formakincse, és elhelyezkedés alapján egykori forrásszáj lehetett. A tektonikus törésvonal (vagyis a földkéreg mozgásai során létrejött repedés) mentén a hegység magasabban fekvő részeiből beszivárgó csapadékvizek a kőzetrepedéseket oldás hatására kitágították, járható méretűvé tették. A forrásszáj később kisebb omlásoktól, bemosódó hordaléktól, sártól eltömődött, így ma már csak egy felszínhez közvetlenül kapcsolódó kis üreg van meg. Denevérek nem élnek benne nagy számban, de alkalmi szálláshelyként nagy valószínűséggel használják, akár a téli akár a nyári időszakban, így előfordulhat, hogy találkozunk egy-egy példánnyal.
A völgy sziklás szemközti oldalán emelkedik a három oldalról is meredek sziklafalakkal határolt Csókakői-vár, amit a Szent Istvántól kapott birtokon épített a Csák nemzetség valamely tagja. A történelem viharai során sokszor gazdát cserélt, és megtépázott vár az elmúlt évtizedekben jelentős felújításon és újjáépítésen esett keresztül. Bár a várhoz számos régészeti ásatás kapcsolódott, a barlangban ilyen jellegű kutatás még nem történt, pedig nem kizárt, hogy a vár közelsége miatt a barlangnak is jutott szerep a történelem során.
A tűzrakás következménye, hogy a bejárat feletti falon sok fekete koromnyom látható, de az óvatlanul okozott kormozásnál még szomorúbbak a falon éktelenkedő firkák, feliratok. A korom helyrehozhatatlan károkat okoz a barlangok falain, ezért tűzrakáshoz ne a barlangbejáratokat, inkább a kijelölt tűzrakó helyeket használjuk!
Az Országos Kék mentén haladva mindenképpen érdemes egy kis kitérőt tenni a barlanghoz, de a Csókakői-vár meglátogatásával összekapcsolva is remek túracélpont.