Oroszlánkői-barlang
Találd meg!
A Vértesben nyíló barlang az Országos Kék Mindszentpuszta és Kőhányáspuszta közötti szakaszán, a Csáki-vár romjaival szemközt található. A kéken haladva elérjük a várromhoz felkanyarodó jelzést, vele szemközti hegyoldalban felkapaszkodva, a sziklaperem alatt pedig megtaláljuk a barlangot. Közvetlen jelzés, vagy egyértelműen kitaposott ösvény nem vezet hozzá, de a ritkás erdő, és a völgyhöz közeli, barlangot rejtő alacsony sziklafal miatt nagyon könnyű megtalálni.
Fedezd fel!
A barlang gyakorlatilag egyetlen egyenes, befelé egyre lealacsonyodó mennyezetű folyosóból áll. Bejárati része a legtágasabb, folyosója tölcsérszerűen kiszélesedve nyílik a felszínre. Ebben a külső teremben még lámpa nélkül is jól körül tudunk nézni. Különösen a mennyezeten látszik jól, hogy a barlang egy határozott, markáns törésvonal mentén jött létre, melyet a víz oldott, tágított ki barlang méretűre. A terem jobb oldalán egy szűk, és kicsi mellék termecske nyílik, melynek felmagasodó mennyezetén szívesen húzzák meg magukat a denevérek.
A bejárati terem vége kissé összeszűkül, majd a keskeny szálkő járaton átbújva a barlang belső részében találjuk magunkat. Itt már jóval alacsonyabb a barlang mennyezete, így a barlang belső részeiben gyakorlatilag csak négykézláb ill. guggolva közlekedhetünk. Innen már el is lehet látni a barlang végéig, nem szükséges végigkúsznunk rajta. A keskeny átjáróval párhuzamosan egy igen szűk, csak hason kúszva közlekedhető járat vezet vissza az bejárati teremhez.
Kicsi, rövid, de érdekes barlang, ahol mindenképpen hasznos, ha van nálunk egy lámpa!
| Alapinformációk | |
|---|---|
| A helyszín | |
| helyszín: | Vértes |
| legközelebbi település: | Kőhányáspuszta |
| túra hossza, ideje: | 4 km | 1 óra |
| megközelíthetőség : | jelezett turistaúton (Országos Kék) |
| terület védettsége : | - |
| A barlang | |
| barlang hossza : | 20 méter |
| bejárat GPS koordinátája : | 47,44285° N 18,35653° E |
| védettség : | védett |
| látogathatóság : | szabadon látogatható |
| legfőbb értékei : | szép bejárati formák |
Tudj meg többet!
Az eocén kori, nummuliteszes mészkőben, a völgyoldal 6-8 méter magas sziklakibukkanásaiban nyíló üreg egykor feltehetően forrásbarlangként működött, mára a hegység kiemelkedése nyomán szárazzá, inaktívvá vált. A forrásbarlang jellegre a barlangban látható eróziós, vízvezető járatmaradványokból lehet következtetni. Kialakulásában meghatározó volt egyrészt a mészkő vastag réteglapjainak elhelyezkedése, másrészt az ezekre merőlegesen futó markáns törésvonal elhelyezkedése, hiszen a barlangjárat ezek mentén oldódott ki. A bal oldalon, nagyjából fejmagasságban kialakult párkány is nem más, mint egy réteglap mentén kialakult forma. A mennyezeten hosszában végigfutó, és az egész barlang mentén végig jól követhető törésvonal mentén is könnyebben és erősebben ment végbe az oldódás.
Bár első ránézésre úgy tűnik, mintha ez a barlang ősidőktől fogva nyitva állt volna, a régebbi leírásokból tudjuk, hogy a 1960-as évek elején még a nagyjából 1 méter magasságú járat hossza mindössze 2 méter volt, olyan nagy mértékben el volt tömődve az évszázadok során bemosódott agyagtól. Ezt kezdték el bontani oroszlányi barlangkutatók a továbbjutás reményében.
A barlang nevét a völgy túlsó oldalán álló Csáki- (vagy Oroszlánkő) várról kapta, melyet a Csákiak építettek, később pedig a Rozgonyi család birtokaként a gesztesi uradalomhoz tartozott. A vár nem volt hosszú életű, még a 15. század végén el is pusztult. Köveit széthordták, ma már csak falmaradványok láthatók az azóta erdősült kis dombocskán.
Kicsi, de könnyen megközelíthető, érdekes barlang. Ha meglátogatjuk, ne hagyjuk ott se a szemetünket, se a kéznyomunkat a barlang falain. Ne zavarjuk az esetlegesen itt talált denevéreket sem!
A barlang feletti tisztásról kilátás nyílik Oroszlány, és Kecskéd felé, de idelátszik Tatabánya és a Gerecse egy része is.