János-hegyi-átjáróbarlang
Az újkor beköszöntével fejlődésnek indult iparosodás egyik legfontosabb alapanyaga a vasérc volt, melyet a környező hegyekben is kutattak az ércek nyomába eredő bányászok. A felszínen is látható ércesedés feltárására kezdetleges vágatok létesültek, egyik-másik még ma is ott rejtőzik az erdő mélyén.
Találd meg!
A barlangra nem nehéz rábukkanni, ugyanis közvetlenül egy aszfaltút mellett nyílik. Ha úgy vesszük nem is nagyon ismerünk olyan barlangot Magyarországon, ahol ilyen keveset kell gyalogolni a barlangig, ha gépjárművel tesszük meg az utat. Ide viszont a Szépjuhászné gyermekvasúttól, vagy a János-hegy csúcsáról is jelzett utak vezetnek. Lentről felfelé előbb a zöld kereszten, zöld háromszögön, s végül a zöld barlang jelzésen jutunk a barlanghoz. A kilátó irányából ugyanide a piros barlang jelzésen juthatunk le.
Fedezd fel!
Az átjáróbarlang részben természetes eredetű, részben mesterségesen bővített üreg. Felső bejáratán belépve a mennyezeten és a falakon az egykor feláramló termálvíz oldó hatására keletkezett jellegzetes gömbüstöket láthatunk. A középső rövid szakasz már alagútszerűen kialakított mesterséges járat. Ennek jellegzetes nyomai a mennyezeten látható csákánynyomok, és a falban megmaradt fúrólyuk. Alsó bejárata közvetlenül az út mellett nyílik. Ez egykor természetes járat lehetett, amit némileg kitágítottak amikor a belső részt kialakították.
Alapinformációk | |
---|---|
A helyszín | |
helyszín: | Budai-hegység |
legközelebbi település: | Budapest XII. |
túra hossza, ideje: | 1,5 km / 25 perc (Szépjuhásznétól) |
megközelíthetőség : | jelzett turistaúton (zöld kereszt, majd háromszög) |
terület védettsége : | védett |
A barlang | |
barlang hossza : | 18 m |
bejárat GPS koordinátája : | 47°51981 N, 18°95966 E |
védettség : | védett |
látogathatóság : | szabadon látogatható |
legfőbb értékei : | érdekes tájképi elem |
Tudj meg többet!
A mészkő repedésein évmilliókkal ezelőtt feláramló forró oldatok nem csak a barlangok kialakulásában, hanem érctelepek kifejlődésében is szerepet játszottak. Vasércet bányásztak például már a 15. századtól kezdődően, a szomszédos Nagy-hárs-hegyen nyíló Bátori-barlangban is. A forró oldatok a barlangüregekben váltak ki, vagy hasadékokat töltöttek meg vasérccel. Akad itt több -féle kiválás. Vasérc mellett a 18-19. században aranyat és ezüstöt is bányásztak a környéken. Erre utalnak a korabeli levelek, és feljegyzések. Igen csekély mennyisége miatt azonban keresésével és kitermelésével felhagytak.
p>A János-hegyi-átjáróbarlang az egyik legrégebben keletkezett hévizes barlang Budapesten. Jelentősége mindössze ebben rejlik, s hogy mind kevésbé sérüljön, óvakodjunk a falak érintésétől, rongálásától! Mindezt fokozottabban indokolja, hogy a barlang a libegő közelsége miatt nagy látogatottságnak örvend.
p>Látogassunk el a szomszédos Nagy-hárs-hegyen nyíló Bátori-barlanghoz. A fokozottan védett barlang lezárt ugyan, de megismerkedhetünk a környék ércbányászatának egyik híres helyszínével.