A Kőlik-völgy barlangjai
Találd meg!
A Csákvártól keletre található Kőlik-völgybe a Haraszt-hegyi tanösvény mentén érdemes ellátogatni, ami a Gánt felé vezető út mellől, a vízművel szemközti parkolóból indul. A körtúraként kialakított tanösvény jelzésen bármelyik irányból megközelíthetjük a barlangot, de ha sorban szeretnénk követni a megállókat, akkor a nyugati ágán induljunk el. A Kő-likat a Kerek-hegyről lefutó kopár gerincről való leereszkedés után, a tanösvény 6. táblájánál fogjuk meglátni.
Fedezd fel!
A Kőlik-völgyben és a tanösvény környezetében több kisebb barlang is rejtőzik, de nagy részük jelentéktelen méretű kis üreg. A tanösvény indulása után nem sokkal (a 2. és 3. számú tábla közötti szakaszon) találjuk például a Balogh-völgyi odút, mely egy kicsi, karsztvízszint alatti oldással keletkezett barlangocska.
A völgy legjelentősebb barlangja a Kő-lik, melynek magasan a sziklafalban nyíló, érdekes formájú bejárata messziről is jól látszik. Ennek a barlangnak elsősorban a bejárata képvisel tájképi értéket, mivel mögötte nem húzódnak hosszabb járatok. Éppen ezért a barlangba való felmászással sem nagyon érdemes kísérletezni, melyet a könnyen omló kőzet és a nehéz, kitett mászás tovább nehezítene. A bejárat viszont jól látható a völgy alján található 6. számú tanösvény táblától, vagy a völgy szemközti oldalára felkapaszkodva.
A völgy mentén kicsit lejjebb, ahol a tanösvény jelzés élesen visszakanyarodik a kiinduló pont felé, a Csákvári-kőfülkét találjuk egy balra kiágazó ösvény végén. Dolomitkonglomerátumból álló, alacsony sziklafalban nyíló, egyetlen félkör alaprajzú beöblösödésből álló, kisméretű barlang.
| Alapinformációk | |
|---|---|
| A helyszín | |
| helyszín: | Vértes-hegység, Kőlik-völgy |
| legközelebbi település: | Csákvár |
| túra hossza, ideje: | 3,5 km | 2 óra |
| megközelíthetőség : | jelzett turistaúton (tanösvény jelzés) |
| terület védettsége : | - |
| A barlang | |
| barlang hossza : | 13 méter |
| bejárat GPS koordinátája : | 47,39630° N 18,44280° E |
| védettség : | védett |
| látogathatóság : | szabadon látogatható |
| legfőbb értékei : | meghatározó tájképi érték |
Tudj meg többet!
A Dunántúli-középhegység vonulatához tartozó Vértes legnagyobb része dolomitos kőzetekből épül fel. Összetétele és kialakulása ugyan hasonlít a mészkőéhez, de annál jóval nehezebben oldható, és így kevésbé jól karsztosodik, mint a mészkő. Éppen ezért például víznyelőket, töbröket, bő vizű karsztforrásokat, és egyéb felszíni karsztjelenségeket sem igazán találhatunk itt. Ugyanígy a mélyben sem tudtak kialakulni nagy barlangrendszerek, csak a kőzet repedései, hasadékai mentén létrejött kisebb üregek.
A Vértesben számszerűleg ugyan sok barlang található (kb. 115 db), de ezek mindegyike kicsi. Legtöbbjük a hegység déli irányú völgyeiben található, és általában a felszín alatt szivárgó vizek oldásával, vagy fagyaprózódás hatására keletkeztek. A keskeny kis kőzetrepedésekbe beszivárgó víz, ha télen megfagy, a jég megnövekvő térfogata megrepeszti a kőzetet, újabb kis réseket hozva létre benne. A megrepedezett, meglazult kőzetdarabkák aztán kiperegenek, a fagy pedig a következő télen újra és újra kikezdi a kőzet felületét, és tovább repeszti azt. Sok vértesi barlanghoz hasonlóan így keletkeztek a Kőlik-völgy üregei is, melyek ily módon való formálódása a mai napig is tart.
A falvak közelében nyíló, feltűnő bejáratú barlangokhoz sokszor fűződnek mondák. A Kő-lik esetében is feltehetően a nagyméretű bejárat adta az alapot azoknak a mondáknak, miszerint a falu népe a török elől ide bújtatta a lányokat, asszonyokat. Egy másik legenda szerint a Rákóczi hadseregéből megmaradt Frádi vitéz menekülés közben lovával leugratott itt a szikláról. Lova belepusztult, de ő maga túlélte, és elrejtőzött a barlangban, majd itt is maradt élete végéig.
A barlang denevérek szálláshelyéül is szolgál, illetve időszakosan gyöngybaglyot is megfigyeltek benne, melyre a bejárat alatt fellelhető bagolyköpetek is utalnak. A gyöngybaglyok nagy valószínűséggel épp a denevérek jelenléte miatt bukkannak itt fel rendszeresen, és táplálékként fogyasztják őket.
A Haraszt-hegyi tanösvény nem csak a barlangokról, de a környék élővilágáról, növény és állatvilágáról is szól, legszebb arcát ősszel mutatja.