Vasas-szakadék 1.sz. barlangja
A Visegrádi-hegységben ezen a helyen 15 millió évvel ezelőtt nagy erejű vulkánkitörések zajlottak. A lávadómok és a kráter gyakori összeomlásával pusztító törmeléklavinák söpörtek végig a vulkánok lejtőin. Itt a Vasas-szakadék sziklafalában ilyen lavinák rétegeit figyelhetjük meg. Az összecementálódott kődarabokból álló kőzet oldalirányú mozgásával nyíltak meg a szakadékok és a felszín alatt is folytatódó hasadék barlangok.

Találd meg!
A hegység keleti peremvidékének vulkanikus alakzatait már a szentendrei hév ablakából is láthatjuk. A meredek letörésű sziklák a kőgombával, jellegzetes tájképi elemei a Duna jobb partjának. Szentendréről Pilisszentlászló felé induló menetrend szerinti buszjárattal közelítsük meg a Kő-hegyet, és a Lajos-forrási elágazástól az aszfalton érjük el a zöld jelzést. Ezen induljunk tovább, majd a zöld barlang jelzésre váltva érhetjük el a Vasas-szakadék szikla kanyonját.
Fedezd fel!
A Vasas-szakadék, ember számára is járható méretű hasadékai, a felszínt alkotó kőzettestek, oldal irányú elmozdulásával jöttek létre. Ez a folyamat jól megfigyelhető a Vasas-szakadék 1. számú barlangjában, és annak környezetében nyíló további három hasadékbarlangban is. A legnagyobb, egy közel negyven méter hosszú, 3-4 méter széles hasadék folytatása a felszín alatt. A barlang hossza meghaladja az 50 métert, függőleges kiterjedése húsz méter körüli. Mennyezetét, és az álfeneket is a hasadék falából kiszakadó andezittömbök alkotják. Déli fala a felszínen is megfigyelhető andezit agglomerátum. A kinti fénynél jobban megfigyelhető, hogy hogyan rétegződnek az egymást követő törmelékárak. Ezek a törmeléklavinák a ma is működő tűzhányók legpusztítóbb folyamatai.
Alapinformációk | |
---|---|
A helyszín | |
helyszín: | Visegrádi-hegység |
legközelebbi település: | Szentendre |
túra hossza, ideje: | 3 km / 1 óra |
megközelíthetőség : | jelzett turistaúton (zöld, majd zöld barlang jelzés) |
terület védettsége : | fokozottan védett |
A barlang | |
barlang hossza : | 50 méter |
bejárat GPS koordinátája : | 47°68305 N, 19°00715 E |
védettség : | védett |
látogathatóság : | szabadon látogatható |
legfőbb értékei : | vulkáni eredetű hasadékbarlang |
Tudj meg többet!
A Visegrádi-hegység 14-15 millió évvel ezelőtti vulkáni működése vegyes összetételű kőzetrétegeket hagyott hátra. Az alapvetően andezit anyagú kőzetek még a mélyben megszilárdult lávadómok, robbanásos kitöréssel szétterült ártufák, lávafolyások formájában keletkeztek. Az 1500 métert is elérő vulkáni kúpok gyakori összeomlásával keletkezett hatalmas törmeléklavinák képződményei alkotják a Cseresznyés-árok sziklavilágát. A Visegrádi-hegységben egykor működő tűzhányókhoz hasonló például, a ma is működő japán Unzen vulkán. A láva még a vulkán kürtőjében megszilárdul, és a belső nyomás hatására kipréselődik. Ezalatt akkora energiával telítődik, hogy az összeomlásakor pusztító lavinaként magával sodor mindent. Hazánkban klasszikus szép lávabarlangokat nem találunk, azok a békésebb vulkáni folymatok során keletkeznek.
p>A barlang denevérek kedvelt élőhelye, ne zavard őket!
p>A hegységben gyakran találkozhatunk a vulkáni dómok összeomlásából keletkezett törmeléklavinák maradványaival. Ilyen természeti képződmény a Vadálló-kövek sziklacsoportja is.