Leány- és Legény-barlang (Ariadne-barlangrendszer)
A két látványos bejárat sokáig különálló barlangot rejtett. A több évtizede tartó kutatásoknak köszönhetően ma már ugyanabba a rendszerbe vezetnek, mely jelenleg hazánk 3. leghosszabb barlangjaként ismert.
Találd meg!
A pilisi túraútvonalak népszerű kiindulási pontjáról, Klastrompusztáról indulva a piros és kék barlangjelzést követve egyszerűen megtalálhatjuk. A kék jelzés a Legény-barlang bejáratához visz, a meredek kaptató alatt információs tábla is segíti megtalálását. Párja, a Leány-barlang tőle északra, kb. 50 méter távolságra nyílik, a meredek lejtő aljában lévő információs táblától a pirossal jelzett, kőgörgeteges ösvényen tudunk hozzá felkapaszkodni.
Fedezd fel!
A két bejárat közül az egykori Legény-barlangé a nagyobb és látványosabb, melyet a környéken élő szlovák nemzetiségek Chlapec-barlangnak is szoktak hívni. Háromszög alakú, tágas csarnoka sok oldott formakincset rejt, mennyezetén szép oldott gömbüstöket, fosszilis cseppkőlefolyásokat figyelhetünk meg. A csarnok végében kicsi vasajtó zárja el a továbbjutást a barlang belső részei felé. Bejáratából gyönyörű kilátás nyílik a Dorogi-medence irányába, télen pedig látványos jégcsapok szoktak a fölötte magasodó sziklafalról leszivárgó vizekből kialakulni.
A Leány-barlang bejárata ugyan jóval kisebb a párjánál, de annál izgalmasabb körülnézni benne, főleg, ha van egy lámpánk! Kialakulásában meghatározó volt kibillent helyzetben lévő, ferde kőzetrétegek elhelyezkedése, melyek jól megfigyelhetők a bejárati szakasz bal oldalán húzódó meredek, sima falán. A belső teremből bal kéz felé egy kb. 10 méter magas kürtő tör a magasba, mely a felszínre lyukad. Másik irányba egy nagyobb termecskébe kukkanthatunk be, melynek mennyezetén gyakran tanyáznak denevérek. A lefelé vezető, terméskőből kirakott lépcsősor a barlang folytatását elzáró vasajtóhoz vezet. A belsőbb részek a nehéz járhatóság, és a gazdag ásványkiválások védelme érdekében csak engedéllyel látogathatók, melynek megszerzéséhez speciális barlangjáró végzettség szükséges.
| Alapinformációk | |
|---|---|
| A helyszín | |
| helyszín: | Pilis, Csévi-szirtek |
| legközelebbi település: | Klastrompuszta |
| túra hossza, ideje: | 1 km | 20 perc |
| megközelíthetőség : | jelzett turistaúton (piros és kék barlangjel) |
| terület védettsége : | - |
| A barlang | |
| barlang hossza : | 15 100 méter |
| bejárat GPS koordinátája : | Leány: 47,69993° N 18,84446° E | Legény: 47,69942° N 18,84437° E |
| védettség : | fokozottan védett |
| látogathatóság : | bejárati rész szabadon látogatható, belső részek csak engedéllyel |
| legfőbb értékei : | látványos bejáratok |
Tudj meg többet!
A sokáig csak különálló Leány- és Legény-barlangként ismert járatok ma már Magyarország harmadik leghosszabb és negyedik legmélyebb barlangjának, az Ariadne-barlangrendszernek a részét képezik. A két barlang közötti összeköttetést 1997-ben sikerült megtalálni a kutatóknak, majd a következő években további öt, a közelben nyíló barlangot kapcsoltak hozzá: az Aridane-, a Rejtekút-, a Vacska-, az Indikációs- és a Kőoszlopos-barlangokat. Az összességében 15 kilométeres hosszúságot is meghaladó rendszer kutatása jelenleg is aktívan folyik, így nem kizárt, hogy újabb járatok megtalálásával ismert hossza még tovább nőhet a jövőben.
A barlang jól karsztosodó, felső-triász dachsteini mészkőben jött létre. Kialakulása alapvetően hévizes eredetű, járatainak nagy részét tektonikus törések mentén, a karsztvízszint alatti oldódás hozta létre. Ennek köszönhető a barlang rendkívül összetett, sokszorosan elágazó, labirintus-szerű jellege, mely nemcsak egymás melletti, de különböző magassági szinteken is elhelyezkedő járatok, és azokat összekötő hatalmas méretű teremek bonyolult rendszeréből áll. A már meglévő járatokban később utat talált magának a felszínről bejutó csapadékvíz, melyek idővel karsztos forrásbarlanggá alakították az üreget. A beszivárgó, és a mélyben összegyülekező vizeknek köszönhetően több helyen időszakos vízfolyások, és akár időszakos tavak is kialakulhatnak. Szintén a fentről beszivárgó vizeknek köszönhetőek a helyenként páratlanul gazdag cseppkőképződmények kialakulása is.
A barlangra 1911-ben Bekey Imre Gábor irányította rá a figyelmet, melynek köszönhetően a következő évben már meg is kezdődtek itt az ásatások. Mindkét bejáratból számos leletanyag került elő, a neolittól felfelé szinte minden időszakból találtak itt valamilyen emléket. A számos itt talált tárgy, – például agancsból készült balta, kőeszközök, réz-, és bronzkori cserepek, római kori fésű, Árpád kori cseréptöredékek, – azt bizonyítják, hogy a barlang a történelem során mindig is ismert és használt volt. A Legény-barlang bejárati csarnokában középkori pénzhamisító műhely nyomaira is bukkantak.
p>A teljes barlangrendszer jelentős mérete, kiemelkedő formakincse, és különleges ásványkiválásai miatt 1982 óra fokozottan védett barlang, mely védelem a bejárati szakaszokra is vonatkozik! A belsőbb részeken nagyszámú denevérkolónia lakik, akik a lezárt ajtókon keresztül a számukra kialakított denevérnyíláson közlekednek. Egyes hidegtűrő denevérfajok akár a bejárati csarnokok repedéseiben is telelhetnek, ha ilyennel találkozunk, ne zavarjuk őket! Ne feledjük, hazánkban valamennyi denevérfaj védett!
p>A barlang felkeresését könnyedén beiktathatjuk egy hosszabb túrába, melyet akár a gyönyörű kilátást nyújtó Klastrom-szirtek, akár a nem túl messzi Csévi-barlang felé is tervezhetünk.