Gerecsei Tájvédelmi Körzet

(fotó: Kundráth Ferenc)

A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse. Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.

Természeti értékek

A Gerecse felszínközeli képződményeinek felépítésében a triász mészkő uralkodik. E kőzet mellett viszont helyenként jelentős tömegben fordul elő a jura mészkő, amely kiemelkedően gazdag fosszíliákban. A 90-es évek egyik, országhatárunkon is túlnyúló jelentőségű ősmaradványa egy őskrokodil is ebből a kőzetből került elő Lábatlan külterületén. A földtörténeti középkor imént említett képződményei mellett a negyedidőszaki pleisztocénben keletkezett édesvízi mészkő is kiemelkedő értékeket őrzött meg, különösen növényi maradványok vonatkozásában.

Az imént vázolt földtani felépítésének köszönhetően a hegységben számos rövidebb-hosszabb barlang található, melyekből eddig közel 455-öt tártak fel a kutatók. Néhány barlang páratlan gazdag régészeti-őslénytani lelőhely, ritka denevérfajoknak vagy nagyszámú denevérkolóniáknak ad otthont.
A Gerecse-hegység flórája földtani felépítéséből adódóan szegényebb a szomszédos Pilisénél és a Vértesénél. A hegység leggyakoribb, legnagyobb kiterjedésű növénytársulásai a cseres-tölgyesek, a mészkedvelő molyhos-tölgyesek, illetve a magasabb régiókban a szubmontán bükkösök. Ezek mellett kisebb kiterjedésű, de a Gerecse arculatát döntően meghatározó növénytársulások még a területen a törmeléklejtő erdő, sajmeggyes karsztbokorerdő, szubmediterrán lejtősztyepp és a nyílt mészkősziklagyep.

A hegységben barangolva több értékes növényfajokkal találkozhatunk, mint a borbás-kerep, borzas len, sárga kövirózsa, magyar zergevirág, sugaras zsoltina, turbánliliom, vagy a csinos árvalányhaj. A fokozottan védett növényfajok közül a Kárpát-medencei bennszülött növényfajunk a magyarföldi husáng a legjelentősebb érték, de találkozhatunk bíboros sallangvirággal is.

A térség állatvilágából kiemelhető a denevérfauna és a madárvilág gazdagsága. A számos védett denevérfajból fokozottan védett a kereknyergű patkósdenevér, csonkafülű denevér, nagy patkósdenevér, nagyfülű denevér és a nyugati piszedenevér. Előfordulnak még egyéb jellemző emlősfajok is, mint például a nagy- és mogyorós pele, a vidra, a vadmacska és a borz.

A hegység madárvilágának fészkelő fajai közül a fokozottan védett fekete gólya, barna kánya, vándorsólyom, kígyászölyv, rétisas, parlagi sas, uhu, gyöngybagoly, fehérhátú fakopáncs, hamvas küllő, gyurgyalag, örvös légykapó és a bajszos sármány a legértékesebbek. Sajnos az utolsó évtizedben a hegységből, mint fészkelő faj eltűnt a kerecsensólyom és a kövirigó.

A kétéltűek és hüllők közül a zöld levelibéka, a barna varangy, az erdei béka, a vöröshasú unka, valamint az erdei- és rézsikló, a zöld gyík és a lábatlan gyík egyaránt előfordul a területen.


Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők

Környezeti veszélyeztetések szempontjából a Gerecse-hegység meglehetősen heterogén. A veszélyt jelentő tényezők a hegység peremvidékein jelentkeznek nagyobb számban. A legjelentősebb problémák között kell említeni a hegylábi területek egyre jobban fejlődő agglomerációját (Bicske, Tatabánya, Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog) és a velük járó szennyezését és tájképromboló hatást.

A térségi bányaművelések során a karsztvízszint mesterséges süllyesztésével elapadnak a források, de ezen negatív hatás jelentős mértékben csökkent az elmúlt évtizedben, illetve az első alacsonyabban fekvő források 2002-ben újra „megszólaltak”.

A Tájvédelmi Körzetben az erdő- és vadgazdálkodás korábbi és jelenlegi gyakorlatából eredő konfliktusok folyamatosan megoldandó feladatként jelentkeznek. Napjainkra egyre jobb az érintettek együttműködési szándéka és gyakorlata.

A geológiai értékek védelme céljából korlátozott a sziklamászási lehetőség (Tardos, Süttő, Lábatlan, Tatabánya és Bajót közigazgatási határában), és a barlangok, zsombolyok legnagyobb részét az elmúlt években és napjainkban is futó projekt keretén belül lezárta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A botanikai értékek közül a magyarföldi husáng szorul speciális védelemre a tájidegen muflon kártétele miatt. A fokozottan védett növény ősi élőhelyét szögesdrót kerítéssel kellett bekeríteni.

Az állattani értékek közül a Pisznicén fokozottan védett kőfejtőben több évtizeden át kerecsensólyom, napjainkban rendszeresen fészkelő vándorsólyom élőhelyét közel 35 éve éjjel-nappali őrszolgálat őrzi költési időszakban.

Az ökoturizmus lehetősége adott, ennek támogatása kedvezőbb irányba alakíthatná a hegység turisták okozta környezeti terhelését.


Kultúrtörténeti értékek

Az ember jelenléte egészen az emberi lét kezdetéig vezethető vissza. Vértesszőlősön 300.000 éves előembertelepet tártak fel, amely világviszonylatban is nagyon ritka régészeti leletnek számít. Kultúrtörténeti érdekesség a kis-gerecsei avar földvár és a neszmélyi várhegy. Pusztamarót volt a mohácsi ütközetet követő híres maróti csata helyszíne. Ekkor a török túlerő elől menekülő magyarok között lovagolt Dobozy Mihály és hitvese is. Lovuk azonban megsérült menekülés közben, s az asszony - látva, hogy ketten nem menekülhetnek meg, - megkérte férjét, hogy ölje meg őt. Dobozy miután hitvesét megölte, szembeszállt a törökkel, s a küzdelemben lelte halálát. A maróti csata emlékét ma Székely Bertalan festménye őrzi. A hegység szívében jelenleg is folyik egy középkori település, Kovácsi falu feltárása, ahol egy Árpád-kori templom, a hozzá kapcsolódó temető és egy későbbi nemesi udvarház maradványait tekinthetjük meg. A hegység kastélyai közül a bajnai, a bikolpusztai és a kis-gerecsei Serédi-kastélyt érdemes megtekinteni.

Agostyánban egzóta fajokban gazdag arborétum tekinthető meg. Ennek a falunak határában találhatjuk a térség természetvédelmi és humánökológiai oktatóközpontját is, melynek célja az ember és a természet kapcsolatának tanulmányozása, a korábbi jobb egyensúlyi viszony visszaállítási lehetőségeinek felkutatása. Az oktatóközpontot működtető alapítvány szervezésében pedagógus továbbképzéseken, erdei iskolákon, természetkutató- és életmód-táborokban vehetnek részt az érdeklődők.

A Gerecsei Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területei – Nagy-Pisznice, Száz-völgy (benne egy erdőrezervátummal), Agostyáni Arborétum, Nagy-Somlyó, Asszony-hegy és a baji Lábas-hegy - csak engedéllyel és vezetővel, míg a többi terület a turista útvonalak mentén szabadon látogatható.


Javasolt túraútvonal

Kiindulópontunk a Tata közvetlen szomszédságában található Baj, egy hangulatos németajkú község, mely valaha szőlőműveléséről volt nevezetes. Innen a sárga jelzésű úton a baji szőlőket elhagyva először felérünk a Lábas-hegy szélére, majd idős fákkal borított szurdokerdőn kapaszkodunk fel a bükk-övezetbe. Félórányi gyaloglás után érjük el az Öreg-Kovács hegyen található Árpád-kori templomromot, ahol pihenőhely és ismertető tábla várja látogatókat. A XVI. század végén elpusztult templom köveiből épült fel később a mostani erdészház.

Az erdészház után áttérünk balra a piros jelzésű turistaútra, ami egy hangulatos domboldalon vezet keresztül. Aljában, az iható vizű Hideg-kút forrásnál újabb pihenőhelyet találunk. Aki elfáradt, lemehet a piros + jelzésen balra, az Arborétumhoz, aki pedig bírja még, a piros + jelzésen jobbra indulva eljut Tardosra, majd a templom alatt balra induló zöld jelzésen a Malomvölgybe (szabadidőpark). Focipálya, halsütő, horgásztó, játszótér és sátorozási hely várja itt a kirándulókat.


Cím:

2890 Tata, Malom utca 41.

Kapcsolattartó:

Csonka Péter

E-mail:

csonkap@dinpi.hu

Telefon:

+36 30 663 4659

Nyitva tartás:

Igény szerint madárgyűrűzési program kérhető előre bejelentkezett csoportok részére a Naszály, Ferencmajori-halastavaknál (kiépített infrastruktúrával). Információ: Bátky Gellért, +36 30 583 8636, batky.gellert@dinpig.hu

Tűzijátékok természetvédelmi szempontú korlátozásának betartása Tatán

Tata Város Önkormányzata, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei szervezete, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság társhatóságokkal és szervezetekkel együtt dolgozik egész év folyamán a tűzijátékok természetvédelmi szempontú korlátozásának betartására Tatán.

Tovább

Vadkamera felvételek a Gerecséből

2022 márciusa óta vannak kihelyezve a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben kameracsapdák vadmacska (Felis silvestris) kutatás céljából. 

Tovább

Lépésenként haladunk!

A tatai nagy aggófű termőhelyen 2014-ben elindított élőhelyrehabilitáció ez évben is elkezdődött.

Tovább

Ürgés napi öröm!

Végéhez ért az ürgemonitoring a Gerecse északi lábánál, a DINPI saját 110 hektáros löszlegelőjén.

Tovább

NYÁRI TÁBORAINK

Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!

Tovább

Újra hosszúszárnyúak a Kelet-Bakonyban

A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) egy fokozottan védett, zavarásra igen érzékeny faj. Ismételt jelenléte pedig természetvédelmi szempontból mindenképpen figyelemre érdemes.

Tovább

Madarak és ürgék megfigyelésében segít az abroncsgyár

Az ürgék megfigyelésében és természetes élőhelyük kezelésében, tanösvények felújításában, valamint madárfigyelő les építésében segíti a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot a Bridgestone Tatabányai Termelő Kft.

Tovább

Újra szabadon szárnyal

Sikeres gyógykezelése, rehabilitációja után újra a természetben éli mindennapjait az hatodik naptári éves fokozottan védett rétisas (Haliaeetus albicilla), aki egy öreg fajtársával vívott revírharcban sérült meg még március 6-án.

Tovább

Így is lehet! Rétisast mentettek a hivatásos vadászok!

A fokozottan védett állat alulmaradt egy fajtársával folytatott küzdelemben.

Tovább

A gerecsei Gólya Road Show eredményei

A június 17-én megtartott nyilvános gólyagyűrűzési akció a következő eredményekkel zárult...

Tovább

Befejeződtek a tavaszi gyűrűzések a Ferencmajori Madárvártán

Április és május közepe között közel 5 héten keresztül folyt a madárgyűrűzés Naszály mellett, melynek egyik fő célja a tavaszi vonuló és helyi fészkelő madárfajok egyedeinek jelölése volt.

Tovább

Csillagnéző túrák a Gerecsében és a Vértesben

Partnerünk, az MCE Felsőgallai Amatőrcsillagász Klub szervezésében idén több túra is indul a Gerecse és a Vértes Tájvédelmi Körzetben.

Tovább

„TeSzedd”-tünk

2016. április 28-29. között Igazgatóságunk működési területén több helyszínen is részt vett az egyre nagyobb tömegeket megmozgató „TeSzedd” hulladékmentesítő programban.

Tovább

Ürgetelepítés a Gerecsében

Igazgatóságunk nagyszabású ürgetelepítési akciót folytat a Dél-Gerecse Natura 2000-es területeken.

Tovább

MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE – Vörös vércsék a Zsámbéki Romtemplomban

A védett vörös vércse egészen meglepő –sokszor emberek által lakott – helyeken képes fészkelni. A Zsámbéki Romtemplomban tavaly jelent meg és az idei évben is visszatért.

Tovább

Ki korán kel, békára lel

A korábbi években március elején kezdődött Farmoson a békamentés, idén ezzel szemben van rá esély, hogy március első hétvégéjén elérjük a 10.000 megmentett ásóbékát. A szédületes kezdést nem kizárólag a korai tavasznak, hanem a sok csapadéknak is köszönhetjük.

Tovább
További kapcsolódó hírek megjelenítése További kapcsolódó hírek elrejtése

Cincér újság (2013. nyár) – Építve is védünk

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Előd Réka

Letöltés

Cincér újság (2016. ősz)

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2017. tél) – Mindent a barlangokról

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2018. tél)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság negyedévente megjelenő hírlevele. Ingyenes terjesztésű kiadvány, amely környezetbarát újrahasznosított papírra készült. Az újság legfrissebb számát keresse Zöld Boltunkban (Budapest XII., Költő u. 21.), vagy bemutatóhelyeinken.

Letöltés

Fedezze fel a Gerecsei Tájvédelmi Körzetet

A Gerecse hegység (vagy Gerecse) a Dunántúli-középhegység, azon belül is a Dunazughegység kistája. Egy olyan különleges tájegysége hazánknak, ahol az ember jelenléte egészen az emberi lét kezdetéig vezethető vissza – gondoljunk csak Samura, a vértesszőlősi előemberre. Földtani felépítésének köszönhetően a hegységben számos barlang található, eddig közel 450-et tártak fel a kutatók. Néhány közülük páratlanul gazdag régészeti-őslénytani lelőhely, mamutok, ősbölények csontjait rejti. A hegység vadregényes erdőkkel, kalandos mélységekkel és magasságokkal várja a látogatókat. Túraútvonalai közül egyaránt ntalálnak kedvükre valót a kisgyerekes családok, hobbi- és teljesítménytúrázók.

Letöltés

Rosalia tanulmánykötet 1. - Barina Zoltán: A Gerecse hegység flórája

Mintegy 10 éves terepi, herbáriumi és könyvtári kutatómunka eredményeként született meg „A Gerecse hegység flórája”.  A kötet más  flóramonográfiákhoz hasonlóan tartalmazza a hegység területéről a mai napig jelzett 1533 edényes növényfaj adatainak részletes felsorolását és értékelésüket. Az előforduló helynevek teljes körű feldolgozása, pontos lokalizációjuk megadása és szinonimikájuk rendezése tudományos értékén túl fontos gyakorlati alkalmazhatóságot is biztosít a kötetnek.


A kötetben a Gerecse természeti adottságainak és növényföldrajzának leírása mellett megtalálható a hegység területén kutatómunkát végzett 66 botanikusunk életpályájának hosszabb-rövidebb bemutatása.


A kötet összeállítása során mindvégig a használhatóság volt a fő szempont, így remélhetőleg olyan mű született, mely a Gerecsével foglalkozó különböző szakterületeken dolgozó kutatók, a természetvédelem és minden érdeklődő számára alapműként szolgálhat a jövőben.

Letöltés
További kapcsolódó kiadványok megjelenítése További kapcsolódó kiadványok elrejtése

NYÁRI TÁBORAINK

Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!

Tovább

Félnapos természetismereti programok

Vállaljuk osztálykirándulások, csoportoknak terepi programok megszervezését! Bemutatóhelyeink, védett területeink bejárhatóak környezeti nevelőinkkel és túravezetőinkkel, akik az élményt egyedi módon, természetesen közvetítik.

Tovább
További kapcsolódó szolgálatások megjelenítése További kapcsolódó szolgálatások elrejtése

Szárazgyepek megőrzése / Conservation of dry grasslands

Megvalósult

A pályázat célja a DINPI igazgatási területén található természetközeli szárazgyepek megőrzése, állapotának javítása. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen kilenc helyszínen hajtunk végre élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat veszélyeztetett helyzetű gyepterületeken. A legfőbb problémák, melyek megoldását várjuk a pályázati tevékenységek végrehajtásától:

Tovább

Élettelen természeti értékek védelme a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben és a Börzsönyben

Megvalósult

A pályázat célja 29 barlangban a bejárat kiépítése, a létrák cseréje és a hulladék elszállítása, 5 bánya kõzetfelületeinek alpintechnikával történõ vizsgálata a balesetmentesség biztosítása érdekében, valamint a Honti-szakadékban tanösvény kiépítése.

Tovább

Barlangok védelme a Gerecsében, a Pilisben és a Vértesben, földtani és barlangtani bemutatóhelyek tematikus hálózatának létrehozása

Megvalósult

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén jelenleg 1496 barlang van nyilvántartva, mely a hazai nemzeti parkok viszonylatában a legjelentősebb. Magyarországon minden barlang ex-lege védelmet élvez, ami azt jelenti, hogy a törvény erejénél fogva, megtalálásuk pillanatában már védettek. A Gerecse és a Pilis-hegységben is, előfordulásuk meghaladja a 400-at, míg világviszonylatban egyedülállóan Budapest alatt közel 200 barlang található, mellyel méltón kiérdemelte a barlangok fővárosa elnevezést.

Tovább
További kapcsolódó pályázatok megjelenítése További kapcsolódó pályázatok elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.