Szárazgyepek megőrzése / Conservation of dry grasslands

Life Ok
Időszak: 2013.09.01 - 2018.08.31
Téma: Özönnövények visszaszorítása, Élőhelyek helyreállítása
Forrás: LIFE

A pályázat célja a DINPI igazgatási területén található természetközeli szárazgyepek megőrzése, állapotának javítása. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen kilenc helyszínen hajtunk végre élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat veszélyeztetett helyzetű gyepterületeken. A legfőbb problémák, melyek megoldását várjuk a pályázati tevékenységek végrehajtásától:

English version >>

Interjú a Tétényi-fennsíkon a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című pályázat keretében zajló természetvédelmi munkákról. M1, Kék Bolygó, 2016. szeptember 12-i adás (4:40-től).

Beszámoló a projektről a nyeromagyarok.eu-n

1. Őshonos cserjefajok terjedése


A Magyarországi gyeptípusok közül, mind a sub-pannon sztyeppek, mind a löszgyepek esetében elmondható, hogy a máig fennmaradt élőhely foltok részben több száz évvel ezelőtt, legeltetés céljával végrehajtott fa- és cserjeirtás hatására alakultak ki. Mivel az elmúlt évszázadok során e gyepek környezetében a területhasználat jelentősen megváltozott, mára ezek az emberi hatásra kialakult és fennmaradt élőhelyek kiemelt értékké váltak. Természetes gyeptípusok és ahhoz kötődő ritka növény és állatfajok számára jelentenek menedékhelyet, refúgiumot.

Magyarországon a külterjes állattartás jelentős mértékben háttérbe a szorult az elmúlt 50 évben, részben a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hatására, részben pedig a rendszerváltás során rendkívül elhúzódó tulajdonjogi rendezés és piaci átrendeződés miatt. Ez, a természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzet nagyon lassan mutat javuló tendenciát. A gyepeket fenntartó legeltetés és kaszálás elmaradása teret engedett a lassú visszaerdősülésnek, melynek első fázisa az őshonos cserjék (elsősorban Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rosa sp.) tömegessé válása és záródása. E folyamat mesterséges beavatkozás nélkül a száraz gyepi életközösség visszaszorulását, teljes eltűnését eredményezi. Mivel az állattartás - részben az agrár környezetvédelmi támogatásoknak köszönhetően - fokozatosan erősödő tendenciát mutat, úgy tűnik, reális a lehetősége annak, hogy a következő tíz évben egyre több értékes gyepterületen jelenjen meg ismét a kíméletes extenzív legeltetés, mint fenntartó használat. Ugyanakkor az előrehaladott cserjésedés miatt a kiemelt jelentőségű élőhelyeken soron kívül szükséges a helyreállítás és a kedvező gyep-cserjés mozaik kialakítása.

A projektben a célterületeken kíméletes - a terület domborzati viszonyaitól függően - kézi, vagy gépi módszerrel tervezzük a cserjék mechanikus eltávolítását és a gyepterületek szabaddá tételét. A cserjék visszaszorítása nem lesz teljes mértékű. A mára erősen cserjésedett, teljesen záródott foltok mozaikszerűen megmaradnak, növelve az élőhelyi diverzitást - elsősorban az ízeltlábúak és a madarak szempontjából. A gyepes állapot visszaállítását követően reális a lehetősége a megfelelő fenntartó használatok ismételt bevezetésének, melyet az After-LIFE kezelési terv mutat majd be.

A projekt célterületei az alábbi Natura 2000 területeken belül találhatóak:
  • Epöli szarmata vonulat (HUDI20016) területén: Gyermelyi gyep
  • Gödöllői-dombság peremterületei (HUDI20040) területén: Fóti-Somlyó
  • Debegió-hegy (HUDI20014)
  • Gödöllői-dombság (HUDI20023) területén: Domonyvölgy és Küdői-hegy
  • Budaörsi kopárok (HUDI20010)
  • Érd-tétényi plató (HUDI20017)
  • Felső-Tápió (HUDI20019) területén: Szentmártonkátai lőtér
  • Alsó-Tápió és patakvölgyek (HUDI20050) - Tápiósági Földvár


2. Invazív növényfajok terjedése

Az invazív fajok borításának növekedése az őshonos cserjefajokhoz hasonlóan árnyékolással kiszorítja az őshonos gyeptársulásokat. Az akác esetében megjegyzendő az is, hogy a talaj nitrogén-tartalmának megemelésével hosszú távon is képes alkalmatlanná tenni a termőhelyet az őshonos fajok számára és a nitrofil, gyom jellegű aljnövényzet megtelepedésének kedvez.

A projektterületek megtisztításához várjuk önkéntesek jelentkezését a következő elérhetőségeken:
Zöldövezet Társulás, Herencsár Milán (+36 20 3444 750), onkentes@zoldovezet.info


3. Kedvezőtlen tulajdonviszonyok

A projekt egyes célterületein (Küdői-hegy, Tápiósági Földvár, Gyermelyi gyep és Domonyvölgy) a természetvédelmi kezelés megvalósításának komoly gyakorlati akadályát jelentik a kedvezőtlen tulajdonviszonyok. A kedvezőtlen tulajdonviszony megakadályozhatja az élőhely szempontjából szükséges kezelési beavatkozások megvalósulását, mivel sok, szakmai szempontból képzetlen érintett egyetértése nélkül nem kezdhető meg aktív beavatkozás. Kritikus példa erre a Küdői-hegy, ahol Közép-Magyarország egyik legértékesebb löszgyepe cserjésedik rendkívüli gyorsasággal a megfelelő szakmai kezelés hiányában. Ezzel párhuzamosan sok területen jelent meg ingatlanspekulációs szándék, vagyis termőföld helyett beépítési célú használat tervezése, aminek azonban mára - a jogszabályi és hatósági tiltások miatt - a tulajdonosok is látják az irrealitását. Azokon a területeken, ahol reális piaci árak mellett az ilyen tulajdonosok a terület eladása mellett döntenek, jó megoldás lehet a természetvédelmi célú állami tulajdonba vétel, hiszen akkor a kezelések megvalósítása egyetlen, ágazati jogszabályok alapján működő érdekelt hatáskörébe kerülnek.


4. Helytelen területhasználat

Egyes helyeken a talajfelszín és a vegetáció károsításával járó, illegális emberi használatok okoznak problémát. Ilyen pl. az illegális motoros közlekedés, a hulladék-elhelyezés és az illegális anyagkitermelés (jellemzően homok). Az egymással részben összefüggő problémák felszámolását az úthálózat fizikai korlátozásával (útlezárások, sorompók), tájékoztató táblák elhelyezésével, a talajfelszín roncsolás helyreállításával (földmunka), valamint kommunikációs eszközökkel kívánjuk elérni.

Önkéntesek a szárazgyepekért 2017

2017-ben folytatódott az önkéntesek bevonása a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ pályázat megvalósításába.

Tovább

Élőhelykezelés a Budaörsi Kopárokon

A Budaörsi Kopárokon végzett, természetvédelmi célú erdőirtás továbbra is sok arra látogatóból vált ki ellenszenvet. Következzen hát néhány tévhit-eloszlató gondolat arról, hogy nem minden az, aminek látszik.

Tovább

Önkéntesek a szárazgyepek megőrzéséért 2016

2016-ban is lelkes önkéntesek segítették a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ pályázat vállalásainak megvalósítását.

Tovább

Élőhelykezelés vagy erdőirtás?

Vajon mi zajlik a budaörsi kopárokon? Oszlassuk el a tévhiteket a természetvédelmi célú erdőirtással kapcsolatban.

Tovább

Hulladékgyűjtés és elszállítás a Tétényi-fennsíkon

Jelentős mennyiségű kommunális és egyéb hulladékot szállítottunk el Törökbálintról, a Tétényi-fennsíkról. Az eredmény szembetűnő.

Tovább

Hulladékgyűjtés és elszállítás a Tétényi-fennsíkon

Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület talán legértékesebb részén (hrsz. Törökbálint külterület 0152/44) egészen a közelmúltig méltatlanul kevés természetvédelmi célú beavatkozás történt. Ezen a kedvezőtlen helyzeten változást a 2013-as év hozott, amikor egyrészt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kapta meg a terület vagyonkezelői jogát és ezzel együtt a lehetőséget a tevőleges természetvédelemre, másrészt elkezdődött a nemzeti park által még 2012-ben összeállított és az EU-nak benyújtott "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ Nature pályázat, amelynek egyik kiemelt célterülete épp ez a különleges mészkőfennsík.

Tovább

Workshop a szárazgyepek védelméről

Igazgatóságunk 2016. január 21-én a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ Nature projekt keretében a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban zártkörű, igen sikeres workshopot rendezett a hazai nemzeti park igazgatóságok szakemberei, illetve a pályázatban részt vevő kutatók számára.

Tovább

Önkéntesekkel a természeti értékek védelméért

Javában zajlik a munka a Gödöllői-Dombvidék Tájvédelmi Körzet fokozottan védett Domonyvölgy-Bárányjárás területrészén. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ pályázat keretében a területen több mint két évtizede felhagyott legeltetés hiányában meginduló természetes beerdősülési folyamatoknak szab gátat. A munkák a terület kiemelkedő természeti értékei miatt nem végezhetők "gazdasági" méretekben.

Tovább

Sorompók az illegális használat ellen

A pályázat kezelésében lévő Natura 2000 területek némelyikén a rendszeres illegális gépjárműforgalom jelentős természetkárosítást okoz a védett növényzet letaposásával.

Tovább

Dombvidéki Zöld Forgatag – Családi napot tartottunk Gödöllőn

Idén 25 éves a Gödöllői Tájvédelmi Körzet. Az évforduló alkalmából a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Dombvidéki Zöld Forgatag címmel családi napot tartott a Gödöllői Királyi Kastély parkjában szeptember 6-án.

Tovább

Sorompók az illegális használat ellen

A pályázat kezelésében lévő Natura 2000 területek némelyikén a rendszeres illegális gépjárműforgalom jelentős természetkárosítást okoz a védett növényzet letaposásával.

Tovább
További kapcsolódó hírek megjelenítése További kapcsolódó hírek elrejtése

Fóti-Somlyó tanösvény

A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható.

Tovább

Gerecsei Tájvédelmi Körzet

A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse.
Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el.
A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.

Tovább

Natura 2000 hálózat

Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhelytípusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása.

Tovább
További kapcsolódó helyek megjelenítése További kapcsolódó helyek elrejtése

Cincér Hírlevél (2017. tavasz)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság negyedévente megjelenő hírlevele. Ingyenes terjesztésű kiadvány, amely környezetbarát újrahasznosított papírra készült. Az újság legfrissebb számát keresse Zöld Pont Irodánkban (Budapest XII., Költő u. 21.), vagy bemutatóhelyeinken.

Letöltés
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.