A pályázat célja a DINPI igazgatási területén található természetközeli szárazgyepek megőrzése, állapotának javítása. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen kilenc helyszínen hajtunk végre élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat veszélyeztetett helyzetű gyepterületeken. A legfőbb problémák, melyek megoldását várjuk a pályázati tevékenységek végrehajtásától:
Projekt összefoglaló jelentés >>
Interjú a Tétényi-fennsíkon a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című pályázat keretében zajló természetvédelmi munkákról. M1, Kék Bolygó, 2016. szeptember 12-i adás (4:40-től).
Beszámoló a projektről a nyeromagyarok.eu-n
KUTATÁSI JELENTÉSEK LETÖLTÉSE
- Invazív írtás monitoring >>
- Élőhelytérképezés >>
- Zoológiai monitoring: bogarak, egyenesszárnyúak, pókok és hangyák
- Visszagyepesítés: 2014-2017, 2018-2020
1. Őshonos cserjefajok terjedése
A Magyarországi gyeptípusok közül, mind a sub-pannon sztyeppek, mind a löszgyepek esetében elmondható, hogy a máig fennmaradt élőhely foltok részben több száz évvel ezelőtt, legeltetés céljával végrehajtott fa- és cserjeirtás hatására alakultak ki. Mivel az elmúlt évszázadok során e gyepek környezetében a területhasználat jelentősen megváltozott, mára ezek az emberi hatásra kialakult és fennmaradt élőhelyek kiemelt értékké váltak. Természetes gyeptípusok és ahhoz kötődő ritka növény és állatfajok számára jelentenek menedékhelyet, refúgiumot.
Magyarországon a külterjes állattartás jelentős mértékben háttérbe a szorult az elmúlt 50 évben, részben a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hatására, részben pedig a rendszerváltás során rendkívül elhúzódó tulajdonjogi rendezés és piaci átrendeződés miatt. Ez, a természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzet nagyon lassan mutat javuló tendenciát. A gyepeket fenntartó legeltetés és kaszálás elmaradása teret engedett a lassú visszaerdősülésnek, melynek első fázisa az őshonos cserjék (elsősorban Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rosa sp.) tömegessé válása és záródása. E folyamat mesterséges beavatkozás nélkül a száraz gyepi életközösség visszaszorulását, teljes eltűnését eredményezi. Mivel az állattartás - részben az agrár környezetvédelmi támogatásoknak köszönhetően - fokozatosan erősödő tendenciát mutat, úgy tűnik, reális a lehetősége annak, hogy a következő tíz évben egyre több értékes gyepterületen jelenjen meg ismét a kíméletes extenzív legeltetés, mint fenntartó használat. Ugyanakkor az előrehaladott cserjésedés miatt a kiemelt jelentőségű élőhelyeken soron kívül szükséges a helyreállítás és a kedvező gyep-cserjés mozaik kialakítása.
A projektben a célterületeken kíméletes - a terület domborzati viszonyaitól függően - kézi, vagy gépi módszerrel tervezzük a cserjék mechanikus eltávolítását és a gyepterületek szabaddá tételét. A cserjék visszaszorítása nem lesz teljes mértékű. A mára erősen cserjésedett, teljesen záródott foltok mozaikszerűen megmaradnak, növelve az élőhelyi diverzitást - elsősorban az ízeltlábúak és a madarak szempontjából. A gyepes állapot visszaállítását követően reális a lehetősége a megfelelő fenntartó használatok ismételt bevezetésének, melyet az After-LIFE kezelési terv mutat majd be.
A projekt célterületei az alábbi Natura 2000 területeken belül találhatóak:
- Epöli szarmata vonulat (HUDI20016) területén: Gyermelyi gyep
- Gödöllői-dombság peremterületei (HUDI20040) területén: Fóti-Somlyó
- Debegió-hegy (HUDI20014)
- Gödöllői-dombság (HUDI20023) területén: Domonyvölgy és Küdői-hegy
- Budaörsi kopárok (HUDI20010)
- Érd-tétényi plató (HUDI20017)
- Felső-Tápió (HUDI20019) területén: Szentmártonkátai lőtér
- Alsó-Tápió és patakvölgyek (HUDI20050) - Tápiósági Földvár
2. Invazív növényfajok terjedése
Az invazív fajok borításának növekedése az őshonos cserjefajokhoz hasonlóan árnyékolással kiszorítja az őshonos gyeptársulásokat. Az akác esetében megjegyzendő az is, hogy a talaj nitrogén-tartalmának megemelésével hosszú távon is képes alkalmatlanná tenni a termőhelyet az őshonos fajok számára és a nitrofil, gyom jellegű aljnövényzet megtelepedésének kedvez.
A projektterületek megtisztításához várjuk önkéntesek jelentkezését a következő elérhetőségeken:
Zöldövezet Társulás, Herencsár Milán (+36 20 3444 750), onkentes@zoldovezet.info
3. Kedvezőtlen tulajdonviszonyok
A projekt egyes célterületein (Küdői-hegy, Tápiósági Földvár, Gyermelyi gyep és Domonyvölgy) a természetvédelmi kezelés megvalósításának komoly gyakorlati akadályát jelentik a kedvezőtlen tulajdonviszonyok. A kedvezőtlen tulajdonviszony megakadályozhatja az élőhely szempontjából szükséges kezelési beavatkozások megvalósulását, mivel sok, szakmai szempontból képzetlen érintett egyetértése nélkül nem kezdhető meg aktív beavatkozás. Kritikus példa erre a Küdői-hegy, ahol Közép-Magyarország egyik legértékesebb löszgyepe cserjésedik rendkívüli gyorsasággal a megfelelő szakmai kezelés hiányában. Ezzel párhuzamosan sok területen jelent meg ingatlanspekulációs szándék, vagyis termőföld helyett beépítési célú használat tervezése, aminek azonban mára - a jogszabályi és hatósági tiltások miatt - a tulajdonosok is látják az irrealitását. Azokon a területeken, ahol reális piaci árak mellett az ilyen tulajdonosok a terület eladása mellett döntenek, jó megoldás lehet a természetvédelmi célú állami tulajdonba vétel, hiszen akkor a kezelések megvalósítása egyetlen, ágazati jogszabályok alapján működő érdekelt hatáskörébe kerülnek.
4. Helytelen területhasználat
Egyes helyeken a talajfelszín és a vegetáció károsításával járó, illegális emberi használatok okoznak problémát. Ilyen pl. az illegális motoros közlekedés, a hulladék-elhelyezés és az illegális anyagkitermelés (jellemzően homok). Az egymással részben összefüggő problémák felszámolását az úthálózat fizikai korlátozásával (útlezárások, sorompók), tájékoztató táblák elhelyezésével, a talajfelszín roncsolás helyreállításával (földmunka), valamint kommunikációs eszközökkel kívánjuk elérni.
További információ:
http://www.grasslandlifeip.hu/
