Gerecsei Tájvédelmi Körzet
<p>A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse. Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.</p>
Természeti értékek
A Gerecse felszínközeli képződményeinek felépítésében a triász mészkő uralkodik. E kőzet mellett viszont helyenként jelentős tömegben fordul elő a jura mészkő, amely kiemelkedően gazdag fosszíliákban. A 90-es évek egyik, országhatárunkon is túlnyúló jelentőségű ősmaradványa egy őskrokodil is ebből a kőzetből került elő Lábatlan külterületén. A földtörténeti középkor imént említett képződményei mellett a negyedidőszaki pleisztocénben keletkezett édesvízi mészkő is kiemelkedő értékeket őrzött meg, különösen növényi maradványok vonatkozásában.
Az imént vázolt földtani felépítésének köszönhetően a hegységben számos rövidebb-hosszabb barlang található, melyekből eddig közel 455-öt tártak fel a kutatók. Néhány barlang páratlan gazdag régészeti-őslénytani lelőhely, ritka denevérfajoknak vagy nagyszámú denevérkolóniáknak ad otthont.
A Gerecse-hegység flórája földtani felépítéséből adódóan szegényebb a szomszédos Pilisénél és a Vértesénél. A hegység leggyakoribb, legnagyobb kiterjedésű növénytársulásai a cseres-tölgyesek, a mészkedvelő molyhos-tölgyesek, illetve a magasabb régiókban a szubmontán bükkösök. Ezek mellett kisebb kiterjedésű, de a Gerecse arculatát döntően meghatározó növénytársulások még a területen a törmeléklejtő erdő, sajmeggyes karsztbokorerdő, szubmediterrán lejtősztyepp és a nyílt mészkősziklagyep.
A hegységben barangolva több értékes növényfajokkal találkozhatunk, mint a borbás-kerep, borzas len, sárga kövirózsa, magyar zergevirág, sugaras zsoltina, turbánliliom, vagy a csinos árvalányhaj. A fokozottan védett növényfajok közül a Kárpát-medencei bennszülött növényfajunk a magyarföldi husáng a legjelentősebb érték, de találkozhatunk bíboros sallangvirággal is.
A térség állatvilágából kiemelhető a denevérfauna és a madárvilág gazdagsága. A számos védett denevérfajból fokozottan védett a kereknyergű patkósdenevér, csonkafülű denevér, nagy patkósdenevér, nagyfülű denevér és a nyugati piszedenevér. Előfordulnak még egyéb jellemző emlősfajok is, mint például a nagy- és mogyorós pele, a vidra, a vadmacska és a borz.
A hegység madárvilágának fészkelő fajai közül a fokozottan védett fekete gólya, barna kánya, vándorsólyom, kígyászölyv, rétisas, parlagi sas, uhu, gyöngybagoly, fehérhátú fakopáncs, hamvas küllő, gyurgyalag, örvös légykapó és a bajszos sármány a legértékesebbek. Sajnos az utolsó évtizedben a hegységből, mint fészkelő faj eltűnt a kerecsensólyom és a kövirigó.
A kétéltűek és hüllők közül a zöld levelibéka, a barna varangy, az erdei béka, a vöröshasú unka, valamint az erdei- és rézsikló, a zöld gyík és a lábatlan gyík egyaránt előfordul a területen.
Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők
Környezeti veszélyeztetések szempontjából a Gerecse-hegység meglehetősen heterogén. A veszélyt jelentő tényezők a hegység peremvidékein jelentkeznek nagyobb számban. A legjelentősebb problémák között kell említeni a hegylábi területek egyre jobban fejlődő agglomerációját (Bicske, Tatabánya, Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog) és a velük járó szennyezését és tájképromboló hatást.
A térségi bányaművelések során a karsztvízszint mesterséges süllyesztésével elapadnak a források, de ezen negatív hatás jelentős mértékben csökkent az elmúlt évtizedben, illetve az első alacsonyabban fekvő források 2002-ben újra „megszólaltak”.
A Tájvédelmi Körzetben az erdő- és vadgazdálkodás korábbi és jelenlegi gyakorlatából eredő konfliktusok folyamatosan megoldandó feladatként jelentkeznek. Napjainkra egyre jobb az érintettek együttműködési szándéka és gyakorlata.
A geológiai értékek védelme céljából korlátozott a sziklamászási lehetőség (Tardos, Süttő, Lábatlan, Tatabánya és Bajót közigazgatási határában), és a barlangok, zsombolyok legnagyobb részét az elmúlt években és napjainkban is futó projekt keretén belül lezárta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A botanikai értékek közül a magyarföldi husáng szorul speciális védelemre a tájidegen muflon kártétele miatt. A fokozottan védett növény ősi élőhelyét szögesdrót kerítéssel kellett bekeríteni.
Az állattani értékek közül a Pisznicén fokozottan védett kőfejtőben több évtizeden át kerecsensólyom, napjainkban rendszeresen fészkelő vándorsólyom élőhelyét közel 35 éve éjjel-nappali őrszolgálat őrzi költési időszakban.
Az ökoturizmus lehetősége adott, ennek támogatása kedvezőbb irányba alakíthatná a hegység turisták okozta környezeti terhelését.
Kultúrtörténeti értékek
Az ember jelenléte egészen az emberi lét kezdetéig vezethető vissza. Vértesszőlősön 300.000 éves előembertelepet tártak fel, amely világviszonylatban is nagyon ritka régészeti leletnek számít. Kultúrtörténeti érdekesség a kis-gerecsei avar földvár és a neszmélyi várhegy. Pusztamarót volt a mohácsi ütközetet követő híres maróti csata helyszíne. Ekkor a török túlerő elől menekülő magyarok között lovagolt Dobozy Mihály és hitvese is. Lovuk azonban megsérült menekülés közben, s az asszony - látva, hogy ketten nem menekülhetnek meg, - megkérte férjét, hogy ölje meg őt. Dobozy miután hitvesét megölte, szembeszállt a törökkel, s a küzdelemben lelte halálát. A maróti csata emlékét ma Székely Bertalan festménye őrzi. A hegység szívében jelenleg is folyik egy középkori település, Kovácsi falu feltárása, ahol egy Árpád-kori templom, a hozzá kapcsolódó temető és egy későbbi nemesi udvarház maradványait tekinthetjük meg. A hegység kastélyai közül a bajnai, a bikolpusztai és a kis-gerecsei Serédi-kastélyt érdemes megtekinteni.
Agostyánban egzóta fajokban gazdag arborétum tekinthető meg. Ennek a falunak határában találhatjuk a térség természetvédelmi és humánökológiai oktatóközpontját is, melynek célja az ember és a természet kapcsolatának tanulmányozása, a korábbi jobb egyensúlyi viszony visszaállítási lehetőségeinek felkutatása. Az oktatóközpontot működtető alapítvány szervezésében pedagógus továbbképzéseken, erdei iskolákon, természetkutató- és életmód-táborokban vehetnek részt az érdeklődők.
A Gerecsei Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területei – Nagy-Pisznice, Száz-völgy (benne egy erdőrezervátummal), Agostyáni Arborétum, Nagy-Somlyó, Asszony-hegy és a baji Lábas-hegy - csak engedéllyel és vezetővel, míg a többi terület a turista útvonalak mentén szabadon látogatható.
Javasolt túraútvonal
Kiindulópontunk a Tata közvetlen szomszédságában található Baj, egy hangulatos németajkú község, mely valaha szőlőműveléséről volt nevezetes. Innen a sárga jelzésű úton a baji szőlőket elhagyva először felérünk a Lábas-hegy szélére, majd idős fákkal borított szurdokerdőn kapaszkodunk fel a bükk-övezetbe. Félórányi gyaloglás után érjük el az Öreg-Kovács hegyen található Árpád-kori templomromot, ahol pihenőhely és ismertető tábla várja látogatókat. A XVI. század végén elpusztult templom köveiből épült fel később a mostani erdészház.
Az erdészház után áttérünk balra a piros jelzésű turistaútra, ami egy hangulatos domboldalon vezet keresztül. Aljában, az iható vizű Hideg-kút forrásnál újabb pihenőhelyet találunk. Aki elfáradt, lemehet a piros + jelzésen balra, az Arborétumhoz, aki pedig bírja még, a piros + jelzésen jobbra indulva eljut Tardosra, majd a templom alatt balra induló zöld jelzésen a Malomvölgybe (szabadidőpark). Focipálya, halsütő, horgásztó, játszótér és sátorozási hely várja itt a kirándulókat.
Részletek:
- Cím: 2890 Tata, Malom utca 41.
- Kapcsolattartó: Csonka Péter
- E-mail: csonkap@dinpi.hu
- Telefon: +36 30 663 4659
- Nyitva tartás: Igény szerint madárgyűrűzési program kérhető előre bejelentkezett csoportok részére a Naszály, Ferencmajori-halastavaknál (kiépített infrastruktúrával). Információ: Bátky Gellért, +36 30 583 8636, batky.gellert@dinpig.hu
Kapcsolódó programok
Fények az éjszakában, alattunk a szentjánosbogarak felettünk a csillagok
Kirándulás a Gerecse őserdejében a nyári égbolt csillagai alatt.
TovábbEgy sziget, a fokozottan védett nagy aggófű termőhelye
A túra során megismerkedhetnek a fokozottan védett nagy aggófűvel.
TovábbSzarvasbőgés és csillagok a Holdfényben
Különleges túránkon a szarvasok bőgése után fülelünk és együtt fürkésszük a csillagos eget a gerecsei éjszakában!
TovábbCsillagos égbolt túra
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Tájvédelmi Körzet szomszédságában, a lakott területektől, városoktól távoli, világítás nélküli helyen olyan látvány tárul a túrázók elé, amilyen nemcsak Magyarország, hanem egész Európa területén is ritkán adatik meg.
TovábbPusztamarót környékének megtisztítása
A túra során Csonka Péter természetvédelmi tájegységvezető vezetésével járjuk be Pusztamarót környékét és szabadítjuk meg a hulladéktóla bajnai közúttól a medvehagyma termőhelyhez vezető köves út mentét.
TovábbTatai Vadlúd Sokadalom
Vadlúd Szakmai Nap az Öreg-tó partján
Látogatóinkat sok ezer vadlúd reggeli kirepülésének és esti behúzásának látványa várja szakmai napunkon.
Tovább„Ürgésszünk” a Gerecse hegylábi löszlegelőjén!
A túra során megismerkedhetnek a fokozottan védett kisemlőssel, az ürgével.
TovábbEgy rezervátum!
Túránk során bejárjuk a Gerecsei Tájvédelmi Körzet Száz Völgy fokozottan védett természeti területét, amely egyben erdőrezervátum is.
TovábbFülemülék éjszakája
Túrázzunk együtt és hallgassuk az éjszaka hangjait egy védett vízivilág partjain!
TovábbA Gerecse Szentélye, Pisznice
Túrázzunk együtt a Gerecse Szentélyében, a fokozottan védett Pisznicére!
TovábbSzentjánosbogár túra
Fények játéka az éjszakában. Szentjánosbogarak a tatai Cseke-tó erdejében!
TovábbSzentjánosbogár túra
Fények játéka az éjszakában. Szentjánosbogarak a tatai Cseke-tó erdejében!
TovábbA Gerecse szentélye, Pisznice
Túrázzunk együtt a Gerecse Szentélyében, a fokozottan védett Pisznicére!
TovábbA Gerecse Szentélye, Pisznice
Túrázzunk együtt a Gerecse Szentélyében, a fokozottan védett Pisznicére!
TovábbEgy rezervátum!
A PROGRAM ELMARAD!
Túránk során bejárjuk a Gerecsei Tájvédelmi Körzet Száz Völgy fokozottan védett természeti területét, amely egyben erdőrezervátum is.
A Gerecse Szentélye, Pisznice
Túrázzunk együtt a Gerecse Szentélyében, a fokozottan védett Pisznicére!
TovábbKapcsolódó hírek
Tűzijátékok természetvédelmi szempontú korlátozásának betartása Tatán
Tata Város Önkormányzata, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei szervezete, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság társhatóságokkal és szervezetekkel együtt dolgozik egész év folyamán a tűzijátékok természetvédelmi szempontú korlátozásának betartására Tatán.
TovábbVadkamera felvételek a Gerecséből
2022 márciusa óta vannak kihelyezve a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben kameracsapdák vadmacska (Felis silvestris) kutatás céljából.
TovábbLépésenként haladunk!
A tatai nagy aggófű termőhelyen 2014-ben elindított élőhelyrehabilitáció ez évben is elkezdődött.
TovábbÜrgés napi öröm!
Végéhez ért az ürgemonitoring a Gerecse északi lábánál, a DINPI saját 110 hektáros löszlegelőjén.
TovábbNYÁRI TÁBORAINK
Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!
TovábbÚjra hosszúszárnyúak a Kelet-Bakonyban
A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) egy fokozottan védett, zavarásra igen érzékeny faj. Ismételt jelenléte pedig természetvédelmi szempontból mindenképpen figyelemre érdemes.
TovábbMadarak és ürgék megfigyelésében segít az abroncsgyár
Az ürgék megfigyelésében és természetes élőhelyük kezelésében, tanösvények felújításában, valamint madárfigyelő les építésében segíti a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot a Bridgestone Tatabányai Termelő Kft.
TovábbÚjra szabadon szárnyal
Sikeres gyógykezelése, rehabilitációja után újra a természetben éli mindennapjait az hatodik naptári éves fokozottan védett rétisas (Haliaeetus albicilla), aki egy öreg fajtársával vívott revírharcban sérült meg még március 6-án.
TovábbÍgy is lehet! Rétisast mentettek a hivatásos vadászok!
A fokozottan védett állat alulmaradt egy fajtársával folytatott küzdelemben.
TovábbA gerecsei Gólya Road Show eredményei
A június 17-én megtartott nyilvános gólyagyűrűzési akció a következő eredményekkel zárult...
TovábbBefejeződtek a tavaszi gyűrűzések a Ferencmajori Madárvártán
Április és május közepe között közel 5 héten keresztül folyt a madárgyűrűzés Naszály mellett, melynek egyik fő célja a tavaszi vonuló és helyi fészkelő madárfajok egyedeinek jelölése volt.
TovábbCsillagnéző túrák a Gerecsében és a Vértesben
Partnerünk, az MCE Felsőgallai Amatőrcsillagász Klub szervezésében idén több túra is indul a Gerecse és a Vértes Tájvédelmi Körzetben.
Tovább„TeSzedd”-tünk
2016. április 28-29. között Igazgatóságunk működési területén több helyszínen is részt vett az egyre nagyobb tömegeket megmozgató „TeSzedd” hulladékmentesítő programban.
TovábbÜrgetelepítés a Gerecsében
Igazgatóságunk nagyszabású ürgetelepítési akciót folytat a Dél-Gerecse Natura 2000-es területeken.
TovábbMAGYAR NEMZETI PARKOK HETE – Vörös vércsék a Zsámbéki Romtemplomban
A védett vörös vércse egészen meglepő –sokszor emberek által lakott – helyeken képes fészkelni. A Zsámbéki Romtemplomban tavaly jelent meg és az idei évben is visszatért.
TovábbKi korán kel, békára lel
A korábbi években március elején kezdődött Farmoson a békamentés, idén ezzel szemben van rá esély, hogy március első hétvégéjén elérjük a 10.000 megmentett ásóbékát. A szédületes kezdést nem kizárólag a korai tavasznak, hanem a sok csapadéknak is köszönhetjük.
TovábbKapcsolódó szolgálatások
NYÁRI TÁBORAINK
Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!
TovábbFélnapos természetismereti programok
Vállaljuk osztálykirándulások, csoportoknak terepi programok megszervezését! Bemutatóhelyeink, védett területeink bejárhatóak környezeti nevelőinkkel és túravezetőinkkel, akik az élményt egyedi módon, természetesen közvetítik.
TovábbSzárazgyepek megőrzése / Conservation of dry grasslands
Időszak: 2013.09.01 - 2020.08.31
Megvalósult
A pályázat célja a DINPI igazgatási területén található természetközeli szárazgyepek megőrzése, állapotának javítása. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen kilenc helyszínen hajtunk végre élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat veszélyeztetett helyzetű gyepterületeken. A legfőbb problémák, melyek megoldását várjuk a pályázati tevékenységek végrehajtásától:
TovábbÉlettelen természeti értékek védelme a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben és a Börzsönyben
Időszak: 2014.10.31 - 2015.09.30
MegvalósultA pályázat célja 29 barlangban a bejárat kiépítése, a létrák cseréje és a hulladék elszállítása, 5 bánya kõzetfelületeinek alpintechnikával történõ vizsgálata a balesetmentesség biztosítása érdekében, valamint a Honti-szakadékban tanösvény kiépítése.
TovábbBarlangok védelme a Gerecsében, a Pilisben és a Vértesben, földtani és barlangtani bemutatóhelyek tematikus hálózatának létrehozása
Időszak: 2016.02.16 - 2018.08.10
Megvalósult
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén jelenleg 1496 barlang van nyilvántartva, mely a hazai nemzeti parkok viszonylatában a legjelentősebb. Magyarországon minden barlang ex-lege védelmet élvez, ami azt jelenti, hogy a törvény erejénél fogva, megtalálásuk pillanatában már védettek. A Gerecse és a Pilis-hegységben is, előfordulásuk meghaladja a 400-at, míg világviszonylatban egyedülállóan Budapest alatt közel 200 barlang található, mellyel méltón kiérdemelte a barlangok fővárosa elnevezést.
Tovább