A Börzsöny

Börzsöny

Évmilliókkal ezelőtt a Börzsöny ősvulkán tömbje közel 2000 méter magasan emelkedett a tenger szintje fölé. A későbbi kitörések nyomán kialakuló beszakadások illetve az erőteljes lepusztulások révén a mai legmagasabb pont – a 939 méter magas Csóványos – már „csak” huszadik a száz legmagasabb magyar hegycsúcs listáján.

Kialakulásának köszönhetően a Börzsöny az egyik legérintetlenebb hazai hegység. A Magas-Börzsöny több mint 10 km hosszú gerincén 800 méteres csúcsok sorakoznak, szépen kirajzolva az egykori kaldera (amely spanyol üst szó átvételével került a geológia fogalomkörébe) peremét.

A „csupacsúcs” Börzsöny sosem tartozott az ember huzamosabb tartózkodási helyéül, a természet erői itt még a mai napig szabadon dolgoznak az oda nem illő, vagy nem megfelelő léptékű létesítményeken. Nyilvánvaló módon a hegység fő tömegét alkotó andezit és a komoly famennyiséget sejtető erdőségek mindig is vonzották az embert, de a települések nem véletlenül maradtak a peremi területeken és a beékelődő medencékben. Az erdő- és ásványvagyon hasznosításának vágya teremtette hazánk harmadik keskeny nyomtávú erdei vasúti vonalát Kismaros-Királyrét között, amelynek 1893 évi építését több száz kilométernyi szárnyvonal kialakítása követte. A mellékvölgyekbe telepített – sokszor ideiglenesnek szánt – vonalak fokozottan ki voltak téve a természet szeszélyeinek.

A hegység (szintén a vulkánosságból adódóan) felszíni vizekben rendkívül gazdag. Forrásainak száma 400 körüli, ennek tizede bukkan elő 600 méter fölött. A mély völgyekben mindenütt kisvízfolyások sietnek a Duna vagy az Ipoly felé.

A változatos felszín változatos élővilággal rendelkezik. A mintegy 1200 itt élő növényfaj közül olyan országos ritkaságok emelkednek ki, mint a bennszülött magyarföldi husáng vagy a hazánkban csak a Börzsönyben megtalálható pirosló nádtippan.

Az alacsonyabb régiók tölgyesei fölötti térszínen a bükk az uralkodó fafaj. Az idős, sok holt fával tarkított bükkösök komoly állattani értékeknek adnak otthont; a rovarok közül elég csak a különös életmenetű remetebogárra vagy a nemzeti park jelképéül szolgáló havasi cincérre gondolni. A feltűnőbb csoportok, így a madárvilág tagjai közül jelentős értéket képviselnek a fokozottan védett fajok, mint a kis légykapó és a fehérhátú fakopáncs, de sokszor látható az erdőkhöz kötődő fekete gólya és a fészkelőhelyéről akár az embert is elűző nagy testű uráli bagoly.
Az erdei élőhelyek minőségét jelzi az elterjedt vadmacska, valamint nagyobb rokona: a hiúz évtizedek óta folyamatos előfordulása.  

A természeti értékek hosszú távú fennmaradásának zálogául hozták létre 1978-ban a Börzsönyi Tájvédelmi Körzetet, amelynek bővítése jelenti egyik magját (a Pilis-Visegrádi tömb mellett) a húsz évvel később alapított Duna-Ipoly Nemzeti Parknak.
A kalderából eredő vizeket levezető Fekete-patak völgye környékén húzódó csarnai tömb a nemzeti park gazdálkodási szempontból érinthetetlen zónájába sorolva egyedülálló módon ad lehetőséget a természeti folyamatok szabad áramlásának.

Közösségi közlekedéssel a Pilisbe és a Visegrádi-hegységbe

Hazánk legnagyobb számban látogatott kirándulóhelyei, a Pilis és a Börzsöny nem csak az autóval érkezők célpontja.

Tovább

Nyust mustra a Börzsönyben

A vadmacska után ezúttal egy NYUSZT (Martes martes) nézett a Börzsönyben kihelyezett vadkameráink egyikébe.

Tovább

Börzsönyi vadmacska - szemtől szembe

Továbbra is jól érzi magát az elkerített projektterületen élő, fokozottan védett vadmacska (Felis silvestris). 

Tovább

Baglyok törpéje a Börzsönyben

A terepi madarászok körében ismert mondás az: „aki kijár, annak kijár”.

Tovább

Közösségi közlekedéssel a Börzsönybe

Hazánk egyik legnagyobb egybefüggő erdősége nem csak az autóval érkezők célpontja.

Tovább

Közösségi közlekedéssel a Börzsönybe

Hazánk egyik legnagyobb egybefüggő erdősége nem csak az autóval érkezők célpontja.

Tovább

Járművekkel a Börzsönyben

Mindenkit arra buzdítunk, hogy a nemzeti parkba lehetőleg közösségi közlekedéssel érkezzenek. Amennyiben mégis az autózást választják érdemes teleautót szervezni és a lenti tudnivalókat figyelembe véve használni a védett területeken található utakat.

Tovább

Újra nyomára leltünk a börzsönyi farkasnak!

A Börzsönyben a hiúzok mellett időről-időre néhány kóborló farkas is felbukkan. E nagyragadozók nyomainak megfigyelésére a tél a legmegfelelőbb időszak. A friss hóban időnként akár a turistaösvények mentén is találkozhatunk a börzsönyi tápláléklánc csúcsán elhelyezkedő állatok nyomaival.

Tovább

Avarváros lakói

November van, szürke nyirok fed mindent. A fák szinte kopaszak, néhány levél kapaszkodik már csak erőtlenül a vékony ágacskákba. Lassacskán minden elcsendesül...

Tovább

Cincér-hónap!

Címerállatunk, a havasi cincér idén az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet. Ebből az alkalomból tematikus cincér-túrákat indítunk a Börzsönyben és a Pilisben.

Tovább
További kapcsolódó hírek megjelenítése További kapcsolódó hírek elrejtése

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.

Tovább

3.06. Erdei utakon lefolyó csapadékvizek és talaj helybentartása, lefolyáslassítása, vizes élőhelyek létrehozás a Börzsönyben

Az alábbi leírás a Karakai Tamás, a DINPI munkatársának összefoglalója:


 


A Vízfogó (Water for LIFE) Projekt tervezetének bemutatása a Börzsöny vizeinek és talajának megtartása és védelme érdekében

Tovább

Rosalia tanulmánykötet 5. - A Naszály természetrajza

A Naszály a sasbérceknek nevezett, környezetükből meredeken kiemelkedő hegyek egyik legszebb hazai példája, a Cserhát-vidék legnyugatibb része. A Kosi-dombságból emelkedik ki. Délről Vác-Pesti Duna-völgy, észak-nyugtról a Börzsönyi-peremhegység veszik körül. Csúcsa (Naszály-csúcs) 651,8 m tengerszint feletti magasságával a környező táj  legmagasabb pontja.


A tanulmánykötet bemutatja a Naszály hegységen folyó természetvédelmi munkát és a legújabb, botanikai és zoológiai kutatási eredményeket.

Letöltés
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.