Baglyok törpéje a Börzsönyben

Törpekuvik a Börzsönyben (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám)

A terepi madarászok körében ismert mondás az: „aki kijár, annak kijár”.

Ennek megfelelően Igazgatóságunk a tapasztalt természetvédelmi szakemberei szisztematikusan vizsgálják a flórát és faunát, hiszen a biotikai adatok gyűjtése során számos meglepetés, izgalmas előfordulás fűszerezi a mindennapi munkát.

Szeptemberben a hegyvidéki madárvilág tanulmányozása leginkább a vonuló fajokra szorítkozik, hiszen az idei évi költési szezon ekkorra már befejeződött, nincs számottevő éneklés, dobolás, stb., a lomos erdőkben ilyenkor a legnehezebb valamit is találni. Persze ez csak az elv, a gyakorlatot sokszor felülírja az első mondatban tett megállapítás… A Központi-Börzsöny területeinek erdészeti fahasználati ellenőrzés során szeptember 6-án hajnalban a szokolyai Bagolybükki-völgyben meglepve észleltem a törpekuvik (Glaucidium passerinum) hangját. Ez az északi illetve kárpáti elterjedésű kicsiny bagolyfaj gyakran mutatkozik a nappali órákban is, hiszen elsősorban énekesmadarakra vadászik. Hazai állománya az elmúlt tíz évben erősödött meg, ma már rendszeresen fészkel a Magyar Középhegység tagjainak erdeiben, legutóbb (az idei évben) a Cserhátban sikerült költését bizonyítani. Az ottani kollégákkal viccelődve meg is állapítottuk, hogy most már a Börzsöny következik.

Akkor még persze nem gondoltuk, hogy ez a jóslat ilyen gyorsan be is teljesedik!

A madár hívására egy másik is felelt, amely révén világossá vált, hogy egy kóborló párral van dolgom. Óvatos kereséssel sikerült az egyik madarat megtalálni, amely egy bükkös állomány felső koronaszintjében napozott. A következő napokban többen is távcső elé kerítették a madarakat, amelyek nagyjából tartották helyüket, ebből fakadóan remélhetjük, hogy a terület megteszik neki és a következő szezonban (február-március táján) költésbe is kezdenek.

Selmeczi-Kovács Ádám

tájegységvezető, Börzsöny – Gödöllői-dombság Tájegység

A Börzsöny

Évmilliókkal ezelőtt a Börzsöny ősvulkán tömbje közel 2000 méter magasan emelkedett a tenger szintje fölé. A későbbi kitörések nyomán kialakuló beszakadások illetve az erőteljes lepusztulások révén a mai legmagasabb pont – a 939 méter magas Csóványos – már „csak” huszadik a száz legmagasabb magyar hegycsúcs listáján.

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.