3.06. Erdei utakon lefolyó csapadékvizek és talaj helybentartása, lefolyáslassítása, vizes élőhelyek létrehozás a Börzsönyben

Az alábbi leírás a Karakai Tamás, a DINPI munkatársának összefoglalója:

 

A Vízfogó (Water for LIFE) Projekt tervezetének bemutatása a Börzsöny vizeinek és talajának megtartása és védelme érdekében

A szélsőséges csapadékesemények, valamint a már gyakran tavasszal is tapasztalható aszályos időszakok – melyek a klímaváltozás kapcsán várhatóan a jövőben egyre nagyobb mértékben fognak jelentkezni – szükségessé teszik az odafigyelést a hegység területére hulló csapadék minél hatékonyabb megtartására, a lefolyás fékezésére, a beszivárgás segítésére.

A projekt keretében tervezett – az erdőgazdálkodó együttműködésével folytatandó – tevékenységekkel az alábbi célokat kívánjuk szolgálni:

·        a lehulló csapadék lefolyásának fékezése, beszivárgásának növelése, ezáltal az egész erdei természeti rendszer életfolyamatainak támogatása, ideértve a mikro- és mezoklimatikus hatásokat is, különös tekintettel az aszályos időszakokra;

·        a vágásterületek és nyomok, utak eróziójának csökkentése;

·        a lejtőkről lesodródott talaj egy részének visszajuttatása magasabb térszintre;

·        a felszíni lefolyás csökkentésével és a beszivárgás növelésével a patakok és források vízjárásának kiegyensúlyozása, a hegylábakon a villámárvizek kialakulásának mérséklése;

·        a kétéltűek szaporodási feltételeinek javítása;

·        a patakok vízminőségének védelme: talajbemosódástól és gépjárművek okozta szennyeződéstől való védelme;

·        szemléletformálás: a megvalósult fejlesztések rendszerszintű működésének bemutatása, jó példa mutatása erdőgazdálkodók számára, egyes folyamatokban az erdőlátogatók részvételének biztosítása.

E célokat a Vízfogó Projekt az alábbi elemek révén tervezi teljesíteni:

·        szélsőséges csapadék-eseményeknek kitett hegygerincek alatt elhelyezkedő nyergekben, lejtőpihenőkön, völgyületekben vízfogó medencék kialakítása: gépi földmunkával és termett kő felhasználásával – legfeljebb néhány száz m² területű, vízgyűjtő függvényében méretezett térfogatú – medencék, melyek a – főként erdei utak révén – összegyülekező vizet megállítják, hordalékát leülepítik, az erdőt és a lejjebb lévő forrásokat kiegyensúlyozott vízleadással éltetik; extrém csapadék esetére kövezett túlfolyóval a természetes meder irányában;

·        hegyoldalak, induló völgyek és hegylábak forrásokkal rendelkező vagy jelentős felszíni hozzáfolyással bíró részein, állandó vizű patakmedret nem érintő kétéltű-szaporodó tavak kialakítása: szintén legfeljebb néhány száz m² területtel, viszont itt állandó vízellátás biztosításának igényével;

·        nagy összterületű vágásokkal jellemezhető vízgyűjtők, erősen ingadozó vízhozamú vízfolyásain (pl. Kurucz-patak) – átjárhatóságot biztosító - hordalékfogó (fatörzsek és kőrakás), valamint lefolyás-lassító (limitált átfolyást engedő) cementált kőgát;

·        vízkormányzás: a közelítő, kihordó utakon lefolyó csapadékvíz folyókákkal, „fasinákkal”, átereszekkel, árkokkal a vízfogó medencékhez, tavakhoz vezetése, a meredek szakaszokon az utak víztelenítésének besűrítése, pár m²-es vízfogó gödrök kialakítása földdel és termett kővel, esetleg gally-borítással;

·        hegylábi útszakaszok által szállított víz oldalra terelése régi, felhagyott utakba, fa- és kőrakással való lefékezése, a hordalék leülepítése;

·        hegylábi vízmosások továbbmélyülésének megállítása, feltöltése kő- vagy rőzsegáttal, fatörzsek elhelyezésével;

·        egyes meredek, kimélyült közelítőnyomok használatának felhagyása, visszatöltése kővel, ágakkal;

·        egyes bevágódott, felhagyott erdei utak feltöltődésének elősegítése ág- és kőrakásokkal;

·        hegyoldalba vágott erdei utak karbantartása során a völgyoldalon halmozódó perem visszatolása az útra, egyes utak tájba illő (andezit) kővel való stabilizálása, a humuszos réteg arra alkalmas területrészekre való visszajuttatásával;

·        utak és vízfolyások keresztezésének a nyompálya megemelésével való kialakítása: terhelhető rácsos áteresz, amely nagy víznél gázló, közép- és kisvíznél azonban a gép nem érinti a vizet;

·        szalamandra-átjárók kialakítása a Kemence-Diósjenő aszfaltburkolatú erdészeti út kritikus szakaszain;

·        már betelt, vagy időközben betelő hordalékfogók, medencék, gödrök talajalkotóinak visszajuttatása a vízgyűjtő magasabb szintjére, és fiatalos erdőrészletben – keverve történő – szétszórása, egyelőre minta jelleggel;

·        minden vízfogó típus működésének bemutatása táblákkal, lehetőleg túraútvonalak mentén.

Fotók: Karakai Tamás fotói