A Börzsöny
Évmilliókkal ezelőtt a Börzsöny ősvulkán tömbje közel 2000 méter magasan emelkedett a tenger szintje fölé. A későbbi kitörések nyomán kialakuló beszakadások illetve az erőteljes lepusztulások révén a mai legmagasabb pont – a 939 méter magas Csóványos – már „csak” huszadik a száz legmagasabb magyar hegycsúcs listáján.
Kialakulásának köszönhetően a
Börzsöny az egyik legérintetlenebb hazai hegység. A Magas-Börzsöny több mint 10
km hosszú gerincén 800 méteres csúcsok sorakoznak, szépen kirajzolva az egykori
kaldera (amely spanyol üst szó
átvételével került a geológia fogalomkörébe) peremét.
A „csupacsúcs” Börzsöny sosem
tartozott az ember huzamosabb tartózkodási helyéül, a természet erői itt még a
mai napig szabadon dolgoznak az oda nem illő, vagy nem megfelelő léptékű
létesítményeken. Nyilvánvaló módon a hegység fő tömegét alkotó andezit és a komoly
famennyiséget sejtető erdőségek mindig is vonzották az embert, de a települések
nem véletlenül maradtak a peremi területeken és a beékelődő medencékben.
Az erdő- és ásványvagyon
hasznosításának vágya teremtette hazánk harmadik keskeny nyomtávú erdei vasúti
vonalát Kismaros-Királyrét között, amelynek 1893 évi építését több száz
kilométernyi szárnyvonal kialakítása követte. A mellékvölgyekbe telepített –
sokszor ideiglenesnek szánt – vonalak fokozottan ki voltak téve a természet
szeszélyeinek.
A hegység (szintén a
vulkánosságból adódóan) felszíni vizekben rendkívül gazdag. Forrásainak száma
400 körüli, ennek tizede bukkan elő 600 méter fölött. A mély völgyekben
mindenütt kisvízfolyások sietnek a Duna vagy az Ipoly felé.
A változatos felszín változatos
élővilággal rendelkezik. A mintegy 1200 itt élő növényfaj közül olyan országos
ritkaságok emelkednek ki, mint a bennszülött magyarföldi husáng vagy a
hazánkban csak a Börzsönyben megtalálható pirosló nádtippan.
Az alacsonyabb régiók tölgyesei
fölötti térszínen a bükk az uralkodó fafaj. Az idős, sok holt fával tarkított
bükkösök komoly állattani értékeknek adnak otthont; a rovarok közül elég csak a
különös életmenetű remetebogárra vagy a nemzeti park jelképéül szolgáló havasi
cincérre gondolni. A feltűnőbb csoportok, így a madárvilág tagjai közül
jelentős értéket képviselnek a fokozottan védett fajok, mint a kis légykapó és
a fehérhátú fakopáncs, de sokszor látható az erdőkhöz kötődő fekete gólya és a
fészkelőhelyéről akár az embert is elűző nagy testű uráli bagoly.
Az erdei élőhelyek minőségét
jelzi az elterjedt vadmacska, valamint nagyobb rokona: a hiúz évtizedek óta
folyamatos előfordulása.
A természeti értékek hosszú távú
fennmaradásának zálogául hozták létre 1978-ban a Börzsönyi Tájvédelmi Körzetet,
amelynek bővítése jelenti egyik magját (a Pilis-Visegrádi tömb mellett) a húsz
évvel később alapított Duna-Ipoly Nemzeti Parknak.
A kalderából eredő vizeket
levezető Fekete-patak völgye környékén húzódó csarnai tömb a nemzeti park
gazdálkodási szempontból érinthetetlen zónájába sorolva egyedülálló módon ad
lehetőséget a természeti folyamatok szabad áramlásának.
Részletek:
Kapcsolódó programok
Börzsöny extra
BETELT!
Vadregényes tájak – szűk patakvölgyek – mesés panorámák - 24 óra a vadonban!
DINPI 25 Trail - Fuss a Börzsönyből a Pilisbe, száraz lábbal a Duna alatt!
Terepfutó verseny a nemzeti park 25 éves fennállásának évfordulójára, a Pilis Trail szervezésében.
TovábbA hegyek, a Duna és a történelem találkozása a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban
Tájtörténet, természetvédelem és irodalom: a Nemzeti Parkok Hete alkalmából szervezett tematikus túra főszereplői a táj mellett a Dunakanyar múzsái lesznek.
TovábbLegyél Te is Természetbúvár! - Hová bújnak az állatok télen?
Téli álmot alvó és télen is aktív lények nyomait keressük a hóban, sárban.
TovábbPatakon innen, patakon túl - Víz világnapi rendezvény Királyréten
Ingyenes családi rendezvény, középpontban a Börzsöny vizes élőhelyei!
TovábbErdőgaléria Potyó Imre természetfotóssal
A díjnyertes fotók visszatérnek készítésük helyszínére.
TovábbKapcsolódó hírek
Felújítás alatt a Nagy-Hideg-hegyi turistaház
2024. május 1-től felújítási munkálatok miatt közel fél évre bezár a Nagy-Hideg-hegyi turistaház.
TovábbKözösségi közlekedéssel a Pilisbe és a Visegrádi-hegységbe
Hazánk legnagyobb számban látogatott kirándulóhelyei, a Pilis és a Börzsöny nem csak az autóval érkezők célpontja.
TovábbNyust mustra a Börzsönyben
A vadmacska után ezúttal egy NYUSZT (Martes martes) nézett a Börzsönyben kihelyezett vadkameráink egyikébe.
TovábbBörzsönyi vadmacska - szemtől szembe
Továbbra is jól érzi magát az elkerített projektterületen élő, fokozottan védett vadmacska (Felis silvestris).
TovábbBaglyok törpéje a Börzsönyben
A terepi madarászok körében ismert mondás az: „aki kijár, annak kijár”.
TovábbKözösségi közlekedéssel a Börzsönybe
Hazánk egyik legnagyobb egybefüggő erdősége nem csak az autóval érkezők célpontja.
TovábbKözösségi közlekedéssel a Börzsönybe
Hazánk egyik legnagyobb egybefüggő erdősége nem csak az autóval érkezők célpontja.
TovábbJárművekkel a Börzsönyben
Mindenkit arra buzdítunk, hogy a nemzeti parkba lehetőleg közösségi közlekedéssel érkezzenek. Amennyiben mégis az autózást választják érdemes teleautót szervezni és a lenti tudnivalókat figyelembe véve használni a védett területeken található utakat.
TovábbÚjra nyomára leltünk a börzsönyi farkasnak!
A Börzsönyben a hiúzok mellett időről-időre néhány kóborló farkas is felbukkan. E nagyragadozók nyomainak megfigyelésére a tél a legmegfelelőbb időszak. A friss hóban időnként akár a turistaösvények mentén is találkozhatunk a börzsönyi tápláléklánc csúcsán elhelyezkedő állatok nyomaival.
TovábbAvarváros lakói
November van, szürke nyirok fed mindent. A fák szinte kopaszak, néhány levél kapaszkodik már csak erőtlenül a vékony ágacskákba. Lassacskán minden elcsendesül...
TovábbCincér-hónap!
Címerállatunk, a havasi cincér idén az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet. Ebből az alkalomból tematikus cincér-túrákat indítunk a Börzsönyben és a Pilisben.
TovábbKapcsolódó helyek
Duna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.
TovábbKapcsolódó tudásanyagok
3.06. Erdei utakon lefolyó csapadékvizek és talaj helybentartása, lefolyáslassítása, vizes élőhelyek létrehozás a Börzsönyben
Az alábbi leírás a Karakai Tamás, a DINPI munkatársának összefoglalója:
A Vízfogó (Water for LIFE) Projekt tervezetének bemutatása a Börzsöny vizeinek és talajának megtartása és védelme érdekében
Tovább