2. Megoldási lehetőségek általános leírása

Az alacsonyabb dombvidéki tájak patakvölgyeiben hajdan jellemzőek voltak a rosszlefolyású, mocsaras, lápos területek. Nagy mennyiségű víz természetalapú megtartására alkalmas területek voltak és lennének ma is.

Hogy hogyan lehet egy egyenes medrű árokból kissé kanyargós medrű árkot, patakot kialakítani? Bármi, ami a víz egyenes mozgását megtöri, alkalmas arra, hogy változatosabb, élővilágnak kedvezőbb meder jöjjön létre. A rönkterelők és hasonló „művek” azonban ennél többet is tudnak…

Az ábrán egy olyan oldaltározót jelenítettünk meg, mely a település belterülete közelében, a patakon érkező nagyvizekből táplálkozik. 

A magasabb fekvésű területek eróziója természetes jelenség, de az emberi tevékenység, pl. az erdőirtás, szántás fokozza a talajpusztulást. Műszaki és ökológiai szempontból sokkal előnyösebb, ha a patakok medrébe kerülő talajt, pontszerűen, hordalékfogó műtárggyal koncentráljuk.

A hosszirányú átjárhatóság fogalmát a Víz Keretirányelv vezette be, azzal a szándékkal, hogy egy nagyon fontos ökológiai és gazdasági célt, a halfajok folyón való vándorlását segítse. 

A lakott, beépített területeken a felszíni lefolyás igen nagy, a vizet sokszor burkolt árkokban, csövekkel vezetik el. Ez a vízmennyiség hiányzik a tájból, megtartásának egyik jó megoldása az esőkert.

A településeken gyakran találkozhatunk egyszerű, földmedrű árkokkal, melyek jelentősége sokkal nagyobb annál, hogy az utcák vízfeleslegét elvezetik.

A városok és falvak területén feleslegessé váló csapadékvíz elvezetésére gyakran burkolt árkokat létesítenek, melyek nem engedik a vizet a talajba szivárogni, a vízmennyiséget koncentráltan vezetik tovább, másutt akár problémákat okozva.

A lejtőirányú utak mentén igen nagy vízmennyiség folyik le a domb- és hegyoldalakon. A lefolyó víz az utakat tönkreteszi, elöntéseket okozhat, a lemosódó talaj pedig utakat, átereszeket, árkokat tölthet fel. A probléma kezelésének egyik módja az utakról való vízkivezetés (nem csak erdős tájon).

A domboldalakon, völgyekben, vízmosásokban hirtelen lezúduló hólé és csapadékvíz nagy károkat okozhat. A keskeny patakvölgyekben, vízmosásokban lefolyó víz szakaszosan például rönkgátakkal is lassítható.