A Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a területen található települések önkormányzatai, szakmai és civil szervezetei együttműködésében működő térségi összefogás, amely egy világszintű hálózat része.
1976-ban, az UNESCO kezdeményezésére elindított bioszféra rezervátum hálózatnak a modern világ egyik legfontosabb kérdésére kell választ adnia: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitás és a biológiai erőforrások megőrzését azok fenntartható használatával.
A Pilis és a Visegrádi-hegység teljes területét magában foglaló Pilisi Bioszféra Rezervátum dr. Madas László, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság alapító igazgatójának kezdeményezésére 1981-ben jött létre.
A Pilisi Bioszféra Rezervátumot körülöleli a Duna, amely itt töri át a Kárpátokat, majd folyásiránya délre kanyarodik, ezért nevezik ezt a tájat Dunakanyarnak. A Budapest közelében fekvő középkori városoknak, erdők között megbújó falvaknak köszönhetően Magyarország egyik legszebb és a turisták körében legkedveltebb tájegysége.
A PBR célkitűzései:
- Megőrzés: a Pilis-Visegrádi-hegység térségében található változatos ökoszisztémák, tájak fennmaradásának támogatása, a fajok sokféleségének és genetikai változatosságának megőrzése.
- Fenttartható fejlődés: a helyi körülmények között megvalósítható, ökológiai szempontból fenntartható társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődés elősegítése.
- Kutatás, oktatás, ismeretterjesztés: a természetvédelemmel és a természetközeli erdőgazdálkodással és ökoturizmussal kapcsolatos tudományos kutatások és monitorozás támogatása, valamint az oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységeket elősegítése.
Zónarendszer – területi különbségek
A természeti, táji értékek védelme érdekében a bioszféra rezervátumok területét három zónára, övezetre kell felosztani. Ezeket a PBR esetében a térkép mutatja.
Magterület: elsődleges a megőrzési és kutatási funkció, emberi tevékenység csak kivételes esetben megengedhető, pl. kutatási tevékenység, ill. élőhelykezelés esetén. Feladata, hogy hosszú távú védelmet nyújtson a rajtuk élő életközösségeknek, növény- és állatfajoknak.
Védőövezet (puffer zóna): a magterületeket veszi körül, fő feladata ezek védelme. Korlátozottan és szabályozott mértékben folyhat rajtuk emberi tevékenység, amely nem lehet ellentétes a természetvédelmi célokkal. Folytathatók például tudományos kísérletek a természetes vegetáció kezelésére, a károsodott területek helyreállítására, és ezeken a területeken fontos a környezeti nevelés és az ökoturizmus elősegítése.
Átmeneti övezet: itt mezőgazdasági és egyéb emberi tevékenység is folyhat a helyi közösségek, a természetvédelmi szerveztek, kutatók, civil szervezetek és magánszemélyek együttműködésével. Jellemzően nem védett területen helyezkednek el.
Szervezeti háttér
A MAB rövidítés a Man And Biosphere, vagyis Ember és Természet elnevezésű UNESCO programot jelöli. Jelenleg a hazai bioszféra rezervátumok központi koordinációja az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozik.
A bioszféra rezervátumok szakmai felügyelete, természetvédelmi kezelése a területük által érintett nemzeti park igazgatóság és a menedzsmentbe bevont egyéb szervezetek hatáskörébe tartoznak.
A bioszféra rezervátumok kijelölését, védelmét A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szabályozza.
FÓRUM A PILISI BIOSZFÉRÁÉRT
Tagjai a Pilisi BR területén dolgozó gazdálkodók, állami és civil természetvédelmi szervezetek, az érintett 16 település polgármesterei, turisztikai és oktatási szervezetek képviselői. Évente egyszer ülésezik, feladata, hogy a helyi lakosság megismerje a PBR céljait, megválassza a Tanácsadó Testület tagjait. Lehetőséget biztosít a PBR területén élők véleményének, érdekeinek megismerésére és egyeztetésére. Tudományos ismeretekkel alapozza meg a PBR kezelését.
PILISI BIOSZFÉRÁÉRT FÓRUM TANÁCSADÓ TESTÜLETE
A Fórumon választott Tanácsadó Testület tagjai:
- MAB Nemzeti Bizottság elnöke – állandó tag
- Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – állandó tag
- Pilisi Parkerdő Zrt. képviselője – állandó tag
- Polgármesterek képviselője – évente választott tag
- Helyi civil szervezetek képviselője – évente választott tag
- Helyi magángazdálkodók képviselője – évente választott tag
MAB NEMZETI BIZOTTSÁG
A MAB Nemzeti Bizottság az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnöksége alatt működő, alapvetően véleményező, javaslattevő, döntéshozó jogkörrel rendelkező szakbizottság. Feladatai többek között:
- a magyarországi bioszféra rezervátumok kialakításában és fenntartásában való szakmai közreműködés,
- új rezervátumok létesítésének megvitatása, egyeztetése,
- a MAB Program ismertetése a nagyközönség körében,
- az UNESCO felé továbbítandó pályázati anyagok bírálata, jóváhagyása,
- a MAB Program aktuális híreinek, feladatainak terjesztése.
E szakmai testület tagjai között szerepelnek az UNESCO hazai vezetői, a MAB program koordinálásáért felelős minisztériumi képviselők, a hazai bioszféra rezervátumok kezelését végző nemzeti park igazgatóságok igazgatói, egyetemi professzorok, kutatók, de éppúgy teljes jogú tagja a bizottságnak ökológiai gazdálkodó, turisztikai és ökoturisztikai szakember, országgyűlési képviselő, természetvédelmi civil szervezet (WWF), valamint erdészeti magáncég vezetője is.
További információ:
http://unesco.hu/ember_es_bioszfera/ember-es-bioszfera-program-107173
https://termeszetvedelem.hu/mab/
UNESCO MAB program
Az UNESCO Man And Biosphere, magyarul Ember és Természet programjának hivatalos honlapján így foglalják össze a bioszféra rezervátumok szerepét:
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az "Ember és Bioszféra" programot, mely a természeti környezet megóvását, valamint az ember és környezete kapcsolatának javítását tűzte ki céljául. E nemzetközi tudományos program keretében ún. bioszféra rezervátumokat jelölnek ki, amelyek olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek.
A program irányító testülete a 34 tagállamból álló Nemzetközi Koordinációs Tanács, amelynek Magyarország 2013-2017 között a tagja volt.
Ez a dinamikus és interaktív, együttműködéseken alapuló világszintű hálózat a jó gyakorlatok átadását szolgálja. Az emberek és a természet harmóniáját a következő eszközökkel segíti: párbeszéd a térségi lakosok és szervezetek között, képzések, a szegénység csökkentése, a kulturális értékek védelme, a társadalom alkalmazkodási képességének segítése a változó világban.
Mindezek miatt ez a nemzetközi hálózat az egyik legfontosabb és leghatékonyabb szervezet az UNESCO Fenntartható fejlődési célok (SDG) világszintű megvalósításában.
A világon 129 országban 714 bioszféra rezervátum van, ezek között 21 országhatárokon átnyúló:
31 országban 85 terület Afrikában
12 országban 33 terület az arab országokban
24 országban 157 terület Ázsiában és Óceániában
38 országban 302 terület Európában és Észak Amerikában
21 országban 130 terület Dél Amerikában és a karib térségben
További információ:
http://unesco.hu/ember_es_bioszfera/ember-es-bioszfera-program-107173
https://en.unesco.org/biosphere
https://en.unesco.org/biosphere/wnbr
UNESCO Fenntartható fejlődési célok (SDG)
2015 szeptemberében az ENSZ 193 tagállama New York-ban egy ENSZ-csúcstalálkozón egyhangúan fogadta el azt a történelmi, új globális fejlődési programot, amely 2030-ig a szegénység felszámolását, a klímaváltozás leküzdését és a fenntartható jövő felépítését tűzi ki célul.
Az egyhangúlag elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél (SDG-k) a fejlődés új egyetemes mércéjét állította fel annak biztosításával, hogy senkit sem hagynak magára. Az SDG-k mögött álló célkitűzések és indikátorok egy viszonyítási alapot jelentenek az előrehaladás sikerességének méréséhez.
A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte, ugyanakkor cselekvésre szólítja fel mind a fejlődő, mind a fejlett országokat, hogy véget vessenek a szegénységnek, kezeljék az egyenlőtlenségeket és megbirkózzanak a klímaváltozással 2030-ig.
A nemzeti programok és a nemzetközi együttműködés új korszakát bevezető új agenda valamennyi országot egy sor akcióra kötelez, amelyek nemcsak a szegénység alapvető okaival foglalkoznak, hanem a gazdasági növekedés és jólét fokozásával, továbbá az emberek egészségügyi, oktatási és szociális szükségleteivel miközben a környezetvédelemre is koncentrálnak.
További információ:
https://unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html#MoreInfo
EUROMAB
Az EuroMAB a legnagyobb és a legrégebben fennálló regionális MAB hálózat, Európát, az Egyesült Államokat és Kanadát fogja össze. Összesen 36 országban 302 bioszféra rezervátum tartozik bele. Ezen országokból a MAB Nemzeti Bizottság tagok és a területek képviselői 1986 óta kétévente találkoznak. A PBR képviseletében 2013 óta veszünk részt a konferenciákon:
EuroMAB 2019
2019 április, Dublin Castle, Dublin Bay Biosphere Reserve, Íroszág
http://euromabdublin2019.ie/programme/
A konferencia plenáris ülésén tíz bioszféra rezervátum mutatkozott be a kisfilmjeik levetítésével és küldöttjeik beszámolóival. A tematikus műhelymunkák során további BR-ok részletesen ismertették működésüket, szervezeti felépítésüket, céljaikat, eredményeiket és problémáikat. A terepi programok során a Dublin-öböl Bioszféra Rezervátum ökoturisztikai szolgáltatóit, a helyi együttműködéseket ismertük meg.
A konferencia legfontosabb tanulságai:
- rendkívül változatos méretű, adottságú és szervezeti háttérrel működő BR léteznek;
- minimálisan 2-3 fős szervezettel rendelkeznek;
- vannak teljesen önálló szervezetek, de vannak más térségi, turisztikai, állami, stb. szervezet alatt működők is;
- nem általános, vagy szerteágazó, hanem egy-két konkrét turisztikai - ezen keresztül helyi gazdaságélénkítési – tevékenységet támogatnak, többségében koordinációval és marketinggel, a helyi önkormányzatok, agrár, vagy turisztikai szervezetek és vállalkozások önálló, hatékony működése mellett;
- jellemző, hogy Európai uniós forrásokat használnak fel feladataik ellátásához;
- Fontos szempont a fiatalok, gyermekek bevonása térségi tevékenységekbe;
Nézzék meg a PBR-ről készült bemutatkozó FILMÜNKET. Erre az alkalomra készült el a bemutatkozó FÜZETÜNK is, magyar és angol nyelven.
EuroMAB 2017
2017 április, Sarlat, Bassin de la Dordogne Biosphere Reserve, Franciaország
http://euromab2017.org/fr/accueil/
EuroMAB 2015
2015 május, Haapsalu, Észtország
https://www.conference-expert.eu/en/euromab-2015-haapsalu
További információ:
Természeti értékek a Pilisi Bioszféra Rezervátumban
A Pilisi Bioszféra Rezervátumban a Kárpátok vulkanikus eredetű andezithegyei üledékes dolomit- és mészkővonulatokkal találkoznak. A flóra gazdagságát is ez adja, hiszen kárpáti és dél-európai fajok is megtalálhatóak itt. A bioszféra rezervátum természeti területei a Duna–Ipoly Nemzeti Parknak és a Natura 2000 hálózatnak is részét képezik.
A sziklafalakon vándorsólyom költ, az erdők ritka ragadozó madara a kígyászölyv. A Kárpátok virága a pirosló hunyor, a mészkősziklákon pedig leánykökörcsin és magyarföldi husáng nyílik. A mészkő hegyvonulatok mélyén több mint 300 barlangot fedeztek fel eddig, a 7,4 km hosszú Ariadne-barlangrendszerben vannak a Dunántúl legnagyobb barlangtermei és cseppkövei. A barlangok a hazai denevér fajok zömének - köztük a fokozottan védett nagyfülű denevérnek és a nyugati piszedenevérnek - szaporodó illetve telelő helye.
A védett értékek természetvédelmi kezeléséért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felelős. A területen a természetvédelmi őrszolgálat tagjai végzik a védett fajokkal kapcsolatos adatgyűjtési, ellenőrzési, védelmi feladatokat.
Az erdők kezelését a Pilisi Parkerdő Zrt. olyan módszerrel végzi, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére. Az erdőgazdaság pontosan ezért jár élen az örökerdő-gazdálkodás széleskörű bevezetésében Magyarországon. Az erdő tájképi jellege a módszernek köszönhetően nem sérül, a külső szemlélő számára szinte észrevétlenek a beavatkozások. Az örökerdők olyan vegyes korú, elegyes erdők, ahol kiemelt szerepe van a famatuzsálemeknek, elhalt törzseknek és az erdőklíma folyamatos fenntartásának.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén a „Parkerdő természetesen” program keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. vizes élőhelyek létrehozásával, invazív fafajok visszaszorításával, erdőszerkezet átalakítással, erdei iskola-fejlesztéssel és a magyarföldi husáng élőhelyének védelmével természetvédelmi beavatkozásokat is megvalósít.
További információ:
https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/duna-ipoly-nemzeti-park/duna-ipoly-nemzeti-park
https://parkerdo.hu/termeszetvedelem/
Kulturális értékek a Pilisi Bioszféra Rezervátumban
A Budapest közelében fekvő Pilisi Bioszféra Rezervátum a középkori városoknak, erdők között megbújó falvaknak köszönhetően Magyarország egyik legszebb és a turisták körében legkedveltebb tájegysége. Két legnagyobb városa közül Esztergom Szent István király szülő és koronázási városa, a magyar katolikus egyház központja. Visegrád a középkorban a magyar királyok székhelye volt, 1335-ben a magyar, a cseh és a lengyel király közötti nevezetes királytalálkozónak adott helyet. A településeken német, szlovák, szerb nemzetiségek élnek.
Gazdag történelmi múltja miatt ezernyi látnivalót kínál a terület. Az alábbi linkek a legfontosabbakat mutatják meg:
http://archiv.esztergom.hu/index.php/main/page/turizmus-latnivalok
http://www.bazilika-esztergom.hu/hu/nyitva-tartas
http://www.keresztenymuzeum.hu/
http://www.dunamuzeum.hu/index.php/hu/
https://visitvisegrad.hu/latnivalok/fellegvar
https://iranyszentendre.hu/en/
http://www.palosepiteszet.hu/budapest-es-kornyekenek-palos-kolostorai/pilisszentlelek/
https://dunakanyargo.hu/latnivalok
https://magazin.belfoldipihenes.hu/a-dunakanyar-latnivaloi/
Együttműködő szervezetek
PBR települések
Jelenleg 16 település része a PBR-nek, de további öt térségi település csatlakozása van előkészítés alatt. A települések önkormányzatai közötti együttműködés, közös térségi célok megvalósítása, közös problémák megoldása megerősíti az egyes településeket is. A PBR ökoturisztikai adottságait tekintve egységes, még ha most a látogatószámok nem is ezt mutatják. A természeti, táji környezet mindenhol képes kiszolgálni a természetbe vágyók igényeit. A kialakult turisztikai keresletet térbeli eloszlását a kínálati oldal fejlesztésével lehet módosítani. Az önkormányzatok a turizmus árnyoldalainak, vagy járulékos hatásainak (pl. parkolás, erős gépkocsi forgalom, hulladék elhelyezés) kezelésében kulcsfontosságú szereplők.
ESZTERGOM (2018-ban a PBR Tanácsadó Testület tagja)
LEÁNYFALU (2019-ben a PBR Tanácsadó Testület tagja)
PILISMARÓT (2020-ban a PBR Tanácsadó Testület tagja)
PBR civilek
Az Ember és Természet gondolat legfontosabb célja megtalálni azt a kölcsönösen előnyös gazdasági rendszert, amelyben a lakosság, a vállalkozások képesek bevételt termelni, miközben nem károsítják, inkább óvják a táji, természeti értékeket. Az itt élő emberek, az itt működő szervezetek, vállalkozások és települések számára előnyt kell kovácsolni abból a természeti kincsből, aminek a megóvása az ő közreműködésük nélkül nem lehetséges.
A térségben működő civil szervezetek széles köre szerepet vállalhat a közös PBR célok megfogalmazásában és a fejlesztések, a működtetés megvalósításában.
2021-ben egy kutatás keretében tervezzük részletesen megkérdezni a szervezeteket a PBR céljaival összeegyeztethető egységes térségi fejlesztésekkel kapcsolatos meglátásaikról, javaslataikról, lehetséges vállalásaikról.
A PBR Tanácsadó Testület tagjai közé évente választják meg a PBR Fórumon jelenlévők azt a civil szervezetet, amelynek vezetője az összes szervezetet képviseli:
2018-ban és 2019-ben a Duna Múzeum Baráti Köre Egyesület, http://baratikor.dunamuzeum.hu/ 2020-ban a Pilisi Sziklák Natúrpark http://pilisinaturpark.hu/ képviselője dolgozott a PBR ügyén.
Várjuk azoknak a szervezeteknek a jelentkezését, akik szeretnének közreműködni ebben a térségi összefogásban.
PBR vállalkozások
A térség vállalkozásai, munkaadói nem csak a befizetett adójukkal és a megfizetett jövedelmekkel járulnak hozzá a helyi lakosság és települések életéhez, hanem azzal is, hogy az emberek helyi kötődését erősítik azzal, hogy a megélhetésüket helyben biztosítják. A PBR ökoturisztikai adottságai (természeti környezet, Budapest közelsége, turistaút hálózata) és a látogatószámok alapján ebben az ágazatban számos új és meglévő helyi vállalkozásnak lesz lehetősége hatékonyan működni.
Tervek szerint a 2021-es kutatás azt is igyekszik majd feltárni, hogy a térség ökoturizmusban rejlő lehetőségeket a mostani vállalkozások hogyan látják, ismerik-e az adottságokat, a keresletet és a kínálatot.
A PBR Tanácsadó Testület tagjai között 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is a Dunakanyar–Pilis Helyitermék Szociális Szövetkezet vezetői képviselték a vállalkozásokat.
Ökoturizmus
A tömegturizmus káros hatásait felismerve és az embereknek a természeti környezet iránti egyre erősebb igénye miatt alakították ki a világ minden szegletében az ökoturizmust. Ez a gazdasági tevékenység kizárólag a helyi, egyedi természeti és kulturális értékeken alapul, így ezek megóvása a vállalkozások érdeke. Ezért a környezet gondos megóvása mellett korlátozott létszámú látogatóknak nyújtanak magas színvonalú szolgáltatásokat helyi, autentikus vállalkozók. Nemzetközi adatok szerint a természetalapú, és aktív turizmus esetében a látogatók költéseinek 66%-a a desztinációban marad. Tömegturisztikai termékek esetében 80%-ban nemzetközi cégekhez kerülnek a bevételek (NTS, 2017; European Travel Commission, 2017).
Az ökoturizmus definíciója:
Felelősségteljes utazás természeti területre, amely megőrzi a környezeti értékeket, fenntartja a helyi lakosok jólétét, valamint magában foglalja az interpretációt és az oktatást is. (Ecotourism Society).
A PBR védett természeti és táji adottságai, kulturális gazdagsága és történelmi hagyományai, település- és úthálózata, turisztikai infrastruktúrája, az országon belüli elhelyezkedése, kiemelkedő látogatottsága mind abba az irányba mutatnak, hogy ebben a térségben ökoturisztikai fejlesztéseknek jövője van. Az évről évre tapasztalható látogatószám növekedés bizonyos helyeken már lassan ki is kényszerít tudatos beavatkozásokat: fejlesztéseket vagy korlátozásokat a lakosság nyugalma, biztonsága és az értékek hosszú távú megőrzése érdekében. Más területeken pedig még kiaknázatlan látnivalók vannak, melyek bemutatásához számos szolgáltatás kapcsolódhat.
Természetjárók
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. által 2017-ben megkezdett, az UNESCO „Ember és bioszféra” programjának szellemében végzett felmérés-sorozat fókuszában a kiemelkedő látogatottságú Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) szabadidő eltöltésben, rekreációban betöltött szerepe áll. Ennek keretében 2017. óta minden éveben végeztünk az egész területet lefedő látogatókutatást, kérdőívezéssel egybekötött látogatószámlálást. A dr. Benkhard Borbála (Sciap Kft.) által vezetett felmérés évről-évre azonos módszerrel történik, de az általános elemzések minden évben új szempont szerint bővülnek.
A felmérés Magyarországon egyedülálló, mind összetettségét, mind kiterjedését, mind rendszerességét tekintve. A rendszeresség mellett az alkalmazott módszer és a számlálópontok kiválasztása (és elhelyezkedése) biztosítja az egyes évek adatainak összevethetőségét, a felmérés monitoring-jellegét. A folyamatosan bővülő adatbázis több szempontú elemzést tesz lehetővé. Ennek megfelelően az elmúlt években más-más téma állt az elemzés fókuszában. A változó számú regisztrált látogató ellenére évről-évre több, mint 400 kérdőívet tudtunk kitöltetni (a helyszínen papíron, illetve online). Ennek eredményeképpen ma (2020 november) már több mint 2000 kérdőív áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a tényleges természetjárókat megismerjük és a terület fejlesztése fenntartható módon, az ember és a természet összhangját megteremtve valósulhasson meg.
A felmérés keretében az alábbi feladatokat végzik el a számlálóbiztosok:
Látogatószámlálás: a ponton minden áthaladó turistát rögzítettünk a számlálóíven (időpont, együtt mozgó csoportok létszáma, útirány, megfigyelt tevékenység és közlekedési eszköz)
Áramlási útvonal rögzítése a számlálóíven: minden csoportot (turistát) megkérdeztünk a tervezett útvonalukról, lehetőség szerint az általuk érintett turistajelzésekkel meghatározva. További információk is felírásra kerültek: kéktúrázó, vagy teljesítménytúra résztvevő-e, kutyával sétál, számlálták-e már.
Kérdőív kitöltése: a lehető legtöbb csoporttal (helyben papír alapon vagy online: megadott e-mail címre elküldve, QR kód segítségével odanavigálva, vagy a DINPI honlapjáról letöltve)
Önkéntesek közreműködése
Ebben a nagyszabású, és hazánkban egyedülálló munkában elengedhetetlen az önkéntes segítők részvétele, akiknek a száma évről-évre nő (2020-ban már 63 fő) és egyre több közöttük a helyi (a PBR területén élő) lakos. Mind a térség lakosságának és a természet harmonikus kapcsolatának kialakítása, erősítése, mind a monitoring hatékonysága szempontjából kívánatos lenne a helyiek eddigieknél nagyobb mértékű bekapcsolódása.
Közlekedj okosan
Egy turisztikai terület pontjainak közlekedési eszközzel való megközelíthetősége alapvetően meghatározza annak forgalmát, látogatottságát. Amennyiben a versenyképesség megteremtéséhez szükséges infrastruktúra nem jár együtt a szükséges látogatómenedzsmenttel, akkor az a terület túlzsúfoltságához, végül a látogatottság csökkenéséhez vezet.
A parkolási problémák a kedveltebb helyszíneken mindenhol megjelennek, és a helyi lakosság és a látogatók közötti konfliktusok többsége is a jelentős személygépkocsi forgalomra vezethető vissza. (Terepi tapasztalatok, lakossággal folytatott beszélgetések és híradások alapján a PBR területén egyaránt megfigyelhető a zsúfoltság, közlekedési dugók, parkolási nehézségek, magántulajdon rongálása, közszolgálatot végző járművek haladásának akadályozása). Az autóval érkező látogatók ugyanakkor nem csak a helyi társadalomra vannak ilyen módon negatív hatással, hanem a természeti környezetre is (például: levegőszennyezés, zaj és rezgés, állatvilág zavarása, növényvilág károsítása).
A zsúfoltság elkerülése érdekében a közösségi közlekedés fejlesztése indokolt, az alábbiak figyelembevételével:
- a különböző közlekedési módok közötti váltás (átszállás) egyértelmű helyszíneken, kényelmesen valósuljon meg,
- az átszállási helyszíneken a fejlesztés nem csak kényelmi célokat szolgálhat, hanem a váltást ösztönözheti is (P+R parkolók, kerékpártárolók és kölcsönzők, mosdók),
- a közösségi közlekedés egységes tarifarendszer alapján kerüljön kialakításra,
- komplex utastájékoztatási rendszer fejlesztése (eszközök kombinálása, online és offline elérhetőség).
A közlekedés nem csak mint infrastrukturális alap jelenik meg a turizmusban, hanem a kínálat részét vonzerőként is képezheti, amennyiben különleges eszközökkel valósul meg. Ráadásul a helyi vállalkozások megvalósításában (de egységes rendszerben, egységes arculattal) megjelenő közlekedési eszközök külön attrakcióvá válhatnak, és a térség lakossága számára identitásnövelő eszközzé és bevételteremtő lehetőséggé válhatnak.
A turisták térségen belüli mozgását és a környezetkímélő közlekedést segíti elő a tömegközlekedési eszközök kombinált használata. Az erre alapozott túrák megtervezése kicsit több ismeretet igényel, ezért fontos, hogy pl. a Cartographia Atlaszok túraajánlataihoz hasonlóan legyenek ilyen térségi túrajavaslatok.
A térség közlekedési kapcsolatai, lehetőségei hatással lehetnek a vendégéjszakák számára, a vendéglátóhelyek forgalmára is. Jelenleg a PBR területén a fél- vagy maximum egynapos tartózkodás a jellemző. Ez nagy mértékben hozzájárul a közlekedési csúcsok kialakulásához és csökkenti a térségi költéseket. Kényelmes, biztonságos, jól tervezhető közlekedési feltételek mellett szívesebben vállalnak a vendégek hosszabb tartózkodást, komplexebb térségi programot.
