Pilisi Bioszféra Rezervátum

Pilisi Bioszféra Rezervátum

A Pilisi Bioszféra rezervátumban a Kárpátok vulkanikus eredetű hegyei és üledékes hegyvonulatok találkoznak. A növényvilág gazdagsága is ennek köszönhető, hiszen egyaránt megtalálhatók itt kárpáti és déli elterjedésű fajok is: a Kárpátok virága a pirosló hunyor, a mészkősziklákon pedig leánykökörcsin nyílik. A sziklás élőhelyek adnak otthont a ritka pannongyíknak is. Az erdők legféltettebb kincse a kígyászölyv. A Bioszféra rezervátum értékes természeti területei részét képezik a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak.

A PILISI BIOSZFÉRÁÉRT FÓRUM
  • Évente egyszer ülésezik
  • Tagjai a Pilisi BR területén dolgozó gazdálkodók, állami és civil természetvédelmi szervezetek, az érintett 16 település polgármesterei, turisztikai és oktatási szervezetek képviselői
  • Elősegíti, hogy a helyi lakosság megismerje a PBR céljait
  • Lehetőséget biztosít a PBR területén élők véleményének, érdekeinek megismerésére és egyeztetésére
  • Tudományos ismeretekkel alapozza meg a PBR kezelését
A PILISI BIOSZFÉRÁÉRT FÓRUM TANÁCSADÓ TESTÜLETE

A Fórumon választott Tanácsadó Testület tagjai:
  • MAB Nemzeti Bizottság elnöke – állandó tag
  • Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselője – állandó tag
  • Állami erdőgazdaság képviselője – állandó tag
  • Polgármesterek képviselője – évente választott tag
  • Helyi civil szervezetek képviselője – évente választott tag
  • Helyi magángazdálkodók képviselője – évente választott tag

KULTURÁLIS ÉRTÉKEK

A Pilisi Bioszféra Rezervátumot körülöleli a Duna, amely itt töri át a Kárpátokat,majd folyásiránya délre kanyarodik, ezért nevezik ezt a tájat Dunakanyarnak.

A Budapest közelében fekvő középkori városoknak, erdők között megbújó falvaknak köszönhetoen Magyarország egyik legszebb és a turisták körében legkedveltebb tájegysége. Két legnagyobb városa közül Esztergom Szent István király szülő és koronázási városa, a magyar katolikusegyház központja. Visegrád a középkorban a magyar királyok székhelye volt, 1335-ben a magyar, a cseh és a lengyel király közötti nevezetes királytalálkozónak adott helyet.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A Pilisi Bioszféra rezervátumban a Kárpátok vulkanikus eredetű andezit hegyei üledékes dolomit és mészkő vonulatokkal találkoznak. A flóra gazdagságát is ez adja, hiszen kárpáti és dél-európai fajok is megtalálhatóak itt.

A Kárpátok virága a pirosló hunyor, a mészkősziklákon pedig leánykökörcsin nyílik. A mészkő hegyvonulatok mélyén több mint 300 barlangot fedeztek fel eddig. A sziklafalakon vándorsólyom költ, az erdők ritka ragadozó madara a kígyászölyv. A bioszféra-rezervátum természeti területei a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak és a Natura 2000 hálózatnak is részét képezik.

A 7,4 km hosszú Ariadne-barlangrendszerben vannak a Dunántúl legnagyobb barlangtermei és cseppkövei.

Az alapítók célkitűzése olyan erdőkezelési modell megvalósítása volt, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét, és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére. Az erdőgazdaság Magyarországon élen jár az örökerdő-gazdálkodás széleskörű bevezetésében. Ez azt jelenti, hogy a kezelt erdőkben a fakitermelések során csak kisebb facsoportokat vágnak ki, így folyamatosan megtalálhatóak a facsemeték és az idős törzsek is.

OKTATÁS ÉS TURIZMUS

A Budapest közelében fekvő Dunakanyar középkori települései és a föléjük magasló hegyek Magyarország legkedveltebb kirándulóhelyei közé tartoznak.

A Pilisi Bioszféra rezervátum munkatársai önkéntes segítőkkel évente felmérik a hegység látogatottságát, ami azt mutatja, hogy egy szép őszi hétvégén több mint 17.000 kiránduló tapossa az ösvényeket. A településeken fesztiválok, rendezvények sora várja a látogatókat. Szeptemberben a ”Dömösi Zöld Forgatagon” természetismereti gyerekprogramok mellett a helyi termelők is bemutatkoznak.

ÖRÖKERDŐ-GAZDÁLKODÁS

Az erdőket az 50 éves jubileumát ünneplő Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli. Az alapítók célkitűzése olyan erdőkezelési modell megvalósítása volt, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét, és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére.

Az erdőgazdaság pontosan ezért jár élen az örökerdő-gazdálkodás széles körű bevezetésében Magyarországon. Az erdő tájképi jellege a módszernek köszönhetően nem sérül, a külső szemlélő számára szinte észrevétlenek a beavatkozások. Az örökerdők olyan vegyes korú, elegyes erdők, ahol kiemelt szerepe van a fontos élőhelyet jelentő famatuzsálemeknek, elhalt törzseknek és az erdőklíma folyamatos fenntartásának.

A Pilis erdei az ország leglátogatottabb kirándulóhelyei közé tartoznak. Az erdőjárókat 1000 km jelzett gyalogosturistaút, 350 km kijelölt kerékpáros útvonal, erdei iskolák, kilátók és turistaházak szolgálják.

BIOSZFÉRA-REZERVÁTUMOK MAGYARORSZÁGON
Megnevezés Kijelölés éve Terület (ha)
Aggteleki BR 1979 45 311
Fertő-tavi BR 1979 23 193
Hortobágyi BR 1979 154 591
Kiskunsági BR 1979 116 177
Pilisi BR 1980 38 704
Mura-Dráva-Duna BR 2012 235 244
Összesen:   613 219

A Jági tanösvény újjászületése

Megkezdődtek a Jági tanösvény felújítási munkái. A tanösvény több mint 15 éves, így faszerkezetes elemei folyamatosan mentek tönkre. A felújítást a VEKOP pályázat, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság támogatja.

Tovább

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.