Élettelen természeti értékek védelme a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben és a Börzsönyben
Időszak: 2014.10.31 - 2015.09.30
Téma: Barlangok védelme
Forrás: KEOP
A pályázat célja 29 barlangban a bejárat kiépítése, a létrák cseréje és a hulladék elszállítása, 5 bánya kõzetfelületeinek alpintechnikával történõ vizsgálata a balesetmentesség biztosítása érdekében, valamint a Honti-szakadékban tanösvény kiépítése.
Projekt célja
A projekt célja az élettelen értékek, illetve az ezekhez kötődő
élőlénycsoportok (elsősorban denevérek) védelmének biztosítása és
élőhelyük védelme Komárom-Esztergom, Fejér és Nógrád megye Natura 2000,
védett illetve fokozottan védett területein. A szükséges infrastruktúra
biztosításával felszámolhatóak a geológiai értékeket károsító hatások,
bemutathatóvá válnak a természeti értékek, és megelőzhető az ott élő
denevérfajok (közülük több fokozottan védett) eltűnése.
A projekt alapadatai
Projekt címe:
Élettelen természeti értékek védelme a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben és a Börzsönyben
Azonosító szám:
KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0058
Kiírás:
Élõhelyvédelem, és -helyreállítás, élettelen természeti értékek
védelme, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése,
gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és
helyreállítása
Megvalósítás időszak:
2014.10.31. – 2015.09.30.
Projekt összköltsége:
219 147 584 Ft
Támogatási intenzitás:
100 %
Projektgazda:
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
A projekt elemei
Élettelen természeti értékek megőrzése:
- Élettelen természeti értékek és denevér élõhelyek védelme a Gerecsében
- Huszonhárom barlang bejáratának kiépítése, lezárásának felújítása, az ajtók és létrák cseréje, hulladékmentesítés és szemléletformálás.
- A lábatlani Köszörűkő-bánya alapszelvény veszélymentesítése, bemutathatóvá tétele, információs táblák elhelyezése.
- Élettelen természeti érték és denevér élõhelyvédelem a Pilisben
- Négy barlang bejáratának kiépítése, lezárásának felújítása, ajtók és létrák cseréje, hulladékmentesítés és szemléletformálási.
- Az esztergomi kőfejtők rézsűállékonyság, rézsűstabilitás vizsgálata, a meredek, volt fejtés homlok kőzetfelületeinek alpintechnikával történő időszakos vizsgálata, balesetmentesség biztosítása, invazív növények eltávolítása, a földtani értékek bemutatása.
- Élettelen természeti érték és denevér élőhelyvédelem a Vértesben
- Két barlang bejáratának kiépítése, létrák cseréje és állékonysági beavatkozások.
- Felszínalaktani érték védelem a Börzsönyben
Kapcsolódó helyek
Duna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.
TovábbGerecsei Tájvédelmi Körzet
A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse. Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.
TovábbVértesi Tájvédelmi Körzet
Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.
Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.
Kapcsolódó tudásanyagok
Honti Szakadék
Az Ipolyba futó mellékvizek munkájának eredményeként az 1700-as évek végén – völgyfő leszakadással – keletkezett Honti Szakadék a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik látványossága, amely Nógrád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének döntése alapján „Nógrádikum” díjat is kapott.
Tovább