Szárazgyepek megőrzése / Conservation of dry grasslands
Időszak: 2013.09.01 - 2020.08.31
Téma: Özönnövények visszaszorítása, Élőhelyek helyreállítása
Forrás: LIFE
<p>A pályázat célja a DINPI igazgatási területén található természetközeli szárazgyepek megőrzése, állapotának javítása. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen kilenc helyszínen hajtunk végre élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat veszélyeztetett helyzetű gyepterületeken. A legfőbb problémák, melyek megoldását várjuk a pályázati tevékenységek végrehajtásától:</p>
Projekt összefoglaló jelentés >>
Interjú a Tétényi-fennsíkon a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című pályázat keretében zajló természetvédelmi munkákról. M1, Kék Bolygó, 2016. szeptember 12-i adás (4:40-től).
Beszámoló a projektről a nyeromagyarok.eu-n
KUTATÁSI JELENTÉSEK LETÖLTÉSE
- Invazív írtás monitoring >>
- Élőhelytérképezés >>
- Zoológiai monitoring: bogarak, egyenesszárnyúak, pókok és hangyák
- Visszagyepesítés: 2014-2017, 2018-2020
1. Őshonos cserjefajok terjedése
A Magyarországi gyeptípusok közül, mind a sub-pannon sztyeppek, mind a löszgyepek esetében elmondható, hogy a máig fennmaradt élőhely foltok részben több száz évvel ezelőtt, legeltetés céljával végrehajtott fa- és cserjeirtás hatására alakultak ki. Mivel az elmúlt évszázadok során e gyepek környezetében a területhasználat jelentősen megváltozott, mára ezek az emberi hatásra kialakult és fennmaradt élőhelyek kiemelt értékké váltak. Természetes gyeptípusok és ahhoz kötődő ritka növény és állatfajok számára jelentenek menedékhelyet, refúgiumot.
Magyarországon a külterjes állattartás jelentős mértékben háttérbe a szorult az elmúlt 50 évben, részben a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hatására, részben pedig a rendszerváltás során rendkívül elhúzódó tulajdonjogi rendezés és piaci átrendeződés miatt. Ez, a természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzet nagyon lassan mutat javuló tendenciát. A gyepeket fenntartó legeltetés és kaszálás elmaradása teret engedett a lassú visszaerdősülésnek, melynek első fázisa az őshonos cserjék (elsősorban Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rosa sp.) tömegessé válása és záródása. E folyamat mesterséges beavatkozás nélkül a száraz gyepi életközösség visszaszorulását, teljes eltűnését eredményezi. Mivel az állattartás - részben az agrár környezetvédelmi támogatásoknak köszönhetően - fokozatosan erősödő tendenciát mutat, úgy tűnik, reális a lehetősége annak, hogy a következő tíz évben egyre több értékes gyepterületen jelenjen meg ismét a kíméletes extenzív legeltetés, mint fenntartó használat. Ugyanakkor az előrehaladott cserjésedés miatt a kiemelt jelentőségű élőhelyeken soron kívül szükséges a helyreállítás és a kedvező gyep-cserjés mozaik kialakítása.
A projektben a célterületeken kíméletes - a terület domborzati viszonyaitól függően - kézi, vagy gépi módszerrel tervezzük a cserjék mechanikus eltávolítását és a gyepterületek szabaddá tételét. A cserjék visszaszorítása nem lesz teljes mértékű. A mára erősen cserjésedett, teljesen záródott foltok mozaikszerűen megmaradnak, növelve az élőhelyi diverzitást - elsősorban az ízeltlábúak és a madarak szempontjából. A gyepes állapot visszaállítását követően reális a lehetősége a megfelelő fenntartó használatok ismételt bevezetésének, melyet az After-LIFE kezelési terv mutat majd be.
A projekt célterületei az alábbi Natura 2000 területeken belül találhatóak:
- Epöli szarmata vonulat (HUDI20016) területén: Gyermelyi gyep
- Gödöllői-dombság peremterületei (HUDI20040) területén: Fóti-Somlyó
- Debegió-hegy (HUDI20014)
- Gödöllői-dombság (HUDI20023) területén: Domonyvölgy és Küdői-hegy
- Budaörsi kopárok (HUDI20010)
- Érd-tétényi plató (HUDI20017)
- Felső-Tápió (HUDI20019) területén: Szentmártonkátai lőtér
- Alsó-Tápió és patakvölgyek (HUDI20050) - Tápiósági Földvár
2. Invazív növényfajok terjedése
Az invazív fajok borításának növekedése az őshonos cserjefajokhoz hasonlóan árnyékolással kiszorítja az őshonos gyeptársulásokat. Az akác esetében megjegyzendő az is, hogy a talaj nitrogén-tartalmának megemelésével hosszú távon is képes alkalmatlanná tenni a termőhelyet az őshonos fajok számára és a nitrofil, gyom jellegű aljnövényzet megtelepedésének kedvez.
A projektterületek megtisztításához várjuk önkéntesek jelentkezését a következő elérhetőségeken:
Zöldövezet Társulás, Herencsár Milán (+36 20 3444 750), onkentes@zoldovezet.info
3. Kedvezőtlen tulajdonviszonyok
A projekt egyes célterületein (Küdői-hegy, Tápiósági Földvár, Gyermelyi gyep és Domonyvölgy) a természetvédelmi kezelés megvalósításának komoly gyakorlati akadályát jelentik a kedvezőtlen tulajdonviszonyok. A kedvezőtlen tulajdonviszony megakadályozhatja az élőhely szempontjából szükséges kezelési beavatkozások megvalósulását, mivel sok, szakmai szempontból képzetlen érintett egyetértése nélkül nem kezdhető meg aktív beavatkozás. Kritikus példa erre a Küdői-hegy, ahol Közép-Magyarország egyik legértékesebb löszgyepe cserjésedik rendkívüli gyorsasággal a megfelelő szakmai kezelés hiányában. Ezzel párhuzamosan sok területen jelent meg ingatlanspekulációs szándék, vagyis termőföld helyett beépítési célú használat tervezése, aminek azonban mára - a jogszabályi és hatósági tiltások miatt - a tulajdonosok is látják az irrealitását. Azokon a területeken, ahol reális piaci árak mellett az ilyen tulajdonosok a terület eladása mellett döntenek, jó megoldás lehet a természetvédelmi célú állami tulajdonba vétel, hiszen akkor a kezelések megvalósítása egyetlen, ágazati jogszabályok alapján működő érdekelt hatáskörébe kerülnek.
4. Helytelen területhasználat
Egyes helyeken a talajfelszín és a vegetáció károsításával járó, illegális emberi használatok okoznak problémát. Ilyen pl. az illegális motoros közlekedés, a hulladék-elhelyezés és az illegális anyagkitermelés (jellemzően homok). Az egymással részben összefüggő problémák felszámolását az úthálózat fizikai korlátozásával (útlezárások, sorompók), tájékoztató táblák elhelyezésével, a talajfelszín roncsolás helyreállításával (földmunka), valamint kommunikációs eszközökkel kívánjuk elérni.
További információ:
http://www.grasslandlifeip.hu/
Kapcsolódó hírek
Ráncos gyászbogár és szarvas álganéjtúró: közösségi jelentőségű fajok új helyszíneken
A „Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon” című LIFE12NAT/HU/001028 azonosító számú pályázat végrehajtása 2013 óta folyik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kilenc projektterületén. A bogárfauna monitorozása során kiemelt figyelem irányul a közösségi jelentőségű („jelölő”) fajokra. Idén (2019-ben) fontos új adatokra sikerült szert tennünk.
TovábbSzorgos kis kezek 250 db facsemetét ültettek
A Közép-Budai Waldorf Iskola 70 fős csapatával végeztünk élőhely-rekonstrukciós munkákat a Fóti-Somlyó Természetvédelmi Területen.
TovábbErdőszerkezet-átalakítás Szentmártonkátán
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) 2016–
2018 között jelentős élőhely-helyreállítási munkálatokat
hajtott végre a szentmártonkátai lőtéren.
Szárazgyepek kezelése a máriahalmi Natura 2000 területen
A Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon
című, LIFE12NAT/HU/001028 azonosító számú pályázat
keretében 9 projektterületen zajlanak élőhelyhelyreállítási
munkálatok szárazgyepterületeken.
20 ÉV, 20 KÉPBEN, 2 HELYSZÍNEN
Tanösvény-átadóval, természetismereti játékokkal és a Tápió-vidék elmúlt 20 évének bemutatásával ünnepeltük a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet 20 éves jubileumát.
A Tápióságon zajló rendezvényen részt vett Balczó Bertalan helyettes államtitkár is.
Tőrösdarazsak és poszméhek terjedőben
Mint minden nagyobb rovarrendben, a hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) között is találhatunk olyan melegkedvelő, mediterrán elterjedésű fajokat, amelyek mostanában érzékelhetően gyakoribbak a hazai faunában.
TovábbBíborcincérek a Debegió-hegyen
Aki az idén tavasszal és nyár elején a Debegió-hegyen járt, úgy érezhette, szinte a tájjal együtt fellélegzik. Az inváziós akácok, ostorfák és bálványfák nagy részének eltüntetésével a területnek ismét az a képe, ami korábban volt: zárt és nyílt homokpusztagyep, melyet csupán a szándékosan meghagyott hazai nyárak tarkítanak.
TovábbÉlőhelykezelés Göd határában
Az itt végzett természetvédelmi célú irtás továbbra is sok arra látogatóból és helyi lakosból vált ki ellenszenvet. Következzen hát néhány tévhit-eloszlató gondolat arról, hogy nem minden az, aminek látszik!
TovábbÖNKÉNTESSÉG a szárazgyepek védelmében
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság önkéntes akciót szervezett a Zöldövezet Társulás Egyesület közreműködésével a szárazgyepek védelme érdekében megvalósított LIFE+ pályázatának keretében, és egyúttal újabb eseményt hirdet!
TovábbCsaládi nap Tápióságon
2017. október 14-én Igazgatóságunk a Zöldövezet Társulással közösen rendezte meg Tápióság határában, a Cimbáld-réten a Szárazgyepek LIFE+pályázathoz kapcsolódó családi napot.
TovábbÖnkéntesek a szárazgyepekért 2017
2017-ben folytatódott az önkéntesek bevonása a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ pályázat megvalósításába.
TovábbÉlőhelykezelés a Budaörsi Kopárokon
A Budaörsi Kopárokon végzett, természetvédelmi célú erdőirtás továbbra is sok arra látogatóból vált ki ellenszenvet. Következzen hát néhány tévhit-eloszlató gondolat arról, hogy nem minden az, aminek látszik.
TovábbÖnkéntesek a szárazgyepek megőrzéséért 2016
2016-ban is lelkes önkéntesek segítették a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ pályázat vállalásainak megvalósítását.
TovábbÉlőhelykezelés vagy erdőirtás?
Vajon mi zajlik a budaörsi kopárokon? Oszlassuk el a tévhiteket a természetvédelmi célú erdőirtással kapcsolatban.
TovábbHulladékgyűjtés és elszállítás a Tétényi-fennsíkon
Jelentős mennyiségű kommunális és egyéb hulladékot szállítottunk el Törökbálintról, a Tétényi-fennsíkról. Az eredmény szembetűnő.
TovábbHulladékgyűjtés és elszállítás a Tétényi-fennsíkon
Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület talán legértékesebb részén (hrsz. Törökbálint külterület 0152/44) egészen a közelmúltig méltatlanul kevés természetvédelmi célú beavatkozás történt. Ezen a kedvezőtlen helyzeten változást a 2013-as év hozott, amikor egyrészt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kapta meg a terület vagyonkezelői jogát és ezzel együtt a lehetőséget a tevőleges természetvédelemre, másrészt elkezdődött a nemzeti park által még 2012-ben összeállított és az EU-nak benyújtott "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ Nature pályázat, amelynek egyik kiemelt célterülete épp ez a különleges mészkőfennsík.
TovábbWorkshop a szárazgyepek védelméről
Igazgatóságunk 2016. január 21-én a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ Nature projekt keretében a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban zártkörű, igen sikeres workshopot rendezett a hazai nemzeti park igazgatóságok szakemberei, illetve a pályázatban részt vevő kutatók számára.
TovábbÖnkéntesekkel a természeti értékek védelméért
Javában zajlik a munka a Gödöllői-Dombvidék Tájvédelmi Körzet fokozottan védett Domonyvölgy-Bárányjárás területrészén. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ pályázat keretében a területen több mint két évtizede felhagyott legeltetés hiányában meginduló természetes beerdősülési folyamatoknak szab gátat. A munkák a terület kiemelkedő természeti értékei miatt nem végezhetők "gazdasági" méretekben.
TovábbSorompók az illegális használat ellen
A pályázat kezelésében lévő Natura 2000 területek némelyikén a rendszeres illegális gépjárműforgalom jelentős természetkárosítást okoz a védett növényzet letaposásával.
TovábbDombvidéki Zöld Forgatag – Családi napot tartottunk Gödöllőn
Idén 25 éves a Gödöllői Tájvédelmi Körzet. Az évforduló alkalmából a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Dombvidéki Zöld Forgatag címmel családi napot tartott a Gödöllői Királyi Kastély parkjában szeptember 6-án.
TovábbSorompók az illegális használat ellen
A pályázat kezelésében lévő Natura 2000 területek némelyikén a rendszeres illegális gépjárműforgalom jelentős természetkárosítást okoz a védett növényzet letaposásával.
TovábbKapcsolódó helyek
Fóti-Somlyó tanösvény
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható.
TovábbGerecsei Tájvédelmi Körzet
A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse. Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.
TovábbNatura 2000 hálózat
Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhelytípusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása.
TovábbGólyahír tanösvény, Tápióság
Túránk a Papp Károly Általános Iskola kertjéből, a volt Szirmay-kastély parkjából indul. Az egykori kastély-, ma iskolakert idős fái mellett elhaladva utunk során felkapaszkodunk egy meredek földvár tetejére, ahonnan csodás kilátásban gyönyörködhetünk.
TovábbGubóvirág Tanösvény
A Budaörsi-kopárok a Budai-hegység déli peremén fekvő kopár „sapkájú” dolomit hegyek csoportja. Erdőkkel, gyepekkel és sziklacsoportokkal tarkított változatos táj, amely a különleges alapkőzetnek, a dolomitnak köszönhetően rendkívül gazdag élővilágnak ad otthont. A mediterrán vidékekre jellemző fajok mellett a magasabb hegyek lakói is megtalálhatók itt.
Tovább