Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet
A Gödöllői-dombság a Cserhát hegyvonulatából kiindulva, fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Észak-alföldi hordalékkúp síkság közé. E dombság szívében, 1990 nyarán hozták létre a tájvédelmi körzetet annak érdekében, hogy az itt található kiemelkedő jelentőségű természeti és kultúrtörténeti értékeket megóvják. A védett terület Veresegyháztól Gödöllőn és Isaszegen keresztül Pécelig nyolc település határát érinti és 11.801 hektár kiterjedésű.
Természeti értékek
Növényvilág
Elhelyezkedése, geológiai és klimatikus
adottságai alapján ez a vidék átmeneti zóna az Alföld és az Északi-középhegység
között. Átmeneti jellegének köszönhetően különleges mezoklíma jött itt létre,
amely egyedülálló vegetáció kialakulásának adott lehetőséget. Ennek
köszönhetően két erdőtársulás (gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes,
kislevelű hársas-tölgyes) is innen vált ismerté a tudomány számára. Ezek az
erdők a hűvös kontinentális erdőssztyepp növényzet magyarországi képviselőinek
tekinthetők és máshol az országban nem vagy csak kis területet elfoglalva,
egy-két helyen fordulnak elő.
A tájra az erdővel borított területek
dominanciája jellemző. A növénytakarót szemlélve az összképre az egymást váltó
különböző erdőtársulások (pl.: gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes,
melegkedvelő tölgyes, pusztai tölgyes, sásos égerliget, stb.) élénk mozaikja
jellemző, amelyet különböző rét- és gyeptársulások (pl.: löszpusztarét,
homokpusztarét, meszes talajú láprét, stb.) tesznek még színesebbé és
gazdagabbá. Az előbbiekben írt természetes illetve természetközeli növényzet
mellett ma már az emberi beavatkozások eredményeként a kultúr- illetve
leromlott állapotú területek (telepített erdők, szabályozott patakok, stb.)
jelentős hányadát teszik ki a védett területnek. Nem elhanyagolható tényező az
erdők állapotában az sem, hogy királyi illetve kormány vadászterületként
századokon át elsősorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálták.
E táj virágos növényei között megtalálhatjuk a
középhegységek gyakoribb, de itt már ritkaságnak számító fajait (bükk,
janka-tarsóka, sárgaárvacsalán, ujjas sás, magyar repcsény, stb.), ugyanakkor a
pannon alföld jellegzetes képviselőit (homoki gémorr, homoki kikerics, kései
szegfű, homokviola, báránypirosító, stb.) is.
Állatvilág
Legrészletesebben a madárfaunát ismerjük. A
költő madárfajok száma száz körüli, köztük megtalálhatóak olyan fajok, mint a
darázsölyv, a holló, a fekete harkály, a guvat, a barna rétihéja és a jégmadár.
A fokozottan védett fajok közül a gyurgyalag nagyobb számban, a kerecsensólyom
szórványosan költ ezen a vidéken. Vonuláskor, kóborlás közben illetve táplálék
szerzéskor több ugyancsak ritka faj is látható a tájvédelmi körzet élőhelyein
(pl.: gyöngybagoly, halászsas, szürke küllő, stb.). A védett emlősök közül
egyes denevér fajok, cickányok, pelék, a menyét, a hermelin, vadmacska és a
borz viszonylag gyakoriak. A vízfolyások és mesterséges tavak mentén a
fokozottan védett vidra is előfordul,
általában, mint téli kóborló. A kétéltűek és hüllők közül gyakrabban kerül szem
elé a vízisikló, a zöld és fürge gyík, a zöld leveli és erdei béka valamint a
barna és zöld varangy. Ritkának számít a dombságban a mocsári teknős, a réz és
erdei sikló, a pannon és törékeny gyík. A
Tájvédelmi Körzet rovar, különösen a holt fához kötődő bogárvilága kiemelkedően
gazdag. Mindenképpen kiemelendő a fokozottan védett remetebogár, és kék pattanó
jelenléte. Mellettük cincérfajok egész sora, a védett pompás virágbogár, a
skarlátbogár, az óriás nünüke, az óriás galacsinhajtó érdemel említést.
Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők
Valkó már a középkorban is fejedelmi
vadászatairól volt híres, így például Mátyás király is szívesen vadászott a
környék erdeiben. A török hódoltság után a Grassalkovich-dinasztiát alapító
Grassalkovich Antal szerzett (olykor véres eszközökkel) birtokokat. Gödöllői
uradalmát a magyar kormány Ferenc Józsefnek koronázási emlékül vásárolta meg.
Az uralkodó a kastélyt és a parkot elfogadta, az erdőterületnek viszont csak a
vadászati jogára tartott igényt. Az erdőgazdálkodást az udvari vadászhivatal
felügyelte. Az erdőgazdasági munkák elmaradtak, állandó feladat volt a
vadállomány feldúsítása.
A helyzet 1945 után sem változott. Az 1989-ig
vadászterületként fenntartott térségben a betelepített fajok és a magas
vadlétszám akadályozta a szakszerű erdészeti munkát. Hosszú évtizedekig tart még
a károsított erdők állapotának javulása a vadeltartó képességhez igazított
vadlétszám elérése után. Emellett a Gödöllő környéki erdőkre a középkorban
virágzó szürkemarha kereskedelem is erősen rányomta bélyegét. Az évszázados legeltetés,
taposás hatására talaj sok helyen nagymértékben tömörödött, degradálódott,
illetve a legeltetés hatására sok helyen felnyíltak az egykor zárt erdők.
A terület forrásainak, patakjainak vízhozama folyamatosan
csökken. A Rákos patak oldalvölgyeiben több elingoványosodott forrás található.
Az Aranyos patak forrásai elapadóban vannak, de a Babati-tavak még megtelnek
vízzel. A közeli Pap Miska kútja is az autópálya megépítése óta csak szivárog.
A tapasztalható negatív tendenciák ellensúlyozására Igazgatóságunk az
utóbbi években több pályázat keretében indított élőhelyrekonstrukciós
programokat. Így pl. a Domonyvölgy melletti Bárányjáráson, vagy a
Kerepes-Kistarcsa határában elterülő Küdői-hegyen láthatóak ilyen jellegű
beavatkozások nyomai.
A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet bemutatása az "Itthon vagy!" c. műsorban:
Részletek:
- Cím: 2760 Nagykáta, Egreskátai út 11/A
- Kapcsolattartó: Szénási Valentin
- E-mail: szenasiv@dinpi.hu
- Telefon: +36 30 663 4652
Kapcsolódó programok
Egyhajúvirág túra Turán
A túra során egy jelentős természeti érték, az egyhajúvirág virágzását tekintjük meg Turán.
TovábbKapcsolódó hírek
„TeSzedd”-tünk
2016. április 28-29. között Igazgatóságunk működési területén több helyszínen is részt vett az egyre nagyobb tömegeket megmozgató „TeSzedd” hulladékmentesítő programban.
TovábbKödös tájakon jártunk – január 30-i túraélmények
Az elmúlt hétvégén vállalkozó kedvű vendégeink egy-egy ködös, ámde izgalmas programon vehettek részt a gödöllői rengetegben, valamint Királyréten a Hiúz Ház közelében.
TovábbÖnkéntesekkel a természeti értékek védelméért
Javában zajlik a munka a Gödöllői-Dombvidék Tájvédelmi Körzet fokozottan védett Domonyvölgy-Bárányjárás területrészén. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ pályázat keretében a területen több mint két évtizede felhagyott legeltetés hiányában meginduló természetes beerdősülési folyamatoknak szab gátat. A munkák a terület kiemelkedő természeti értékei miatt nem végezhetők "gazdasági" méretekben.
Tovább