1930 őszén kőfejtés közben bukkantak rá a Szemlő-hegyi-barlangra. A felfedezők Kessler Hubert, Futó András és Sebős Károly, egy meredek kürtőn lejutva közelítették meg a járatokat. A barlang ma ismert hossza 2,2 km.
Eredeti védetté nyilvánító határozat: Országos Természetvédelmi Tanács 388/1957. számú határozata. Védettségét a Szemlőhegyi-barlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 74/2007. (X. 18.) KvVM rendelet tartja fenn.
A védettség indoka és célja a különleges geomorfológiai értékkel rendelkező gyógybarlang és felszíni területének megóvása.
- A létesítésről szóló határozat száma: 388/57
- Törzskönyvi száma: 61 /TT/5 7
- Kiterjedése: 1,1 ha.
- Érintett városrész: Budapest, II. kerület.
A védett természeti értékek rövid jellemzése
1986-ban átadásra került a barlanghoz kapcsolódó kezelőépület és kb. 300 méternyi kiépített és kivilágított járat. Így már az utcáról betérő látogatók is megismerhették a föld alatti csodák világát. A barlang kiszolgáló épületeit és a barlang látogatható szakaszának felújítása 2002. novemberében kezdődik meg.
A Szemlő-hegyi-barlang a Pál-völgyi-barlanghoz hasonlóan hévizes eredetű. Falait dúsan borítják a melegvízből kivált képződmények: borsókövek karfiolra emlékeztető formák.
A fogadóépület fölötti terület szépen parkosított, sétautakkal, pihenőkkel ellátott. Legmagasabb pontján található a Barlangkutató Emlékkert, amely az elhunyt barlangkutatóknak állít emléket.
Főbb veszélyeztető tényezők
A Szemlő-hegyi-, és a Pál-völgyi-barlangnál is veszélyforrásként jelentkezik a felszíni terület nagyfokú beépítése, ennek következtében a beszivárgási felületek csökkenése és a közmű-meghibásodás okozta szennyezés. A több éve életbe léptetett - természetvédelmi és építkezési hatóság által közösen kidolgozott - intézkedés - rendszer a barlangok fölött teljes építési tilalmat, közvetlen környezetben pedig erőteljes korlátozásokat, ill. speciális műszaki követelményeket ír elő.
