Parkkeresztelő: bemutatkozik a Kessler Hubert park

A Kessler Hubert park ünnepélyes felavatása

Új névtábla került a Szemlő-hegyi-barlang felszíni területére: a park új elnevezése a hazai barlangkutatás egyik legjelentősebb alakjának, dr. Kessler Hubert karszt- és barlangkutatónak állít emléket. A névadásra a Magyar Karszt-és Barlangkutató Társulat kezdeményezésére, a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Éve alkalmából került sor.

Kessler Hubert (1907. november 3.-1994. február 1.), a hazai barlangkutatás egyik legjelentősebb alakja volt. A Szemlő-hegyi-barlang felfedezője, számos barlangi útvonal első bejárója 1907. november 3-án született. Édesapja szenvedélyes vadászként sokszor magával vitte lesre, őt viszont nem a vadászat izgalma ejtett rabul, hanem azok a barlangok érdekelték, amik előtt megpihentek. Alig tizennégy esztendős volt, amikor ruhaszárító kötélből és seprűnyélből eszkábált eszközökkel először ereszkedett le a Solymári-barlangba.

Útja hosszú és rögös út volt a gimnáziumtól a kadétiskolán és a mérnöki pályán át a földtudományi tanulmányokig. Sokoldalú műveltségének jó hasznát vette: egyaránt volt hegymászó, könnyűbúvár, barlangok feltárója és idegenforgalmi szakember. Életrajzírója, Székely Kinga szerény, zárkózott, de megalkuvást nem ismerő emberként emlékezik vissza rá.

A valódi barlangkutatást a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Barlangkutató Szakosztálya (BETE) tagjaként kezdte meg. Ez a munka nem csak tudományos eredményeket és izgalmas barlangász kalandokat hozott a számára, de itt találkozott lelkes túratársával és későbbi feleségével, Szekula Máriával is. Mária hegymászó és barlangkutató teljesítménye kiemelkedőnek számított a kor hölgyei között, az ő nevéhez fűződik a Szemlő-hegyi-barlang egy szakaszának felfedezése: a „Tű-fokának” elnevezett átjárón kis termetének köszönhetően csak ő tudta keresztülpréselni magát (emlékét a Mária terem őrzi). 1927-től Kessler kutatótársaként dolgozott, 1935-ben pedig a Baradla Hangversenytermében házasodtak össze.

Kessler Hubertet 1935-ben, házasságának évében nevezték ki a Baradla-barlang igazgatójának. Tíz évig töltötte be a tisztséget, fontos szerepet játszott a barlang kiépítésében. A világháború után politikai okokból egy ideig mellőzték, rehabilitációját követően térhetett csak vissza a tudományos életbe. Hosszú, aktív életet élt, megérte a Szemlő-hegyi barlang feltárásának 50. évfordulóját – 1980. november 9-én ő mutatta be a kiépített szakaszt.

A Szemlő-hegyi-barlang felszíni védőterülete évtizedek óta természetvédelmi oltalom alatt áll. 2020 óta itt található az igazgatóság Kőpark tanösvénye, a  fiatalabb látogatókat a barlang meséjéhez kapcsolódó játszótér várja, a tragikus balesetben elhunyt barlangkutatók és hegymászók emlékét pedig kis emlékpark őrzi.

Szemlő-hegyi-barlang

A Szemlő-hegyi-barlangot előszeretettel látogatják iskolai, óvodai csoportok, családok és turisták egyaránt. Nem csoda, hiszen a barlangban igazi mesevilág, a lágogatóközpontban szórakoztató interaktív kiállítás, vetítőtermében szemet kápráztató 3D-s film, a barlang feletti parkban játszótér és az ország kőzeteit bemutató tanösvény várja őket.


BARLANGOLJUNK! - március a Barlangok Hónapja, így számos kedvezménnyel várunk Titeket!
További információ>>

Tovább

Szemlő-hegyi-barlang felszíni védőövezete TT

1930 őszén kőfejtés közben bukkantak rá a Szemlő-hegyi-barlangra. A felfedezők Kessler Hubert, Futó András és Sebős Károly, egy meredek kürtőn lejutva közelítették meg a járatokat. A barlang ma ismert hossza 2,2 km.

Tovább
További kapcsolódó helyek megjelenítése További kapcsolódó helyek elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.