A vadmacska évének méltó szakmai zárása
Megjelenés: 2024.12.16
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #169179;"><strong>2024-ben a lopakodás nagymesterét, a vadmacskát választotta a vadonleső program az év emlősének. Ennek kapcsán szeretnénk összefoglalni idei fajvédelmi tevékenységeinket. Folytattuk a faj kutatását (vadkamerázás, genetikai minták és gázolt tetemek gyűjtése) a <a style="color: #169179;" href="https://www.facebook.com/watch/?v=701877805443436">Börzsöny</a>, a <a style="color: #169179;" href="/hu/hir/vadmacskakaland?fbclid=IwY2xjawHE_aJleHRuA2FlbQIxMQABHWnKMpCijC53uxUBt2GLPbgr6ZmbPevjo9iA-fXDulsb-ym3YhMVqGlpww_aem_aYUzbJJW5JpuAa476YOmYA">Pilis-és a Budai-hegység területén</a>.</strong></span></p>
Részt vettünk a Vadmacska Gálán , a Budakeszi Vadasparkban rendezett Vadmacska nap és futóverseny rendezvényen és 2 vadmacska szabadon bocsátásán. Vadmacskákkal kapcsolatos terepi munkánkba Dr. SOS is bepillantást nyerhetett. Átfogó szakmai cikket írtunk az év elején (Állatvilág 2024/2 sz.) és az év végén is.
Tovább folyt a sikeres Vadmacska Fajmegőrzési Programunk, amely a DINPI, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budakeszi Vadaspark közötti együttműködés keretében valósul meg.
A Fajmegőrzési program keretében idén, 2024. december 5-én, negyedik alkalommal került megrendezésre „a lopakodás nagymestere végveszélyben” c. szakmai rendezvény. Az idei év kiemelt témája „A vadmacska helyzete a Pilis-Budai hegység térségében” volt. A megismerhették a vadmacska veszélyeztetető tényezőit, kiemelten a házimacskák okozta hatásokról szóló legújabb kutatásokat.
Dr. Pongrácz Péter (ELTE) „Bort iszik, vizet prédikál: mit tudnak a vadmacskáról és a felelősségteljes macskatartásról a hazai macskatartók” című előadásában bemutatta, hogy a hazai vadmacska populáció egyik legsúlyosabb veszélyeztető tényezője a felelőtlen macskatartás. A hazai macskatartás ellentétes mivoltát, mely szerint megtalálható a tudatosság a macskatartásban, azonban akár a szakértők szokásait is szükséges megváltoztatni a vadmacskák védelme érdekében.
Dr. Biró Zsolt (MATE) előadásában képet kaptunk a házimacskák mozgáskörzetének vizsgálatáról. Tractive-kutatásának eredménye, hogy a kijárós ivartalan macskák is találkozhatnak vadmacskával, habár az ő mozgáskörzetük jelentősen csökken ivaros társaikhoz képest. Így nem elhanyagolható a vadmacskák védelme szempontjából.
Dr. Lanszki József (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) a vadmacska dél-dunántúli terepi felmérésének és országos post-mortem vizsgálatának tapasztalatairól mesélt részletesen. Kutatása alátámasztotta, hogy csak külső jegyekre támaszkodva nem tudjuk pontosan megmondani, hogy vadmacskát vagy hibrid egyedet látunk-e.
Burányi Virág (Budakeszi Vadaspark) „Cirmos cica baj” címmel a Vadmacska Fajmegőrzési Projekt eddigi eredményeit mutatta be részletesen. Kutatása részeként bemutatta milyen illatanyagokat preferálnak a vadaskert állandó macskái, illetve 4 repatriálásra kerülő vadmacska mentésének és kiengedésének körülményeit. Az előző előadásban említett bundamintázatok kapcsán is keresték az összefüggéseket, de kérdőíves felmérést is végeztek annak tekintetében, hogy a szakmai végzettséggel rendelkezők milyen hatékonyan ismerik fel a fajt és mit gondolnak veszélyeztető tényezőiről.
Zárásként Novák Adrián kollégánk „Észrevétlen vándor” címmel tartott előadást az M237-es kódjelű GSM nyakörvvel ellátott svájci farkas Budapest körüli több hetes tartózkodásának és útjának nyomon követéséről. Ezzel mutatta be a nagyragadozó békés, alkalmazkodó útját, amely során sikerült konfliktus nélkül áthaladni a sűrűn lakott urbán területeken.
A konferenciát kis terepi programmal zártuk, ahol Pilismaróton megtekinthettünk egy átlagos kamera csapda ellenőrzést, valamint a Vadaspark által telepített (puha szabadon bocsátásra alkalmas) repatriáló ketrecet.
Fotók: Surányi Linda/Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft. és Takács András Attila/Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Major Borbála és Novák Adrián
Kapcsolódó helyek
Budai Tájvédelmi Körzet
A Budai-hegyek fokozódó beépülése, a természetes élőhelyek egyre gyorsuló pusztulása, nemcsak az élővilágot, de a folyamatot gerjesztő lakosság testi és lelki egészségét egyaránt veszélyeztetni kezdte. Így 1978-ban létrejött, a Budai-hegység nagy részének jogi védelmét biztosító, 10528 hektár területű Budai Tájvédelmi Körzet. Igaz, a budai térségben kisebb-nagyobb területeket már a korábbi években védetté nyilvánítottak, de a terület átfogó védelme csak ekkor valósult meg.
TovábbA Börzsöny
Évmilliókkal ezelőtt a Börzsöny ősvulkán tömbje közel 2000 méter magasan emelkedett a tenger szintje fölé. A későbbi kitörések nyomán kialakuló beszakadások illetve az erőteljes lepusztulások révén a mai legmagasabb pont – a 939 méter magas Csóványos – már „csak” huszadik a száz legmagasabb magyar hegycsúcs listáján.
TovábbA Pilis
A Dunakanyar néven közismert, európai hírű tájunk jobb parti hegyeit évszázadokig Pilis néven ismerte mindenki. Földtani történetükben azonban nagyon különböznek, ezért kettébontásuk indokolt: a déli része a Pilis, tőle északra pedig a Visegrádi-hegység emelkedik.
TovábbA Natura 2000 tölgyerdők szerkezeti és kompozíciós biodiverzitásának növelését célzó természetvédelmi eszközök
Időszak: 2017.07.01 - 2026.12.31
Folyamatban
A projekt célja: NATURA 2000 tölgyerdők természetvédelmi kezelése, szerkezeti és összetételi diverzitásának növelése; mert a változatosság gyönyörködtet!
Tovább