Avarváros lakói
Megjelenés: 2019.11.15
November van, szürke nyirok fed mindent. A fák szinte kopaszak, néhány levél kapaszkodik már csak erőtlenül a vékony ágacskákba. Lassacskán minden elcsendesül...
Az udvar egy eldugott, hátsó
sarkába hatalmas kupac levél „éktelenkedik”. Pár hét alatt egész nagyra
duzzadt, hisz tucatnyi gyümölcsfa, egy mogyoró és egy hatalmas hárs is él a
kertben. Tavasszal megannyi beporzónak nyújtanak táplálékot virágaikkal, nyáron
árnyat és gyümölcsöt adnak, ilyenkor ősszel pedig levetik lombjukat és sűrű
levélréteggel borítják az udvart. Ez a rendezett udvarhoz és a gyomlált kerthez
szokott emberi szemnek sokszor zavaró lehet, így halomba gyűjtve inkább
szabadulna tőle. Legtöbbször elégetve azt…
Ha azonban pl. komposztálóba
(vagy csak a kert egy eldugott sarkába) halmozzuk az összegyűjtött leveleket, felfedezhetjük
milyen sűrűn tobzódik benne az élet, a legkisebb apróságoktól akár a
nagyobbacska emlősökig.
Százlábúak vadásznak magányosan,
korhadékevő ezerlábúak járják „avarvárost” és aprózzák a leveleket. Ebben a
hatalmas munkában azonban nagy segítségükre vannak egyes csigák és meztelencsigák,
növényevő atkák és pl. a pinceászkák is. Giliszták húzzák a talajba az aprózott
növényi darabkákat, amit aztán gombák és baktériumok bontanak tovább, míg életet
adó talaj nem lesz újra belőle. Az apró, gyorsan mozgó ősi rovarok, az
ugróvillások pedig épp ezeken a mikroszkópikus élőlényeken legelésznek.
A serény ízeltlábúak segítenek a
fa lehullott szerves anyagát újra talajjá formálni, ami így nem veszik el
(ellenben, ha elégetjük), táplálja anyanövényét és nem jutnak mérgező anyagok a
levegőbe. De nem csak értékes tápanyag, hanem téli búvóhely is lehet
„avarváros”. A meleget adó, réteges dunna alá erre az időszakra szívesen
vackolnak sünök, hogy aztán tavasszal újra kiskertünk serény rovarvadászai
legyenek.
Ne pusztítsuk hát el avarváros lakóit, ne égessük el az összegyűlt avart
és a növényi maradványokat!
Tarjányi Nikolett
környezeti nevelő
Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont
Kapcsolódó helyek
Duna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.
TovábbHiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont
A Magas-Börzsöny kapujában, számtalan túraútvonal kiindulópontjában található mozgalmas, új kiállítással és tanösvénynel kiegészült minősített erdei iskolánk, ahol iskolai és óvodai csoportoknak egy napostól az egy hetesig, szállással egybekötött változatos programokat biztosítunk.
TovábbA Börzsöny
Évmilliókkal ezelőtt a Börzsöny ősvulkán tömbje közel 2000 méter magasan emelkedett a tenger szintje fölé. A későbbi kitörések nyomán kialakuló beszakadások illetve az erőteljes lepusztulások révén a mai legmagasabb pont – a 939 méter magas Csóványos – már „csak” huszadik a száz legmagasabb magyar hegycsúcs listáján.
Tovább