Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Közösségi közlekedéssel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkba

Megjelenés: 2025.01.14

<p><span style="color: #ba372a;"><strong>Hazánk legnagyobb számban látogatott kirándulóhelyei, a Pilis és a Börzsöny nem csak az autóval érkezők célpontja.</strong></span></p>

Az elmúlt években minden eddiginél többen választották a természetjárást a szabadidő eltöltésére. Ennek köszönhetően az elsősorban Budapestről elérhető népszerű túrázó- és kirándulóhelyekre (Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység és a Börzsöny) a szokásos emberáradat többszöröse érkezett, mely az érintett területek környezeti terhelését jócskán megemelte.

A havazás megérkezésével a magasabban fekvő kirándulóhelyeket szabályosan "ellepték" a kirándulni vágyók. Több helyen hatalmas forgalmi dugók alakultak ki és több útszakaszt le is kellett zárni.

A Börzsöny és a Pilis a közepes- és nagy túrák kedvelt helyszínei, azonban a legtöbben a fővárostól való távolság miatt autóval érik el a választott kirándulóhely kiindulópontját. Szerencsére azonban léteznek jó alternatívák, melyekkel jelentősen tudjuk csökkenteni a védett terület a környezeti terhelését.

Íme a Berki Zoltán turistatérkép- és kalauz szerkesztő által összeállított közösségi közlekedési segédletek:

BUDAPEST -> BÖRZSÖNY

BÖRZSÖNY -> BUDAPEST

BUDAPEST -> PILIS

PILIS -> BUDAPEST

SZOB - NAGYBÖRZSÖNY KISVASÚT MENETREND 2025

Kapcsolódó helyek

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.

Tovább

A Börzsöny

Évmilliókkal ezelőtt a Börzsöny ősvulkán tömbje közel 2000 méter magasan emelkedett a tenger szintje fölé. A későbbi kitörések nyomán kialakuló beszakadások illetve az erőteljes lepusztulások révén a mai legmagasabb pont – a 939 méter magas Csóványos – már „csak” huszadik a száz legmagasabb magyar hegycsúcs listáján.

Tovább

A Pilis

A Dunakanyar néven közismert, európai hírű tájunk jobb parti hegyeit évszázadokig Pilis néven ismerte mindenki. Földtani történetükben azonban nagyon különböznek, ezért kettébontásuk indokolt: a déli része a Pilis, tőle északra pedig a Visegrádi-hegység emelkedik.

Tovább

A Visegrádi-hegység

A Visegrádi-hegységet elsősorban az különbözteti meg a Pilistől, hogy vulkáni eredetű. A Kárpátok felgyűrődése miatti tektonikai feszültségek heves vulkanikus tevékenység formájában oldódtak fel a késő-miocén földtörténeti kor során, mintegy 20 millió éve. A rövid - egymillió év alatt lezajlott - vulkanizmus lávatakarói a Pilis hegyalkotó kőzeteit, a dachsteini mészkövet és a fődolomit rétegeket fedték le. A vulkanizmus korai szakaszát idézi a dunabogdányi Csódi-hegy, amelyet egy, csak felboltozódást okozó, de a felszínt akkoriban takaró kőzeteket áttörni nem képes vulkáni tevékenység alakított ki.

Tovább

A Duna

Nemzeti parkunk névadó folyama – a Volga után – Európa második legnagyobb folyóvize, jóllehet jelentőségében messze elsőséget élvez.

Tovább