Duna-Ipoly Nemzeti Park

Ócsai Tájvédelmi Körzet

<p>Budapesttől mintegy 35 km-re, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál helyezkedik el Ócsa község és az őt körülölelő turján-vidék, melyen 1975-ben jött létre az Ócsai Tájvédelmi Körzet 3.575 ha nagyságú területen.</p>

Természeti értékek
Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Tisza köze hajdani kiterjedt lápterület egyik utolsó ékes maradványfoltja. A Duna egykori jégkorszaki medre, és a folyószabályozások előtti Duna árterülete néhány évszázada még összefüggő, hatalmas kiterjedésű vizenyős, lápos, mocsaras területet alkotott, amit turjánvidéknek neveztek. Napjainkban a botanikai és állattani ritkaságait, értékeit a XIX. századi lecsapolások eredménytelensége miatt fennmaradt állandó vízjárásnak köszönheti. Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai.

Növényvilág
A természeti értékekben gazdag kaszálórétek hajdan éppen emberi tevékenység (rendszeres kaszálás) által alakultak ki és maradtak fenn, s így tarthatók fenn ezután is. Egész évben gyönyörű látványt nyújtanak, de igazán tavasszal pompáznak, amikor virágzanak az e területre jellemző orchideafélék, a kosborok és bangók (vitéz kosbor, mocsári kosbor, szúnyoglábú bibircsvirág, pókbangó), a szibériai nőszirom, kisfészkű aszat, a mélyebb fekvésű helyeken a kormos csáté, téli sás stb.
Az itt található erdők a régebben használatos, ma már jobbára háttérbe szorult szálaló, egyedkiválasztó művelési móddal kialakult ősi erdőtípusok. A legértékesebbek az égerlápok, melyeket az év nagy részében víz borít, így a fák gyökerei támasztógyökeresek, melyet népiesen "lábas" égernek neveznek. Magasabb fekvésű területeken ligeterdőket találunk tölgy, kőris, szilfa fajokkal, dús aljnövényzettel. Említésre méltó a tavaszi csillagvirág, sárga árvacsalán, nyári tőzike és a helyenként tömeges gyöngyvirág, nyár végén pedig egyes kaszálóréteken a kornistárnics.

Állatvilág
A terület állatvilága fajban és egyedszámban is igen gazdag. Meg kell említeni a nagyközönség számára ritkán mutatkozó ízeltlábúakat (pl. kis szarvasbogár), a százlábút, illetve a ritka reliktumfajként ismert szárazföldi ászkarákot.
Barangolás során szemünk elé kerülhet a számtalan lepkefaj közül a ritka ezüstsávos szénalepke, a nádas, gyékényes területen a kis gyékénybagoly lepke is.
A vizes lápfoltokban, csatornákban a közönségesnek számító halfajok mellett megtalálható a lápokra hajdan oly jellemző réti csík és lápi póc.
Hazai kétéltűfaunánk jeles képviselője a mocsári béka tömegesnek mondható. Kora-tavaszi nászi időszakában égszínkék színével kápráztatja el a szerencsés arra járót. Találkozhatunk még barna varanggyal, vöröshasú unkával, erdei békával, ásóbékával, zöld levelibékával, a vizekben kecskebékával, tarajos és pettyes gőtével.
Gazdag madárvilágának köszönhetően a tájvédelmi körzet nagy része kiemelt jelentőségű, nemzetközileg is védelem alatt álló ún. Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A madarak megfigyelését, tudományos felmérését, az érdeklődők számára történő ismertetést 1983 óta az Öreg-turján területén lévő Madárvárta kutatói végzik, ahol az év bizonyos időszakában előzetes bejelentkezés után bárki részt vehet a tudományos munkában.
A területre jellemző néhány madárfaj: nagykócsag, szürke gém, barna és hamvas rétihéja, fekete gólya, rétisas, cigány réce, kis vöcsök, bíbic, sárszalonka, piroslábú cankó, jégmadár, nádirigó, fülemülesitke, tücsökmadarak, nádiposzáták stb.
Az emlős állatfajok közül jellemzők az apró rágcsálók (törpe egér, csíkos egér), szőrmés ragadozók (menyét, hermelin, nyest), a vidra, vaddisznó, őz, és gímszarvas, az utóbbi időben pedig megjelent a hód is.

Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok
A védett értékek fennmaradását leginkább a terület kiszárítása veszélyezteti. A Duna-völgyi főcsatorna épp itt, az ócsai és a dabasi turjános között szeli át a vidéket. Szerencsére a Dunát a Tiszával összekötő csatorna is csak Dunaharaszti és Dabas között készült el.
A talajvízszint csökkenéséhez e mellett a vízgyűjtőben létesített öntöző kutak is hozzájárultak. Az 1990-ben elkészült bukógátakból, tiltós átvezetésekből, zsilipekből álló vízszintduzzasztó rendszertől a csökkenő tendencia megállítását várjuk. A lápok feltöltődését az öregturján közvetlen közelében folyó szántóföldi növénytermesztésből bemosódó anyagok is siettették. Lelassítja a hínár eltávolítása, a nád és sás rendszeres aratása.
A gyepek parlagon hagyása beerdősülésükhöz, védett növénytársulásaik átalakulásához vezet. Rendszeres legeltetéssel, kaszálással fenntarthatók. Az erdőket a kiszáradás mellett a bírság ellenére előforduló engedély nélküli fahasználatok és a falopás veszélyezteti.
A vízi, a réti és az énekesmadarak számára egyaránt változatos élőhelyek költési időben nem látogathatók. Ennek ellenére az ezeket elkerülő kijelölt turistautak mentén lehetővé válik a védett értékek teljes körű megismerése.
Az öregfalu és a pincesor csak a tulajdonosok és az önkormányzat segítő együttműködésével óvható meg. Az omladozó pincék felújítása, újranádazása, a hagyományok felélesztése idegenforgalmi vonzerő. Potenciális veszélyt jelent az alsónémedi szemét és a turján vízgyűjtőjében a szennyvíziszap elhelyezés és a kavicsbánya-tó üdülési célú igénybevétele. Ez utóbbi a környezetre veszélyt jelentő volta mellett életveszélyes is.

Kultúrtörténeti értékek
A tájvédelmi körzet három község, Ócsa, Inárcs és Dabas közigazgatási területén helyezkedik el. A tájvédelmi körzet névadó faluja, Ócsa, kultúrtörténeti és néprajzi értékekben a leggazdagabb. Itt található a még ma is működő, XII.-XIII. században épült "premontrei" erődtemplom, mely az 1996. évben befejeződött felújítás után eredeti pompájában kápráztatja el az idelátogatót. A templom szentélyében az eredeti freskótöredékekben gyönyörködve, az elmúlt évszázadok hangulatát eleveníthetjük fel.
A református templom környezetében található a tájvédelmi körzet részeként védett "öregfalu", ahol még fellelhetők a XVIII. századi népi építészet nyomai, az un. kétbeltelkes településszerkezet apró parasztportái, nádfedeles lakóépületei. Ebben a környezetben található az Ócsai Tájvédelmi Körzet irodaépülete, valamint a Tájház, ahol az idelátogató megismerkedhet a XVIII.-XIX. századi ócsai ember használati eszközeivel, szokásaival, néphagyományaival, és részt vehet különböző foglalkozásokon (kézműveskedés, kenyérsütés, élőszavas mesehallgatás, természetismereti foglalkozások) is, valamint innen indulhatunk a környék védett területeit bemutató szakvezetéses túrákra.

Javasolt túraútvonalak
Ajánlott minden túrát az Ócsai Tájháznál kezdeni, a túraútvonalakkal kapcsolatban felvilágosítást kérni. Kérjük a túrázókat, hogy a tájvédelmi körzet területén a védett értékek megóvása érdekében a kijelölt turistautakról ne térjenek le! Ettől eltérő túraigények esetén, kérjük tájékozódjanak a lehetőségekről a tájvédelmi körzet túravezetőjénél! A piros és zöld jelzést követve a „Pest vármegyei piros” túramozgalom útvonalán ellátogathatunk az Öreg-hegyi pincesorra, ahol a népi építkezés egy sajátos formáját láthatjuk. A pincék a vizes turjánvidék és a homokterület találkozásánál helyezkednek el egyszerűen földbe vájva, lejáratukat a gádort ollóágas nyeregtető fedi. A pincék között helyi gazdák hagyományőrző munkáinak lehetünk tanúi, esetleg szíves invitálásukra lehetünk annak élvezői is. A pincehegyről letekinthetünk a láperdőkre, láprétekre. A pincesort elhagyva a piros és a zöld jelzés szétvélik, a piroson továbbhaladva a Csévharaszti borókás felé vehetjük az irányt, a zöld jelzést követve pedig Pusztavacsra juthatunk el, ahol Magyarország földrajzi középpontja található. A sárga jelzésen az öregfaluból kiérve néhány kilométeren keresztül a főúton haladva eljutunk a Selyem-réti tanösvényre, utána pedig Inárcsnak fordulhatunk. A Selyem-réti tanösvényt autóval is megközelíthetjük, a kezdőpontnál parkoló található. A tanösvény a lápedők világát mutatja be (tanösvényvezető segédlet elérhető a „Duna-Ipoly” okostelefonos applikációban), a végén lévő réten pedig lehetőség van a kihelyezett asztaloknál, és a kijelölt tűzrakó helynél piknikezésre (tűzgyújtás csak tilalmi időszakon kívül lehetséges!), a gyerekek számára pedig egy kisebb játszótér is rendelkezésre áll.

Részletek:

Cím: 2364 Ócsa, Lőrinc u.1.
Kapcsolattartó: Nagy István, Berecz Tibor (turizmus, látogatás)
E-mail: nagyi@dinpi.hu, bereczt@dinpi.hu
Telefon: Nagy István: +36 30 663 4616, Berecz Tibor, +36 70 504 2382

Látogatással kapcsolatos információk: Berecz Tibor, +36 70 504 2382 (munkaidőben), bereczt@dinpi.hu

Kapcsolódó programok

Az eltűnt Duna-meder nyomában

Az Ócsa környéki turjánvidéket a jégkorszakban maga a Duna alakította, a régi medrek nyomában pedig évszázadokon keresztül egy végtelen vízi világ terült el.

Tovább

Madárgyűrűzés az Öregfaluban

A PROGRAM BETELT!

A Tájház madáretetőjénél nagy a forgalom a téli hónapokban. Nem is lehetne ilyenkor jobb helyet találni ahhoz, hogy jobban megismerjük kertjeinket látogató madárfajokat.

Tovább

Madárgyűrűzés az Öregfaluban

A Tájház madáretetőjénél nagy a forgalom a téli hónapokban. Nem is lehetne ilyenkor jobb helyet találni ahhoz, hogy jobban megismerjük kertjeinket látogató madárfajokat.

Tovább

Selyem-réti békák világa

A Selyem-réti tanösvény a kétéltűek és hüllők paradicsoma, tavaszi időszakban nem nehéz erdei és mocsári békákkal, gyíkokkal, siklókkal összefutni.

Tovább

Őszi kikericsek nyomában

Az őszi időszak egyik leglátványosabb növénye az őszi kikerics.

Tovább

Táj Nemzetközi Napja - A tájban élő ember és hagyományos ökológiai tudás

Ismeretterjesztő előadás az Ócsai Tájházban.

Tovább

Madarat lehet fogatni velünk! – madárismereti délelőtt

A Tájház mellett és a tanösvényen működő madáretetők kiváló lehetőséget nyújtanak, hogy bepillantást nyerhessünk a madarak téli életébe.

Tovább

Madarat lehet fogatni velünk! – madárismereti délelőtt

A Tájház mellett és a tanösvényen működő madáretetők kiváló lehetőséget nyújtanak, hogy bepillantást nyerhessünk a madarak téli életébe.

Tovább

Madárgyűrűzés az Öregfaluban

A téli hónapokban a madáretetők megfigyelése kiváló alkalmat ad, hogy jobban megismerjük a kertünkbe látogató madarakat és azok viselkedését, valamint megtanuljuk felismerni a gyakori fajokat.

Tovább

Mesés szombat - tájházi családi délelőtt

A mese mindenkié!
Tájházunk hagyományos környezetében várjuk a családokat minden hónap 3. szombatján, hogy együtt kalandozzunk a népmesék világába.

Tovább