Erdei madársóska
Szent Patrikot 16 éves korában kalandozó pogány írek rabolták el szülőhazájából, Skóciából. Évekig kellett nomád módon élnie az erdőben, ahol a madársóska vitamintartalmú, üdítően savanykás leveleit fogyasztotta, ez mentette meg az éhhaláltól. A savanyú ízt egyébként az oxálsav adja, amiről a növény a tudományos nevét kapta.
A madársóskával és a védőszenttel kapcsolatos másik történet, hogy
Patrik a növény hármas levele segítségével igyekezett megértetni
híveivel a szentháromság lényegét. Írország védőszentjéről, az V.
században élt Szent Patrikról számos legenda maradt fenn és hozzá
kötődnek az írek nemzeti jelképei. A régi ír címereken a madársóska
látható. Mára a madársóskát a lóhere váltotta fel, Szent Patrik napján
minden ír háromlevelű lóherét tűz a kalapjába, vagy lóherés pólót visel
és énekelve vonul fel a városok főterein. A madársóska helyettesítése a
lóherével minden bizonnyal a két növény hasonlóságának köszönhető,
hiszen mindkettőnek hármas levele van.
A madársóska üde, árnyas erdők növénye, virágzásának meg kell előznie
a lombfakadást, mert azután már nem lenne elég fény a virágképzéshez.
Jellegzetes alvó növény, sötétedéskor levelei összecsukódnak, míg a
reggeli fényben szétterülnek. Már 2000 évvel ezelőtt írtak róla, mert
fontos gyógynövénynek tartották, a középkorban pedig egyike volt a
boszorkánynövényeknek.
Oxalis acetosella LINNÉ, 1753