25. Hódgát, hódmocsár és hódgát-analóg
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'Times New Roman',serif;">A hazai hódállomány az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett. Az általa okozott károk mellett a táji vízháztartás javításában azonban kiemelkedő pozitív szerepe van, mely a hóddal való együttélésre készteti a társadalmat.</span></p>
Az európai hód (Castor fiber) a Kárpát-medence egyik tipikus, vizes élőhelyekhez kötődő emlőse, mely élőhelyeinek megszüntetése és a vadászat miatt az 1870-es években kipusztult Magyarországról. Az 1980-as évektől szórványosan van hazai adatai, majd állománya spontán betelepülés, szaporodás és betelepítési projektek révén jelentősen megnőtt. Ma már számos folyó és patak mentén jelen van.
A hód által patakmedrekbe épített gátak egy része a mederben okoz duzzasztást, más esetben a környező terep is víz alá kerül.
Az ilyen kiterjedt, állóvízű hódmocsár kialakulhat úgy is, ha meglévő műtárgyra épül a hódgát.
A hódmocsár számos állatfaj számára biztosít életteret, pl. madaraknak, kétéltűeknek, melyek számára fontos mocsaras területek a vízrendezések révén töredékükre csökkentek.
A sajátos élőhely-alakító tevékenységük miatt szokták a hódokat ökoszisztéma mérnök-fajnak is tekinteni.
A gátak okozta duzzasztás nagymértékben segíti a víz kilépését a hajdani mocsarak, lápok, árterek helyére. A természetes mélyvonulatokba (ld. mocsarak, hajdani folyómedrek) kivezetett árvízi hozamok ott tárolódni, párologni, szikkadni tudnak. Az árvízi hozamok ilyen természetalapú kezelése, a lefolyás lassítása a települések belterülete felett hozzájárul az árvízi kockázat csökkentéséhez. Azokon a helyeken azonban, ahol hódgát általi vízkivezetés káros elöntést okoz, ott jelen gyakorlat szerint felszámolják őket.
A természetalapú táji vízmegtartás olcsó, önfenntartó módja a hód gátépítő tevékenységének eltűrése, támogatása. Ezt már sok országban felismerve, inkább alkalmazkodni igyekeznek a hód tevékenységéhez. A hódgátak magasságát pl. egy cső-beépítéses eljárással lehet szabályozni.
Települési környezetben a hódok általi „fakivágás” drótháló fatörzsre tekerésével, rögzítésével akadályozható meg, melyre több hazai példa is van.
A hódok gyakran meglévő műtárgyakra építik fel gátjaikat (link a esettanulmányra, ezzel növelik a megtartott víz magasságát, tömegét.
A hódgátak a halfauna egy részére átjárhatók.
A hódok nem minden vízfolyás mentén képesek megtelepedni, azonban hódgáthoz hasonló egyszerű építményekkel
az emberiség is tudja segíteni a táji vízmegtartást.
Azokon a patakokon, melyeken hódpopuláció még nem alakult ki, hódgátat utánzó, rönkből, vesszőfonatból ún. hódgát-analóg szerkezetet lehet telepíteni. Számos külföldi példa van már arra, hogy ezzel az olcsó megoldással a kiszáradó táj vízháztartását javítják.
(A megoldás angol neve, biver dam analog, alapján BDA-nak is nevezik ezt a „műtárgyat”.)
(link a esettanulmányra