Az Év Vadvirága a borzas len.
Az Év Vadvirága kezdeményezés célja, hogy megismertesse hazánk ritka, őshonos növényfajait, valamint felhívja a figyelmet az őket érintő problémákra, illetve veszélyekre. Jelentős fölénnyel nyerte el ezt a címet idén a borzas len.
30-80 cm magasra megnövő, felegyenesedő szárú növény. Két alfaja is él hazánkban, a subsp. hirsutum és a subsp. glabrescens. A hirsutum levelei, csészelevelei és szára is pelyhes, innen is kapta borzas nevét. Szórt a levélállás, levelei ülők, tojásdad vagy elliptikus-lándzsásak lehetnek tompa csúccsal, felfelé fokozatosan kisebbednek. Május-július között virágzik. Öttagú, sugarasan szimmetrikus virágai álfüzért alkotnak. A szirmok szabadok, 15-20 mm hosszúak, színük liláskék. A csészecimpák mirigyes szélűek. A subsp. glabrescens szára, valamint levele kopasz vagy csak felül molyhosodó, levelei szálas-lándzsásak.
Mészkedvelő faj. A subsp. hirsutum száraz sztyeppréteken, irtásréteken, száraz tölgyesekben fordul elő, a subsp. glabrescens pedig homokpusztákhoz kötődik. Pontus-pannon-balkáni flóraelem, a subsp. glabrescens pannóniai endemizmus. Az országban többfelé találkozhatunk vele, Igazgatóságunk területén belül is sok helyen előfordul: Gödöllői-dombság, Naszály, Visegrádi-és Budai-hegység, Pilis, Gerecse, Vértes, Mezőföld, Turján-vidék, és Csepel-sziget.
Borzas lenek löszgyepben (Fotó: Klébert Antal)
Több kékvirágú lenfaj is megtalálható hazánkban, melyekkel esetleg összetéveszthető. A korábban virágzó hegyi len és az évelő len csészecimpái mirigytelen szélűek, tompa csúcsúak. Leveleik keskeny-lándzsásak vagy szálas-lándzsásak. A termesztett házi len kopasz, kevés virágú, toktermése éretten is zárt.
Hazánkban a borzas len természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.