A Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő együttműködésének köszönhetően kezdődött 2021-ben a Vadmacska Fajmegőrzési Program, melynek célja a főváros közeli erdőségekben, a Budai-hegyekben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben élő vadmacskák védelme, veszélyeztető tényezőinek pl.: házimacskával történő hibridizáció mértékének feltárása.
A program keretében került megrendezésre 2023. december 8-án a „A lopakodás nagymestere végveszélyben III.” című esemény, melynek sorén a résztvevők bepillantást nyerhettek a vadvilág repatriációjának nehézségeiről, a GPS jeladók és keresőkutyák használatáról a természetvédelemben, valamint a vadmacskák helyzetéről a Bükki és Duna-Ipoly Nemzeti Park területén.
A délelőtti szekciót Balogh Márta, a Peteshalmi Vidrapark megálmodója nyitotta. Előadásában a fokozottan védett vidra mentett egyedeinek repatriációjáról és neveléséről mesélt. Elődásával Árvay Márton, az MME munkatársa következett, aki bemutatta a kígyászölyvek és sasok GP jeladózásának természetvédelmi funkcióját. Az így nyert adatok sokkal többet mondanak a kutatók számára, mint a gyűrűzéskor visszafogott egyedek pontadatai. A GPS jeladók segítségével fény derülhet arra, pontosan milyen veszélyek leselkednek a ragadozó madarak számára, illetve pontosan hol találkoznak a fenyegetésekkel.
Egy rövid kávészünet után Deák Gábor (MME) mutatta be keresőkutyával kapcsolatos eredményeit. Az állatok nagy szolgálatot tesznek nemcsak az illegálisan elpusztított álaltok tetemének, valamint méreganyagok felkeresésében, de egyes fokozottan védett nagyragadozók hullatékának felkeresésével. Bíró Zsolt és Otgamir Chimed, a MATE képviselői a vadmacska és a Mongóliában honos manul elterjedésének vizsgálatát mutatta be.
Teresa Nava, Németország vadmacska védelem képviselője és Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa a mentés után felépült vadmacskák GSM alapú egyedi jelölésének tapasztalatait mutatta be. A GPS-e nyakörvvel ellátott egyedektől rengeteget tanulhatunk a vadmacskák területhasználatáról és egyes egyedek viselkedéséről. Az konferenciát Major Borbála (DINPI) előadása zárta, aki a Börzsöny területén mutatta be a vadmacska helyzetét. A börzsönyi vadmacska előfordulásait tematikus erdőállapot felmérő térképekre vetítve sokat tudhatunk meg a vadmacska preferenciájáról. Az állatok erősen kötődnek a változatos szerkezetű erdőfoltokhoz, kövezethez, álló és holtfához, valamint igénylik a zavartalanságot élőhelyükön.
A konferencia kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők megalapozzák a fokozottan védett vadmacska hosszú távú védelmét.