Vércsét szabadítottak ki vasárnap a háló fogságából.
Hétvégén természetvédelmi őr kollégánkat egy kétségbeesett hölgy hívta fel azzal, hogy az esztergomi bazilika oldalán hálóba akadt madarat látott. A helyszínre érkezve Prommer Mátyás, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának tagja megállapította, hogy vörös vércse esett csapdába, és segítség nélkül képtelen lesz kiszabadulni. Rövid egyeztetést követően értesítették a Katasztrófavédelmet, a tűzoltók 10 perce rá meg is jelentek a helyszínen. Létrára mászva ki tudták szabadítani a vércsét, sikeres volt a mentőakció. Megvizsgálták, hogy nem szerzett-e komolyabb sérülést, megitatták, ezt követően pedig egy ornitológiai, valamint egy színes gyűrűvel is megjelölték. Ezután szabadon engedték, a vércse a történtek ellenére is könnyedén elrepült.
A problémát okozó háló az ott zajló felújítási munkák végéig, csak átmenetileg került a bazilika falára. Eredetileg a fecskék idei fészekrakását hivatott megelőzni, hogy a munkálatokkal ne kelljen leállni a fészkelési időszakban. Léteznek azonban olyan stabilan rögzített hálók is, amelyek ugyan a galambok távoltartására szolgálnak, ám sajnos már ragadozó madarak pusztulását is okozták, így természetvédelmi szempontból használatuk kerülendő.
A vörös vércse hazánk egyik leggyakoribb ragadozómadara. A többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít saját fészket, hanem más fajokét foglalja el, vagy egyszerűen sziklák, épületek párkányára rakja le tojásait. Tápláléka főleg rovarokból, pockokból, gyíkokból és kisebb madarakból áll. A kártékony fajok gyérítése miatt az ember számára is kedvező a jelenléte, ezért régóta védelem alatt áll. A legtöbb ragadozómadárral szemben kedveli a városi környezetet, jól alkalmazkodott hozzá. Az esztergomi bazilikán a kétezres évek elején még nyolc pár fészkelt, az épületfelújításokat és a fészkelőhelyek lezárását követően az egyedek száma azonban egy-két párra csökkent.
A bazilikán több madárfaj is rendszeresen fészkel. Itt él például Magyarország egyik legnagyobb molnárfecske-kolóniája 150-450 pár közötti állománnyal, és megfigyelhetők a kotlási időszak kivételével egész életüket a levegőben töltő sarlósfecskék is. Különlegesség, hogy a mindössze pár éve nálunk fészkelő havasi sarlósfecske is felbukkant idén a bazilikánál. A fecskék mellett továbbá hollók, örvös galambok, valamint mezei verebek is költenek az épületdíszeken, de korábban még fehér gólya is fészkelt az épület egyik elemén.
Prommer Mátyás, MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály
Vízkert András, DINPI Természetvédelmi Őrszolgálat