Ugrás a fő tartalomra

Bogarászás a Vértesben

A skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) lárvája. Natura 2000-es jelölőfaj. Utolsó szelvényének mérete megegyezik a többiével, ez alapján különböztethetjük meg a jóval gyakoribb nagy bíborbogártól (Pyrochroa coccinea). (Fotó: Klébert Antal)

A Vértes-Mezőföldi Tájegységben rendszeresen zajló kutató munka eredményeként újabb élőhelyen került elő a kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), valamint a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus).

A Natura 2000-es területen a szakemberek leginkább a holtfákat és a talaj közeli odúkat vizsgálták, mivel ezek a jellemző élőhelyei az említett Natura 2000 jelölő rovarfajoknak. A kék pattanóbogár kiemelt természetvédelmi oltalom alatt is áll.

Vértesi Tájvédelmi Körzet

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.
Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.