Vértesi Tájvédelmi Körzet

Cserszömörcés erdő (fotó: Klébert Antal)

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget. Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.

A Vértes a Dunántúli-középhegységnek a Bakony és a Gerecse közé eső láncszeme. A hegység átlagos magassága 350 méter, legmagasabb pontjai is csak 480 méter körüliek, peremének éles letörése miatt azonban a környező síkság felől megközelítve, magasabb hegység benyomását kelti. A középkorban a Vértest még majd minden oldalról mély fekvésű, mocsaras rétek vették körül. A folyamatos lecsapolások következtében a régi mocsaras rétvilágnak mára már csak a nyomai találhatók meg. Ezeknek a régi vizenyős réteknek az egyik fennmaradt emléke a Vértes lábánál fekvő Csíkvarsai rét. Természeti értékek Geológiailag a Vértes déli oldala dolomit alapkőzetből épül fel, de az északi Vértesben helyenként magtalálható a dachsteini mészkő alapkőzet is. A dolomitfelszín lepusztulásával, táblás töredezésével meredek letörések, sziklafalak, sasbércek, szakadékok, keskeny szurdokvölgyek alakultak ki, melyek a viszonylag alacsony tengerszint feletti magasság ellenére vadregényes megjelenést kölcsönöznek a Vértesnek.A karsztosodás következményeként barlangok jöttek létre a hegységben, melyek közül leghíresebb a csákvári határban található Báracházi barlang. Ennek feltárása során a barlangi üledékben 10 millió év növényi lenyomatait és állati csontmaradványait találták meg a kutatók.
A Vértes hegység korábban híres volt gazdag bauxit lelőhelyeiről, melyek azonban ára már kimerültek. A bauxitbányászat története és emlékei áttekinthetők a Gánt-Bányatelepi Bauxitbányászati Múzeumban. A visszamaradt bauxit-külfejtésekben, mint nyitott könyvben tanulmányozhatók a különböző korokban lerakódott földtani rétegek. A geológiai érdekességek bemutatására szolgál a Bauxitbányászati Múzeum mellett létesített Bauxitföldtani Park tanösvénye. A Vértes északnyugati pereme, Oroszlány-Pusztavám térsége barnaszén lelőhelyeiről híres.

A Vértesben a domborzati formák változatossága ritka fajokban bővelkedő növénytakaró kialakulásához vezetett. Máshol igen ritkán fordul elő, hogy a legkülönbözőbb növénytársulásokat találjuk meg egymástól igen kis földrajzi távolságra. A Csíkvarsai rét kiszáradó láprétjének vizes élőhelyét légvonalban csak néhány száz méter választja el a csákvári Haraszt-hegy szélsőségesen száraz, mediterrán jellegű dolomit sziklagyep társulásától. Karsztbokorerdők, molyhostölgyes cseresek, gyertyános tölgyesek és bükkösök is előfordulnak egymás szomszédságában, a változatos terepviszonyok és mikroklíma által számukra meghatározott helyen.

Így fordulhat elő, hogy a szűk, mindig árnyékos, hűvös völgyekben olyan jégkorszaki maradvány növényfajok forduljanak elő, mint például a medvefül kankalin, melynek valódi termőhelye a Kárpátok hűvös éghajlatú havasi rétje.A déli kitettségű meleg, napsütötte, fagyoktól védett termőhelyeken pedig a keleti gyertyán található meg, a jégkorszak előtti melegebb éghajlatú időszak emlékeként. Ennek a növénynek mai viszonyok közötti szokásos termőhelye az Adriai tenger mellékének mediterrán klímája. De megtalálható a Vértesben az atlanti-szubalpin klímahatást tükröző erdei ciklámen is, tovább gazdagítva a sokarcú növényföldrajzi képet. Botanikailag rendkívül érdekesek a lisztes berkenye és barkóca berkenye között elhelyezkedő úgynevezett berkenye átmeneti kisfajok, melyek közül sok egyedül a Vértesben található, itt is korlátozott egyedszámmal.

Az állatvilág különlegességei közül leginkább említésre méltóak az Európa-szerte kipusztulással fenyegetett nagy ragadozó madarak, mint például a parlagi sas és a kerecsen sólyom. A Csíkvarsai rét vizes élőhelyeinek jellegzetes és igen ritka fészkelői a parti madarak és a guvat-félék, a bíbic, a piroslábú cankó, a nagy goda, a nagy póling, a sárszalonka, a pajzsos cankó és a törpe vízicsibe.
Az alsóbbrendű állatok közül megemlíthető egy mediterrán elterjedésű százlábúfaj, az öves skolopendra, mely az országban egyedül a Vértesben fordul elő. Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők Legfőbb veszélyforrás a természeti értékek kiaknázására irányuló törekvés, mely az értékek megsemmisülésének, károsodásának veszélyeit rejti magában. A külszíni bauxit- és szénbányászat a földfelszín lesüllyesztésével a környező területek növényvilágát is károsítja. Az intenzív, nyereségcentrikus erdőgazdálkodás törekvései sem kedveznek a természet sokszínűségének. A vadgazdálkodási célból túlzott létszámban tartott vadállomány az erdőgazdálkodás és a természetvédelem számára is érzékeny károkat okoz. Legfontosabb a Vértes páratlanul gazdag, sokarcú jel-legének megőrzése. Ezen belül különös figyelmet kell fordítani a szélsőséges termőhelyek erdeinek védelmére, a fokozottan védett ragadozómadár fajok állományának megőrzésére és fejlesztésére. Kiemelt feladat még a Vértes lábánál található maradvány láprétek (Csíkvarsai rét) vízrendszerének természetvédelmi szempontú vízrendezésével, ezen ritka élőhelyek rekonstrukciója. Kultúrtörténeti értékek A Vértesi Tájvédelmi Körzet és közvetlen környéke bővelkedik történelmi és kultúrtörténeti látnivalókban is. A középkori eredetű csókakői vár ormáról kitűnő kilátás nyílik a környező szőlőkre, a Móri-árokra és a szomszédos Bakony hegységre. A Vértes egyik gyöngyszeme Vérteskozma. A település még jelenlegi formájában is őrzi az egykori telepes falu fésűs beépítési módját és építészeti hagyományait. A falu a második világháború után többször elnéptelenedett. Először a német ajkú lakosság kitelepítése, majd a bányászati munkalehetőségek megszűnte miatt. A gyönyörű, csendes völgyben fekvőfalu házait a környező városok lakói hétvégi ház céljára megvásárolták és dicséretes módon eredeti stílusban állították helyre, aminek következtében egy hangulatos, kedves műemlék jellegű üdülőfalu jött létre. A tájvédelmi körzet a turista útvonalak mentén szabadon látogatható. A Vértes sokszínű természeti és kulturális öröksége csak társadalmi összefogással őrizhető meg, mely feladatban minden kedves látogatónk támogatására számítunk. A természetben járva ne feledje e jelmondatot: Csodáljuk szépségét, óvjuk épségét! Ajánlott túraútvonal Ha a Vértes különleges geológiai és botanikai értékeit szeretnénk megismerni, legcélszerűbb, ha felkeressük a Csákvár melletti Haraszt-hegyen kiépített tanösvényt. A tanösvényről ismertető füzet a csákvári Vértes múzeumban szerezhető be. A mintegy 3,5 kilométeres útvonalat végigjárva megismerkedhetünk a Déli-vértes ritka szubmediterrán növényvilágával, tájképi- és ha jól figyelünk, állattani érdekességeivel. Kérjük, hogy a különösen értékes, fokozottan védett területen a kijelölt ösvényről ne térjenek le.

Cím:

8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.

Kapcsolattartó:

Klébert Antal

E-mail:

kleberta@dinpi.hu

Telefon:

+36 70 330 3854

Újabb falu "gólyásodott be" a Vértesben

Mindig nagy öröm, ha a gólyák visszatérnek, de különösen az, ha ez egy újabb településen következik be.

Tovább

Bogarászás a Vértesben

A Vértes-Mezőföldi Tájegységben rendszeresen zajló kutató munka eredményeként újabb élőhelyen került elő a kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), valamint a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus).

Tovább

Fokozottan védett lepkefaj került elő

Több év keresés után végre előkerült a Vértesben az ANKER-ARASZOLÓ (Erannis ankeraria).

Tovább

Online vetélkedő - Vértesi Natúrpark

A Pro Vértes Alapítvány egy kis kutatásra szólít fel minden játékos kedvű jelentkezőt.

Tovább

Denevér-felmérés a Vértesben

Igazgatóságunk természetvédelmi őrszolgálata rendszeresen végez denevérszámlálásokat a Vértes-hegységben és környékén.

Tovább

Ürgetelepítés a Vértesben

Sikeres ürgetelepítés a Vértesi Tájvédelmi Körzetben

Tovább

Csillagnéző túrák a Gerecsében és a Vértesben

Partnerünk, az MCE Felsőgallai Amatőrcsillagász Klub szervezésében idén több túra is indul a Gerecse és a Vértes Tájvédelmi Körzetben.

Tovább

Védett értékek felmérése a Vértesben

A Vértes-Mezőföldi TTE-ben javában zajlik a Natura 2000-es jelölő fajok valamint a védett természeti értékek monitoringja.

Tovább

Ragadozómadár-gyűrűzés a Vértesben

A Vértes-Mezőföldi Tájegységben zajlik a fokozottan védett ragadozómadarak költési sikerének ellenőrzése, a fiókák jelölése.

Tovább

Túra a Haraszt-hegyi tanösvényen

Elszánt gyereksereg indult neki a Haraszt-hegy meghódításának. Képes beszámoló a keddi túráról.

Tovább

Vértesi helyzetjelentés

Klébert Antal természetvédelmi őr önkéntesek segítségével fokozottan védett madárfajoknak alakított ki fészket, valamint odút a területen. Az aktív természetvédelmi tevékenység meghozta eredményét.

Tovább
További kapcsolódó hírek megjelenítése További kapcsolódó hírek elrejtése

Cincér újság (2017. tél) – Mindent a barlangokról

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság negyedévente megjelenő hírlevele. Ingyenes terjesztésű kiadvány, amely környezetbarát újrahasznosított papírra készült. Az újság legfrissebb számát keresse Zöld Boltunkban (Budapest XII., Költő u. 21.), vagy bemutatóhelyeinken.

Letöltés

Félnapos természetismereti programok

Vállaljuk osztálykirándulások, csoportoknak terepi programok megszervezését! Bemutatóhelyeink, védett területeink bejárhatóak környezeti nevelőinkkel és túravezetőinkkel, akik az élményt egyedi módon, természetesen közvetítik.

Tovább

Élettelen természeti értékek védelme a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben és a Börzsönyben

Megvalósult

A pályázat célja 29 barlangban a bejárat kiépítése, a létrák cseréje és a hulladék elszállítása, 5 bánya kõzetfelületeinek alpintechnikával történõ vizsgálata a balesetmentesség biztosítása érdekében, valamint a Honti-szakadékban tanösvény kiépítése.

Tovább

Barlangok védelme a Gerecsében, a Pilisben és a Vértesben, földtani és barlangtani bemutatóhelyek tematikus hálózatának létrehozása

Megvalósult

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén jelenleg 1496 barlang van nyilvántartva, mely a hazai nemzeti parkok viszonylatában a legjelentősebb. Magyarországon minden barlang ex-lege védelmet élvez, ami azt jelenti, hogy a törvény erejénél fogva, megtalálásuk pillanatában már védettek. A Gerecse és a Pilis-hegységben is, előfordulásuk meghaladja a 400-at, míg világviszonylatban egyedülállóan Budapest alatt közel 200 barlang található, mellyel méltón kiérdemelte a barlangok fővárosa elnevezést.

Tovább
További kapcsolódó pályázatok megjelenítése További kapcsolódó pályázatok elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.