Barlangok védelme a Gerecsében, a Pilisben és a Vértesben, földtani és barlangtani bemutatóhelyek tematikus hálózatának létrehozása

széchényi 2020
Időszak: 2016.02.16 - 2018.08.10
Téma: Barlangok védelme
Forrás: KEHOP

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén jelenleg 1496 barlang van nyilvántartva, mely a hazai nemzeti parkok viszonylatában a legjelentősebb. Magyarországon minden barlang ex-lege védelmet élvez, ami azt jelenti, hogy a törvény erejénél fogva, megtalálásuk pillanatában már védettek. A Gerecse és a Pilis-hegységben is, előfordulásuk meghaladja a 400-at, míg világviszonylatban egyedülállóan Budapest alatt közel 200 barlang található, mellyel méltón kiérdemelte a barlangok fővárosa elnevezést.

Éppen ezért Igazgatóságunk fontos feladata a barlangok természetvédelmi helyzetének javítása, a sérült károsodott élőhelyek helyreállítása. Ezek finanszírozásához az „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése” elnevezésű pályázati konstrukcióra nyújtott be pályázatot. A támogatás keretében lehetőségünk nyílt a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben, a Visegrádi-hegységben és a Bakonyban található 19 barlang és 5 mesterséges üreg lezárására, helyreállítására és az ott található élő- és élettelen természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez szükséges feltételek megteremtésére.

A fejlesztéssel megcélzott helyszínek mindegyike a nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok, Natura 2000 élőhelytípust képviselik, melyek stabil, több évszázados időtávlatban közel változatlan feltételek mellett működő ökológiai rendszerek. A szükséges infrastruktúra kialakításával, biztosítottuk ezek további működését, illetve rekonstrukciójával felszámoltuk a degradációs hatások és megelőztük az ott élő fajok (közülük több védett, fokozottan védett és Natura 2000 jelölő faj) eltűnését.

Ezeken a helyszíneken igen jelentős, természetvédelmi szempontból különösen értékes denevérfajok populációi találhatóak, melyek megőrzése és létfeltételeik biztosítása a projekt kiemelt célja volt. Hazánkban az Európában ismert 45 denevérfaj közül 28 fordul elő, ebből jelenleg 8 faj fokozottan védett, 20 faj védett, melyből összesen 10 szolgál alapjául a Natura 2000 területek kijelölésére. A pályázat érintett helyszínein ezek közül összesen 13 faj egyedeinek védelmet biztosíttuk, melyből 9 védett, 5 fokozottan védett és 7 Natura 2000 jelölőfaj. Számos barlang biztosít állandó téli denevér-szálláshelyet, egyben tavaszi és őszi váltószállást, és ad otthon szülőkolóniáknak, így természetvédelmi jelentőségük kiemelkedő.

A barlangok és mesterséges üregek bejáratának biztosítása, újbóli feltárása, kiépítése, „denevér-barát” lezárása biztosította a denevérek telelő-, és szaporodóhelyeinek zavartalanságát, megakadályozza az illetéktelenek bejutását, mely veszélyeztetheti az ott élő denevéreket.

A lezárások mellett számos helyszínen kerültek beépítésre létrák, lépővasak, kötelek, melyek elősegítik a biztonságos közlekedést, és biztosítják a szakemberek számára a barlangok állapotának és a denevér populációk rendszeres monitorozásának lehetőségét.

A beruházási elemek megvalósításával egy hosszútávon fenntartható, kezelhető állapotot értünk el, mely évtizedeken keresztül fenn tud majd maradni.

Igazgatóságunk egyik fő feladata a szemléletformálás, tájékoztatás, környezeti nevelés melynek eszköze lehet egy tanösvény, amin keresztül bemutathatóvá válnak az adott terület természeti értékei. A pályázat keretében lehetőségünk nyílt a Dunaalmás, illetve Szomód területén, a Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület 230,1 hektár kiterjedésű területének bemutatására szolgáló tanösvény kialakítására.
Dunaalmási kőfejtők védelmét elsősorban a földtani és természetvédelmi értékei indokolják. A tanösvény érinti a Natura 2000 Szomódi gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területét, melyen számos Natura 2000 jelölőfaj található. Ritkaságnak számítanak az itt található feltárt geológiai rétegek és a történelmi jelentőségű, hazánkban az egyik legnagyobb hosszúságban fennmaradt római út.
A fejlesztés kiterjedt a mintegy 10-13 km hosszú „tanösvényrendszer” optimális nyomvonalának kijelölésére, azon belül a 4 fő attrakcióhelyszín - a Római út, a Les-hegy, a Kőpite és kőfejtők környéke, és a Csúcsos-hegy – bemutatására. A különböző irányokból történő megközelítés lehetőségeit figyelembe véve a tanösvény nyomvonala mindegyik helyszínt érinti és a hálózat meglehetősen hosszú voltára tekintettel, lehetőséget teremt rövidebb kirándulásokra is.

A Dunaalmási tanösvény kialakításával amellett, hogy bemutathatóvá váltak a terület természetvédelmi és geológiai értékei, az aktív pihenés eltöltéséhez is lehetőséget biztosít.


Lezárult sikeres barlangos pályázatunk

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program KEHOP-4.1.0-15-2016-00009 azonosítószámú, „Barlangok védelme a Gerecsében, a Pilisben, és a Vértesben” című projektje 2018. augusztus 10-én lezárult.

Tovább

Gerecsei Tájvédelmi Körzet

A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse.
Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el.
A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.

Tovább

Vértesi Tájvédelmi Körzet

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.
Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.

Tovább
További kapcsolódó helyek megjelenítése További kapcsolódó helyek elrejtése

Cincér újság (2017. tél) – Mindent a barlangokról

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság negyedévente megjelenő hírlevele. Ingyenes terjesztésű kiadvány, amely környezetbarát újrahasznosított papírra készült. Az újság legfrissebb számát keresse Zöld Boltunkban (Budapest XII., Költő u. 21.), vagy bemutatóhelyeinken.

Letöltés

Kőpite-túrakörök, Dunaalmás

A Gerecse nyugati vonulatában található Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény több, mint 9 km hosszan kanyarog, és 32 állomásával vezet végig bennünket az egykori római úton, régi kőbányákon át a Kőpite tetejéig, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma tárul a szemünk elé. A magaslat jellegzetes, lepényszerű, pitére emlékeztető alakjáról kapta a Kőpite nevet.

Letöltés
További kapcsolódó kiadványok megjelenítése További kapcsolódó kiadványok elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.