Részlet a Boldogh Sándor emlőskutatóval készült interjúból, mely a június végén megjelenő Cincér újságban lesz olvasható teljes terjedelmében.
Magyarországon 28 denevérfaj él, amiből 8 fokozottan védett, 20 védett, és 10 Natura 2000 jelölő faj. A „Denevérek éve” alkalmából Dr. Boldogh Sándort, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság emlőskutatóját kérdeztük a denevérek magyarországi helyzetéről és a gyakorlati védelmi munkákról.- Kérem, ossza meg velünk, hogy milyen munkákat folytatnak a denevérek védelme érdekében!
Az emberiség okozta természetpusztítás miatt a denevérfajok többsége nagyon nagy bajban van, jó néhány a kipusztulás szélére került. A további állománycsökkenés megakadályozása érdekében sürgős feladataink vannak, a gyakorlati védelmi beavatkozások különösen fontosak. Persze ez a munka csak akkor lehet hatékony, ha kutatási eredményekre épül, ugyanis nagyon jól kell ismernünk az egyes fajok élőhelyi igényeit és elterjedését, illetve az alkalmazható módszereket.
Sokféle élőhelyen élnek denevérek, sokféle veszély leselkedik rájuk, ezért a feladatok is nagyon összetettek. Az épületlakó állományok esetében egy-egy jól irányzott védelmi beavatkozás nagyon komoly eredményeket hozhat, ezért több helyen végezzük a felhalmozódott guanó eltakarítását, illetve a denevérek védelmét és az épületek állagmegóvását egyszerre szolgáló beavatkozásokat.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak a hőségnapok, ekkor néhány szállásépület túlmelegedhet. Nem egyszer előfordult már, hogy tömegesen pusztultak el a lemeztetős épületekben tartózkodó állatok. A legveszélyeztetettebb szálláshelyeken kísérletképpen ezért hőmérséklet-vezérelt szellőztető rendszer kiépítésével, illetve a sötét, nagy hőelnyelő-képességű tetők átfestésével próbálunk védekezni.
Az erdőlakó denevéreknél sokkal összetettebb és nehezebb a védelem kérdése. Esetükben az erdők megfelelő állapotban tartása vezet csak eredményre, amit leginkább az erdőgazdálkodási tevékenységek szabályozásán keresztül lehet és kell megvalósítani. A Svájci-Magyar Hozzájárulási Program keretében erdei denevéritatók létesítésével igyekszünk segítségükre lenni.
Az utóbbi évtizedekben jelentős számban költöztek be denevérek panelépületek homlokzati réseibe is, a külső hőszigetelési munkák során azonban elfedik ezeket a búvóhelyeket. A szálláshelyüket vesztett denevéreknek korlátozott lehetőségük van másik biztonságos búvóhelyet találni, ezért nekik átmenetileg mesterséges odúkkal (különleges kialakítású faládákkal), vagy akár több ezer denevér befogadására alkalmas denevérházakkal próbálunk segíteni. Ez utóbbiak külsőre a haranglábakhoz hasonlítanak.
- Ha már haranglábat említett: a kifinomult hallású denevéreket hogyhogy nem riasztja el a harangkongás?
Tisztázzuk először azt, hogy mit keresnek egyáltalán a denevérek a templomokban. Amikor aktívak ezek az állatok, akkor rendkívül gyors az anyagcseréjük, a nappalokat azonban „takarékos”, üzemmódban töltik. Hasonló állapot ez – bár nem olyan mély –, mint amibe a telelés során kerülnek. Az éjszakai kirepülés előtt „üzemi hőmérsékletre” kell felfűteniük magukat, ezért energetikailag egyáltalán nem mindegy, hogy a nappalt egy 10-12°C-os barlangban, vagy egy lényegesen magasabb hőmérsékletű épületben töltik-e. A kicsinyeknél, akik sokkal gyorsabban fejlődnek a melegebb helyeken, különösen nagy előnyt jelent épületekben megszületni. Visszatérve az eredeti kérdésre, a denevérek számára sokkal fontosabbak a szálláshelyek egyéb adottságai, főleg a meleg mikroklíma és a sötétség, mint az alkalmi harangozás riasztó hatása. (A református templomokban egyébként sincs déli harangozás, csak istentiszteletek és temetések alkalmával harangoznak.) Biztos, hogy zavarja őket valamennyire az erős hang, de nem annyira, hogy emiatt elköltöznének. Sok templomlakó denevér, de különösen a nagy patkósdenevérek és a csonkafülű denevérek, a tornyok helyett inkább a padlásokon foglal szállást, ahol már nem is annyira hangos a harangszó.
Az interjú folytatását –más érdekes cikkek mellett– a június végén megjelenő Cincér újságban olvashatják!
Megjelent! A legfrissebb szám, valamint a korábbi Cincér újságok letölthetőek ITT>>