Denevérek védelme
Megjelenés: 2016.06.08
Részlet a Boldogh Sándor emlőskutatóval készült interjúból, mely a június végén megjelenő Cincér újságban lesz olvasható teljes terjedelmében.
Magyarországon 28 denevérfaj él, amiből 8 fokozottan védett, 20 védett,
és 10 Natura 2000 jelölő faj. A „Denevérek éve” alkalmából Dr. Boldogh Sándort,
az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság emlőskutatóját kérdeztük a denevérek
magyarországi helyzetéről és a gyakorlati védelmi munkákról.
- Kérem, ossza meg velünk, hogy milyen
munkákat folytatnak a denevérek védelme érdekében!
Az emberiség okozta
természetpusztítás miatt a denevérfajok többsége nagyon nagy bajban van, jó
néhány a kipusztulás szélére került. A további állománycsökkenés
megakadályozása érdekében sürgős feladataink vannak, a gyakorlati védelmi
beavatkozások különösen fontosak. Persze ez a munka csak akkor lehet hatékony,
ha kutatási eredményekre épül, ugyanis nagyon jól kell ismernünk az egyes fajok
élőhelyi igényeit és elterjedését, illetve az alkalmazható módszereket.
Sokféle élőhelyen élnek denevérek, sokféle veszély
leselkedik rájuk, ezért a feladatok is nagyon összetettek. Az épületlakó
állományok esetében egy-egy jól irányzott védelmi beavatkozás nagyon komoly
eredményeket hozhat, ezért több helyen végezzük a felhalmozódott guanó eltakarítását,
illetve a denevérek védelmét és az épületek állagmegóvását egyszerre szolgáló
beavatkozásokat.
Az éghajlatváltozás miatt
egyre gyakoribbak a hőségnapok, ekkor néhány szállásépület túlmelegedhet. Nem
egyszer előfordult már, hogy tömegesen pusztultak el a lemeztetős épületekben tartózkodó
állatok. A legveszélyeztetettebb szálláshelyeken kísérletképpen ezért
hőmérséklet-vezérelt szellőztető rendszer kiépítésével, illetve a sötét, nagy
hőelnyelő-képességű tetők átfestésével próbálunk védekezni.
Az erdőlakó denevéreknél
sokkal összetettebb és nehezebb a védelem kérdése. Esetükben az erdők megfelelő
állapotban tartása vezet csak eredményre, amit leginkább az erdőgazdálkodási
tevékenységek szabályozásán keresztül lehet és kell megvalósítani. A
Svájci-Magyar Hozzájárulási Program keretében erdei denevéritatók létesítésével
igyekszünk segítségükre lenni.
Az utóbbi évtizedekben jelentős számban költöztek be
denevérek panelépületek homlokzati réseibe is, a külső hőszigetelési munkák során
azonban elfedik ezeket a búvóhelyeket. A szálláshelyüket vesztett denevéreknek
korlátozott lehetőségük van másik biztonságos búvóhelyet találni, ezért nekik
átmenetileg mesterséges odúkkal (különleges kialakítású faládákkal), vagy akár
több ezer denevér befogadására alkalmas denevérházakkal próbálunk segíteni. Ez
utóbbiak külsőre a haranglábakhoz hasonlítanak.
- Ha már haranglábat említett: a kifinomult
hallású denevéreket hogyhogy nem riasztja el a harangkongás?
Tisztázzuk
először azt, hogy mit keresnek egyáltalán a denevérek a templomokban. Amikor
aktívak ezek az állatok, akkor rendkívül gyors az anyagcseréjük, a nappalokat
azonban „takarékos”, üzemmódban töltik. Hasonló állapot ez – bár nem olyan mély
–, mint amibe a telelés során kerülnek. Az éjszakai kirepülés előtt „üzemi
hőmérsékletre” kell felfűteniük magukat, ezért energetikailag egyáltalán nem
mindegy, hogy a nappalt egy 10-12°C-os barlangban, vagy egy lényegesen magasabb
hőmérsékletű épületben töltik-e. A kicsinyeknél, akik sokkal gyorsabban
fejlődnek a melegebb helyeken, különösen nagy előnyt jelent épületekben
megszületni. Visszatérve az eredeti kérdésre, a denevérek számára sokkal
fontosabbak a szálláshelyek egyéb adottságai, főleg a meleg mikroklíma és a
sötétség, mint az alkalmi harangozás riasztó hatása. (A református templomokban
egyébként sincs déli harangozás, csak istentiszteletek és temetések alkalmával
harangoznak.) Biztos, hogy zavarja őket valamennyire az erős hang, de nem
annyira, hogy emiatt elköltöznének. Sok templomlakó denevér, de különösen a
nagy patkósdenevérek és a csonkafülű denevérek, a tornyok helyett inkább a
padlásokon foglal szállást, ahol már nem is annyira hangos a harangszó.
Az interjú folytatását –más érdekes cikkek mellett– a június végén megjelenő Cincér újságban olvashatják!
Megjelent! A legfrissebb szám, valamint a korábbi Cincér újságok letölthetőek ITT>>