Fehér gólya (Ciconia ciconia) védelem
Megjelenés: 2020.03.06
Segítő madárvédelmi tevékenységeink bemutatása Száron és Zsámbékon.
Két település madárvédelmi tapasztalatait mutatjuk be, ahol több évtizeddel
ezelőtt mindennapos látvány volt az aktív gólyafészek. Helyi lakosok, civil
szervezetek kezdeményezésére, valamint természetvédelmi őreinek szakmai
támogatásával sikerült
elérni, hogy újra költőhelyként válasszák Szárt és Zsámbékot.
Száron tavaly, 50 év után kezdett költésbe egy gólyapár. A gólyák által kiválasztott villanyoszlop azonban sajnálatos
módon egy nyári viharban rövidzárlat miatt kigyulladt a fészekkel együtt. A gólyapárnak még sikerült időben leugraniuk az
égő fészekről, de a költés megsemmisült.
Az E.ON Hungária Zrt. szakemberei példás gyorsasággal felállítottak egy faoszlopot, tetején
műfészekkel. A gólyakosarat előzőleg Klébert
Antal természetvédelmi őr szakmai támogatása alapján, helyi önkéntesek „megfonták”, mohával kellemes lakhellyé
varázsolták. A gólyák viszont még mindig
a veszélyes oszlopot választották, ezért újra akcióba kellett lépni: az
oszlopfejre fészekrakás ellen gátló elemeket tettek fel. Végül a tojó rászállt ugyan az új fészekre, de nem volt sikeres költés abban
az évben.
Felmerült, hogy a kihelyezett
oszlop nem túl stabil. Idei visszatérésükben bízva, szintén az E-ON szakemberei
kitámasztották és még jobban megerősítették a műfészek rögzítését.
Zsámbékon is
több mint 30 év után, kihelyezett műfészeknek köszönhetően az elmúlt években többször is költöttek gólyák. 2018-ban és 2019-ben tragikus események sorozatai vezettek gólyapusztulásokhoz.
Az áramütés mellett gázolások
történtek. A gólyák miután elfoglalnak egy fészket elkezdik a maguk által
gyűjtött ágakkal is megerősíteni, felkészíteni a költéshez. Ezért látjuk gyakran őket
leszállni a földre, a fészek közelében
sétálgatni, akár a közelben lévő
útpadkán is. De nagyon szeretnek az országút mellett frissen levágott fűben gilisztát
vagy rovarokat gyűjtögetni. Nagy veszélyt jelentenek
rájuk nézve a gyors hajtók, a figyelmetlen autósok.
De előfordul, hogy egy fészek kevésnek
bizonyul. Tavalyi évben egy újonnan
megjelent gólyapár zavarta meg a már
évek óta fészkelő párt. Általában a fiatal revír nélküli gólyák támadják meg a lakott fészkeket,
mert tombol bennük a költési vágy. A tojót lezavarták, a
fészekből kidobták a kisfiókákat. Emiatt Zsámbéki-medence
Tájvédelmi Egyesület és a Zsámbék Város Önkormányzata az ELMŰ Hálózati Kft-hez fordult segítségért,
hogy a meglévő fészektartó mellé további fészektartók kerüljenek kihelyezésre. Az áramszolgáltató szakemberei idén februárban helyszíni szemlét tartottak. Vállalták 2
új fészektartó kihelyezése mellett a környéken található oszlopok szigetelését
is. A munkákat március első felében fogják elvégezni.
Fenti példák is jól mutatják mennyiféle probléma
merülhet fel madárvédelmi
tevékenységeink során. Ezeket a problémákat csak összefogással tudjuk megoldani.
Jó látni, hogy a helyiek számon tartják
a fészkeket, gondoskodva várják az Észak-Afrikai
telelőterületről márciusban visszatérő fehér gólyákat.
Ezúton szeretnénk megköszönni
mindenkinek, aki részt vett ezekben a munkákban, többek között:
E.ON Hungária Zrt. munkatársai, Klébert
Antal és Bíró Sándor természetvédelmi őrök, Tóth Péter önkéntes polgári
természetőr, ELMŰ Hálózati Kft, munkatársai, Zsámbéki-medence Tájvédelmi Egyesület, Zsámbék Város Önkéntes Tűzoltó Egyesület.A gépjárművezetőktől pedig azt kérjük, vigyázzanak út mellett
fészekanyagot és táplálékot gyűjtő gólyákra!
A cikk összeállításában részt vett:
Klébert Antal természetvédelmi őr
Tóth Péter polgári természetőr
Berkó Gyöngyi ökoturisztikai referens, polgári természetőr
Böhm András ZSMTE - elnök
Kapcsolódó helyek
Budai Tájvédelmi Körzet
A Budai-hegyek fokozódó beépülése, a természetes élőhelyek egyre gyorsuló pusztulása, nemcsak az élővilágot, de a folyamatot gerjesztő lakosság testi és lelki egészségét egyaránt veszélyeztetni kezdte. Így 1978-ban létrejött, a Budai-hegység nagy részének jogi védelmét biztosító, 10528 hektár területű Budai Tájvédelmi Körzet. Igaz, a budai térségben kisebb-nagyobb területeket már a korábbi években védetté nyilvánítottak, de a terület átfogó védelme csak ekkor valósult meg.
TovábbVértesi Tájvédelmi Körzet
Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget. Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.
Tovább