Fehér gólya (Ciconia ciconia) védelem

Fehér gólya (Ciconia ciconia) fióka vagyok, fokozottan védett! (Fotó: Berkó Gyöngyi)

Segítő madárvédelmi tevékenységeink bemutatása Száron és Zsámbékon.

Két település madárvédelmi  tapasztalatait mutatjuk be, ahol több évtizeddel ezelőtt  mindennapos látvány volt  az aktív gólyafészek. Helyi lakosok, civil szervezetek  kezdeményezésére, valamint természetvédelmi őreinek szakmai támogatásával sikerült elérni, hogy újra költőhelyként válasszák Szárt és Zsámbékot.  

Száron tavaly, 50 év után kezdett költésbe egy gólyapár. A  gólyák által kiválasztott villanyoszlop azonban sajnálatos módon egy nyári viharban rövidzárlat miatt kigyulladt a fészekkel együtt. A  gólyapárnak még sikerült időben leugraniuk az égő fészekről, de a költés  megsemmisült.

Az E.ON Hungária Zrt.  szakemberei  példás gyorsasággal  felállítottak egy faoszlopot, tetején műfészekkel. A gólyakosarat  előzőleg Klébert Antal természetvédelmi őr szakmai támogatása alapján, helyi önkéntesek  „megfonták”, mohával kellemes lakhellyé varázsolták.  A gólyák viszont még mindig a veszélyes oszlopot választották, ezért újra akcióba kellett lépni: az oszlopfejre fészekrakás ellen gátló elemeket tettek fel. Végül a tojó  rászállt ugyan  az új fészekre, de nem volt sikeres költés abban az évben.

Felmerült, hogy a kihelyezett oszlop nem túl stabil. Idei  visszatérésükben bízva, szintén az E-ON szakemberei kitámasztották és még jobban megerősítették a műfészek rögzítését.

Zsámbékon is több mint 30 év után, kihelyezett műfészeknek köszönhetően az elmúlt  években többször is  költöttek gólyák.  2018-ban és 2019-ben  tragikus események sorozatai vezettek gólyapusztulásokhoz.

Az áramütés mellett   gázolások történtek. A gólyák miután elfoglalnak egy fészket elkezdik a maguk által gyűjtött ágakkal is megerősíteni, felkészíteni a költéshez. Ezért  látjuk gyakran őket leszállni a földre, a fészek közelében sétálgatni, akár a közelben  lévő útpadkán is. De nagyon szeretnek az országút mellett frissen levágott fűben gilisztát vagy rovarokat gyűjtögetni. Nagy veszélyt jelentenek rájuk nézve a gyors hajtók, a figyelmetlen autósok.

De előfordul, hogy egy fészek kevésnek bizonyul. Tavalyi évben egy újonnan megjelent gólyapár zavarta  meg a már évek óta fészkelő párt.  Általában a fiatal revír nélküli gólyák támadják meg a lakott fészkeket, mert tombol bennük a költési vágy. A tojót lezavarták,   a fészekből kidobták a kisfiókákat. Emiatt Zsámbéki-medence Tájvédelmi Egyesület és a Zsámbék Város Önkormányzata az ELMŰ Hálózati Kft-hez fordult segítségért, hogy a meglévő fészektartó mellé további fészektartók kerüljenek kihelyezésre. Az áramszolgáltató szakemberei idén februárban helyszíni szemlét tartottak. Vállalták 2 új fészektartó kihelyezése mellett a környéken található oszlopok szigetelését is. A munkákat március első felében fogják elvégezni.  

Fenti példák is jól mutatják mennyiféle probléma merülhet fel  madárvédelmi tevékenységeink során. Ezeket a problémákat csak összefogással tudjuk megoldani. Jó  látni, hogy a helyiek számon tartják a fészkeket, gondoskodva  várják az Észak-Afrikai telelőterületről márciusban visszatérő fehér gólyákat.

Ezúton szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki részt vett ezekben a munkákban, többek között:   E.ON Hungária Zrt. munkatársai, Klébert Antal és Bíró Sándor természetvédelmi őrök, Tóth Péter önkéntes polgári természetőr, ELMŰ Hálózati Kft, munkatársai, Zsámbéki-medence Tájvédelmi Egyesület, Zsámbék Város Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

A gépjárművezetőktől pedig  azt kérjük, vigyázzanak út mellett fészekanyagot és táplálékot gyűjtő gólyákra!


A cikk összeállításában részt vett:

Klébert Antal természetvédelmi őr
Tóth Péter polgári természetőr
Berkó Gyöngyi ökoturisztikai referens, polgári természetőr
Böhm András ZSMTE - elnök

Budai Tájvédelmi Körzet

A Budai-hegyek fokozódó beépülése, a természetes élőhelyek egyre gyorsuló pusztulása, nemcsak az élővilágot, de a folyamatot gerjesztő lakosság testi és lelki egészségét egyaránt veszélyeztetni kezdte. Így 1978-ban létrejött, a Budai-hegység nagy részének jogi védelmét biztosító, 10528 hektár területű Budai Tájvédelmi Körzet. Igaz, a budai térségben kisebb-nagyobb területeket már a korábbi években védetté nyilvánítottak, de a terület átfogó védelme csak ekkor valósult meg.

Tovább

Vértesi Tájvédelmi Körzet

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.
Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.

Tovább
További kapcsolódó helyek megjelenítése További kapcsolódó helyek elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.