• A Sas-hegy hüllői

    Fali gyíkok, zöld gyíkok, fürge gyíkok és Magyarország leghosszabb siklója a kaszpi haragossikló is mind élnek a Sas-hegyen, kis türelemmel és szerencsével a túrán személyesen is meggyőződhetünk róla.

    Tovább
  • Esti rákászat Királyréten a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban

    Egy világszinten ritkuló tízlábú rákfaj után eredünk. A kövi rák tiszta, középhegységi vízfolyások lakója. Rejtett életmódja miatt, nagyon keveset tudunk állományai alakulásának okairól, így rendkívül fontos, hogy rendszeresen vizsgáljuk élőhelyeit. Miután a kövi rák éjszaka keresi táplálékát, így nekünk is naplemente után kell lámpákkal felvértezve „rákászkodnunk”.

    Tovább
  • Madárröptetés a Madárdal tanösvényen

    Ezen a szép délelőttön „madarat lehet fogatni velünk”. Részt vehetnek a madarásztábor életében és jó eséllyel mindenki segédkezhet legalább egy gyűrűs madár elengedésében.

    Tovább
  • Cincér-túra a Börzsönyben

    Különleges túránk alkalmából címerállatunk, a havasi cincér nyomába eredünk, mely 2019-ben az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet.

    Tovább
  • Denevérhálózás Királyréten a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban

    Nyári estéken erdeinkben gyakran láthatjuk a cikázó röptű denevéreket. A víz - különösen ebben az időszakban - kiemelt jelentőségű az erdőben lakó élőlények számára. Egy erdei kis tó, vagy egy bő vizű dagonyázó hely nem csak nagyobb rovarbőséget, hanem ivóhelyet is biztosít a denevérek számára. A tó körül felállított denevérfogó függönyhálók segítségével megpróbáljuk felmérni a vízhez érkező denevérek mennyiségét és a fajok változatosságát.

    Tovább
  • Isten éltesse a Boglárkákat!

    Túránkon Boglárka-nap alkalmából a lepkék, de főként a sötét és vérfű hangyaboglárkák nyomába eredünk, amelyeknek Székesfehérvár környékén jelentős állománya él.

    Tovább
  • Szent Lőrinc könnyei, a Perseidák

    Szürkületkor induló túránk keretében bemutatjuk a Sas-hegy különleges flóráját és faunáját, miközben szemtanúi leszünk annak, hogyan burkolóznak fényárba Budapest híres épületei. Milyen hatása van a mesterséges éjszakai fénynek az élőlényekre és az emberre? Mi a fényszennyezés jelensége?

    Tovább
  • Kezdődik a denevérnász a Pál-völgyi kőfejtőben

    A Pál-völgyi kőfejtőben több barlang bejáratát is megtalálhatjuk. A barlangászok kutatásának köszönhetően a különböző időszakokban feltárt (kezdetben önállónak ismert barlangok) mára már egységes barlangrendszert képeznek. A denevérek azonban használják ezeket, ill. az emberek által kevésbé, vagy esetleg egyáltalán nem használt barlangbejáratokat is, így a nászidőszak idején erdei fajok és épületlakó fajok is felkeresik ezeket a helyeket, hogy ott párra leljenek. Több barlang bejáratánál is feszítünk ki denevérbefogó függönyhálókat.

    Tovább
  • Gyülekeznek a fecskék

    A Madárdal tanösvényen a vonuló madarak sokszinűségében gyönyörködhetünk. A fecskék már nagy csapatokban gyülekeznek Néhányat közülük hálók segítségével befogunk, hogy a lehető legközelebbi ismeretséget köthessük velük. A nyár utolsó napját esti tábortűzzel fejezzük be.

    Tovább
  • Jókai kora, Jókai bora – Borkóstolóval egybekötött irodalom- és kerttörténeti est

    „Szeretem az alacsony házikómat, s az enyéimet, kik benne laknak,… el tudok ácsorogni naphosszat a Svábhegyen, magam ültette, most már vén fáim alatt és bámulni azt a soha meg nem unt képet magam előtt: a nagy Duna melléki rónát, a láthatáron csillámló toronytetőkig s vissza a szemlátomást növekvő ikerfővárosig…” – írta Jókai Mór 1876-ban svábhegyi birtokáról.

    Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.