Az 1146 hektáros ócsai területet 1989 - ben vették fel a Nemzetközi vizes élőhelyek listájára.
A Turjános az Ócsai Tájvédelmi Körzet része, mely a Duna-Tisza köze hajdani kiterjedt lápterület egyik utolsó ékes maradványfoltja. A Duna egykori jégkorszaki medre, és a folyószabályozások előtti Duna árterülete néhány évszázada még összefüggő, hatalmas kiterjedésű vizenyős, lápos, mocsaras területet alkotott, amit turjánvidéknek neveztek. Napjainkban a botanikai és állattani ritkaságait, értékeit a XIX. századi lecsapolások eredménytelensége miatt fennmaradt állandó vízjárásnak köszönheti. Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai.
Az itt található erdők a régebben használatos, ma már jobbára háttérbe szorult szálaló, egyedkiválasztó művelési móddal kialakult ősi erdőtípusok. A legértékesebbek az égerlápok, melyeket az év nagy részében víz borít, így a fák gyökerei támasztógyökeresek, melyet népiesen "lábas" égernek neveznek.
A területre jellemző néhány madárfaj: nagykócsag, szürke gém, barna és hamvas rétihéja, fekete gólya, rétisas, cigány réce, kis vöcsök, bíbic, sárszalonka, piroslábú cankó, jégmadár, nádirigó, fülemülesitke, tücsökmadarak, nádiposzáták stb.
További tudnivalók a területről és az Ócsai Tjávédelmi Körzetről: https://www.dunaipoly.hu/.../buda.../ocsai-tajvedelmi-korzet