Újabb falu "gólyásodott be" a Vértesben
Megjelenés: 2018.05.02
Mindig nagy öröm, ha a gólyák visszatérnek, de különösen az, ha ez egy újabb településen következik be.
Szár községben kb. 50 éve, a Sósi-ér kikotrása és a Káposztás-rét
kiszárítása óta nem költöttek gólyák. A vizes élőhelyek kiszáradásával, vagy
tudatos lecsapolásával, felszántásával számos védett faj elveszíti élőhelyét,
így van ez a gólyák esetében is. Ezen túlmenően az áramütéses, valamint az utak
mellett táplálkozó, fészekanyagot gyűjtő gólyák gázolásos esetei tovább
nehezítik a faj helyzetét. Vigyázzunk rájuk, lassítsunk, ha látjuk őket!
A most revírt foglaló párból a tojó madár gyűrűt
visel (1H973), amiből tudjuk hogy 2013-ban látta meg a napvilágot egy
tápiószelei fészekben. Azóta egyszer figyelték meg, 2016 júliusában,
Dunatetétlen határában. Bár a fészekrakással kissé megkéstek, de még így is
örvendetes, ha ennyi év kihagyás után ismét megjelenik egy gólyapár.
Videó a szorgos fészeképítésről: https://youtu.be/gsSh7CKEZr4
Klébert
Antal
természetvédelmi
őrkerület vezető
Kapcsolódó helyek
Vértesi Tájvédelmi Körzet
Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.
Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.