Kerítéssel a cifra kankalinért!
Megjelenés: 2024.04.05
<p><span style="color: #e67e23;"><strong>A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak egy ritka növény megmentése érdekében.</strong></span></p>
A cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula) hazánkban igen ritka növény, mely csak a Dunántúli-középhegység néhány pontján maradt fenn. Jégkorszaki reliktum, vagyis még a jégkorszaki, mainál jóval hűvösebb klímából „maradt itt”. A meredek, északias kitettségű, hűvös és párás dolomitszilagyepek ritka, tavaszi virága.
Vértesi állománya a túltartott vadállomány, különösen a muflon miatt került végveszélybe. Ezek a tájidegen, betelepített állatok a legmeredekebb sziklaoldalakat is járják, tapossák, és lelegelik annak ritka növényeit. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így a termőhely is tönkremegy.
Az élőhely
Maga a muflon egy visszavadult háziállat, mely még az ókorban kiszabadult az ember irányítása alól. Így tulajdonképpen az erdőtörvény szerint sem lenne helye az erdőben. A Vértesbe is betelepítették, de állománya nincs szabályozva, így mára nagyon elszaporodott. A parlagfűhöz hasonlóan invazívvá vált, de annál sokkal rosszabb. Az élőhelyek, teljes ökoszisztémák tönkre tétele mellett még különféle betegségeket is terjeszt, melyet akár a gyanútlan kirándulók is elkaphatnak.
A visszarágott kankalin, virágozni idén már nem fog...
A cifra kankalin (valamint a vele együtt élő más ritka fajok) megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a megmaradt, nagyjából szobányi területre vadkizáró kerítést építettek. A többnyire igen meredek, sziklás felszínen ez korántsem volt egyszerű, de a gondos szervezésnek és összehangolt kivitelezésnek köszönhetően végül néhány óra, olykor extrém viszonyok között zajló munkát követően elkészült.
Kerítéselemek szállítása. A terület megközelítése sem egyszerű…
Épül a kerítés az egyre meredekebb lejtőn.
Gyakran a sziklába kellett rögzíteni a vasakat.
Kerítéselemek illesztése. Ha nem lenne muflon, a lejtő a gyeptől üde zöld lenne…
A kép jobb oldalán közel függőlegesbe vált a terep. Itt egy keskeny sziklapárkányon vezettük a kerítést.
Az építő csapat.
Kérjük a magukat természetfotósnak nevező kirándulókat, hogy a jó fotó reményében ne tegyék tönkre a fáradságos munkával felépített kerítést! A cifra kankalint a környező magashegységekben egyszerűbben és jobb háttérrel lehet fotózni.
Dr. Riezing Norbert
Képek: Fodor Zsófia, Gáll Zsuzsanna, Gulyás Gábor, Riezing Norbert
Kapcsolódó helyek
Vértesi Tájvédelmi Körzet
Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget. Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.
Tovább