Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Megjelenés: 2026.06.24
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; line-height: normal;"><span style="font-size: 12.0pt; font-family: 'Times New Roman',serif;">2024 tavaszán adtunk <a href="/hu/hir/keritessel-a-cifra-kankalinert" target="_blank" rel="noopener">hírt</a> arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum <strong>cifra vagy más néven medvefül kankalin</strong> (<em style="mso-bidi-font-style: normal;">Primula auricula</em>), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából <strong>szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek.</strong> Hogy miért volt erre szükség, az már az <a href="/hu/hir/pompas-viragszonyeg-vagy-kotormelekes-csupasz-lejto" target="_blank" rel="noopener">első év eredményei</a> alapján jól látható volt.</span></p>
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
2025 vs. 2026
A cifra kankalinok többsége a sok évnyi, rendszeres visszarágás után még csak vegetatív hajtásokat hoz („erőt gyűjt”), de már egyre több virágzik is.
A meredek oldalon is gyorsan záródik a vegetáció és fajgazdag, színes virágmező alakul ki különféle füvekkel, sásokkal, kisebb cserjékkel.
Hasonló, sőt eredendően jobb termőhelyi adottságú (kevésbé sziklás) lejtő a kerítésen kívül…
A cifra kankalin többfelé már csak olyan magas és meredek sziklafalakon tudott túlélni, ahol nem éri el a vad. Ilyen helyeken azonban nagyon korlátozott a megtelepedés lehetősége…
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet - beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is - lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Dr. Riezing Norbert
Kapcsolódó helyek
Vértesi Tájvédelmi Körzet
Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget. Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.
Tovább